Nyugat-Ukrajnát is ágyúzták az oroszok, közben az ukrán elnök is elismerte, hogy veszélyes a helyzet Bahmut környékén.
HIRDETÉSA nyugat-ukrajnai Lvivet és környékét is támadta az orosz hadsereg, komoly károk keletkeztek az infrastruktúrában. Közben lassan törnek előre az oroszok az Ukrajna keleti részén fekvő Bahmut közelében.
Újabb légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra: az orosz haderő 36 rakétát lőtt ki az országra, amelyekből az ukrán légvédelem 16-ot megsemmisített - közölték a helyi hatóságok.
Az ország déli részén az ukránok nyolc rakétát lőttek le, amelyeket egy fekete-tengeri orosz hadihajóról indítottak. Ukrajna északi, nyugati és középső részén több rakéta becsapódott.
Az Ukrajna nyugati részén fekvő Lvivben kigyulladt egy ipari létesítmény, miután találat érte. Kritikus infrastruktúrát bombázták az oroszok – közölte Makszim Kozickij, a Lvivi Regionális Államigazgatás vezetője, hozzátéve, hogy áldozatok nem voltak.
Bunkerekbe költöztetnék a trafóállomásokat
Az orosz rakétatámadások miatt Ukrajna azt tervezi, hogy részben föld alatti bunkerekbe költözteti energetikai infrastruktúráját - írta a Forbes magazin ukrán kiadása.
Jurij Kaszics, az Ukrenerho áramszolgáltató volt igazgatója szerint egy transzformátorállomás építése mintegy 30 millió euróba (11 milliárd forintba) kerül. Ha a részben nagy létesítményeket a föld alá költöztetik, a költségek 20-25 százalékkal magasabbak lesznek, az összesen 90 nagy transzformátorállomás esetében a költségek több mint hárommilliárd eurót (1144 milliárd forintot) tennének ki.
Az orosz légitámadások az ukrán infrastruktúra nagy részét megrongálták vagy elpusztították. Az orosz hadsereg szándékosan lövi a legnagyobb transzformátorállomásokat, hogy gátolja az áramszolgáltatást.
A jövő év telére legalább két transzformátorállomást akarnak a föld alá telepíteni. Szakértők számításai szerint 3-5 év alatt lehetne áthelyezni az összes létesítményt.
Zelenszkij: Bahmutban veszélyes a helyzet
A már hónapok óta ostrom alatt álló Bahmut környékén is folyamatosak a támadások. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Bahmutot az ukránok „erődjének” nevezte. A szomszédos városból, Csasohov Jarból azonban menekülnek a civilek. Kisbuszokkal viszik el azokat, akik menni akarnak.
"A bombázás ijesztő, el kell menekülnünk. Szeretném látni az unokámat, aki ott lakik, ahova megyünk, Lvivben. Reméljük, hogy az ukrán hadsereg harcolni fog értünk és legyőzi az oroszokat. És akkor egész biztosan visszajövünk," mondta egy ukrán asszony.
Később az ukrán elnök elismerte, hogy a helyzet Bahmutban veszélyes, de a csapatok kitartanak.
Közben három civil meghalt és sokan megsérültek a Donyeck megyében fekvő Pokrovszk városában, amikor az oroszok lebombáztak egy ötemeletes lakóházat. Több embert a romok alól kellett kimenteniük a tűzoltóknak.
Az Institute for the Study of War amerikai kutatóintézet szerint Oroszország költséges ukrajnai háborúja valószínűleg jelentősen kimerítette eszköz- és személyi tartalékai, amelyek egy sikeres nagyszabású kelet-ukrajnai offenzíva fenntartásához szükségesek.
Izrael újra megnyitja kijevi nagykövetségét
Az ukrán fővárosba érkezett csütörtökön Eli Kohen izraeli külügyminiszter, újra megnyitja Izrael kijevi nagykövetségét, ellátogat Bucsába és Babij Jarba, valamint tárgyal az ukrán elnökkel és külügyminiszterrel.
"Most érkeztem Kijevbe, a háború kezdete óta első izraeli miniszteri látogatásra. Találkozni fogok Volodimir Zelenszkij elnökkel és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel, újra megnyitom a kijevi izraeli nagykövetséget, amely ismét teljeskörűen és állandó jelleggel működik, ellátogatok továbbá Bucsába és Babij Jarba" - írta Eli Kohen Twitter-oldalán.
Babij Jarban 1941. szeptember 29-én a náci Németország katonái 34 ezer zsidót lőttek agyon, Bucsában pedig az orosz hadsereg tavaly februárban, az orosz hadművelet kezdete után nem sokkal fegyvertelen civileket végzett ki.
Kohen üzenetében hangsúlyozta: "Azért jöttem, hogy kinyilvánítsam, Izrael támogatja Ukrajnát és az ukrán népet ebben a számára nehéz időszakban".
Bár Izrael elítélte az ukrajnai orosz támadást, Kijevnek nyújtott segítségét humanitárius segélyre és védőfelszerelésre korlátozta. Benjamin Netanjahu kormányfő, aki decemberben tért vissza a hatalomba, említést tett az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos izraeli politika felülvizsgálatáról, de elzárkózott attól, hogy közvetlen fegyverszállításokat ígérjen Kijevnek.
HIRDETÉSIzrael fenn akarja tartani a 2015-ben létrehozott koordinációs forródrótot Oroszországgal a feltételezett iráni célpontok elleni csapásairól Szíriában, ahol Moszkva helyőrséget tart fenn. Oroszország népes zsidó közösségének érdekeit is szem előtt tartja.
Szerdán Kijevben járt a svéd miniszterelnök, és támogatást ígért Ukrajnának. Ulf Kristersson azonban azt is hozzátette, hogy a jövőbeni katonai támogatások egyensúlyban kell, hogy legyenek országa saját védelmi igényeivel.