Az információszerzésben szinte minden eszköz megengdett.
Miközben a fél világot az tartja lázban, hogy vajon kémkedésre használt eszközök repkednek-e az észak-amerikai légtérben, és ha igen, honnan származnak, az információszerzés minden elképzelhető módon zajlik.
HIRDETÉSA célpont ráadásul nem minden esetben az Egyesült Államok, a támadó pedig nem kizárólag Kína. Mindenki figyel mindenkit, és nem csak országhatárokon átívelően, de azokon belül is, ahogyan azt a Pegasus-ügy is mutatja.
A legfrissebb az Egyesült Királyság berlini nagykövetségén dolgozó David Ballantyne Smith ügye. Smith az oroszoknak adott át információkat és egy álügynök közbeiktatásával buktatták le. A férfi nem dolgozott kifinomult technológiával, egyszerűen ellopta a dokumentumokat, illetve videókat készített a követség épületében. A per során elhangzott, hogy még csak nem is kapott olyan összeget az árulásáért, ami megváltoztatta volna az életét.
Naplemente turbinákkal
Ennél szofisztikáltabb megoldást alkalmazott egy kínai férfi az Egyesült Államokban. A szteganográfia nevű eljárás olyan üzenet készítését jelenti, amelynek során adatot rejtenek el az adatban, amiről kizárólag a címzettnek van tudomása.
Az amerikai General Electric egyik alkalmazottja turbinák, turbinalapátok, illetve az ezeknél használt tömítések technológiájára vonatkozó, dollármilliókat érő információkat lopott. Ezek továbbításához egy naplementéről készült fotót küldött el magának, az érzékeny információkat pedig a fénykép bináris kódjába rejtette, azaz egyesekre és nullákra bontva továbbította.
Az Egyesült Államok és Kína 2015-ben írta alá a szerződést, amelyben vállalták, hogy felhagynak egymás bizalmas politikai, katonai vagy üzleti információinak illegális megszerzésével, a megállapodás ugyanakkor a témával foglakozó, a BBC által megkérdezett szakértők szerint komolytalan.
Az amerikai hatóságok már egy évvel később a szerződés felrúgásával vádolták a kínaiakat, annyit elismerve, hogy a végrehajtott akciók száma csökkent. Ez valószínűleg a felderített akciókra vonatkozó állítás volt, és hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben inkább korlátozásokkal és tiltásokkal igyekszik elejét venni az információszerzésnek.
Betiltott export
Tavaly október óta Washington tiltja a csipek kínai exportját, amibe beletartoznak a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához használt eszközök is. A tiltás arra az alkatrészexportra és arra az esetre is érvényes, ha amerikai szoftverekkel dolgoznak a gyártási folyamat során. Ezzel együtt megkönnyítették a kínai cégek kitiltását az USA piacairól.
Egyirányú út?
Természetesen életszerűtlen lenne azt állítani, hogy az amerikaiak ne használnának fel minden eszközt, hogy információt szerezzenek Kínáról, ugyanakkor az ázsiai ország politikai berendezkedésének, illetve kommunikációs gyakorlatának köszönhetően erről szinte lehetetlen hiteles információt szerezni. Az is fontos tényező a folyamatok irányát tekintve, hogy a fejlett technológiák jellemzően az USA-ban állnak rendelkezésre.
A jelek szerint Kínában erősödik a politikai nyomás ezek megszerzésére, kiberbiztonsági szakemberek szerint ugyanakkor a hatékonyság kérdéses, mert messze járnak attól, hogy a megszerzett tudást hatékonyan továbbfejlesszék. Az Amerikának dolgozó hackerek úgy tartják: egy kínai felület feltörésekor az ott található értékes technológia többnyire amerikai.