Átalakítja a vásárlási szokásainkat a magas infláció

Az előző hónapokhoz hasonlóan januárban is Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a fogyasztói árak egy év alatt 25,7 százalékkal emelkedtek, ami a legrosszabb érték itthon 1996 februárja óta. A NielsenIQ kiskereskedelmi piackutató cég ügyvezető igazgatóját, Vágyi Eriket arról kérdeztük, hogy az inflációs hullámnak milyen hatása van a vásárlási szokásainkra.

A vállalat mérései szerint az egyik legfontosabb változás az, hogy a hazai boltokban csökkent a forgalom volumene. Azaz kevesebb terméket vásárlunk, mint korábban, méghozzá majdnem 7 százalékkal. Az egyes terméktípusok között pedig jelentős különbségek vannak.

„A sajt áll az élelmiszerek közül az első helyen. A kutyatápok még nagyon jelentős, kétszámjegyű csökkenést produkálnak, illetve a vegyiáruk közül a különböző papírtermékek, tehát a konyhai kéztörlők, a wc-papír és társaik is. Itt negyven százalék fölötti áremelésről beszélhetünk, és ez tíz százalék feletti volumencsökkenéssel párosul" - magyarázta Vágyi Erik.

A környező országokban az áremelkedés mértéke jóval alacsonyabb, és ezekben az értékesítési volumen is kisebb mértékben csökkent, Lengyelországban például kevesebb mint 1 százalékkal. Ukrajna ilyen szempontból kivételt jelent: a háborúban álló országban a magas infláció mellett jelentős, 25-27 százalékos volumencsökkenést is regisztrálnak, a gazdaság folyamatosan zsugorodik.

Kétszer is meggondoljuk, hogy mire költjük a pénzünket

Az, hogy kevesebb árut veszünk a boltokban, csak az egyik eleme annak az összetett válasznak, amit a jelentős áremelkedés vált ki belőlünk. 

„Amikor emelkednek az árak, akkor a legtipikusabb vásárlói reakciónk az, hogy kevesebbet vásárlunk, olcsóbb termékre váltunk, tudatosabban vásárlunk (tehát az az impulzív hatásoknak nem annyira engedünk, bevásárlólistát használunk és a többi), illetve nagyon aktívan keressük a promóciókat. Azon vásárlók köre, akik ezen stratégiák valamelyikét alkalmazzák, tavaly áprilisban 20-30 százalék körül mozgott. Most vastagon 50 százalék felett van" - mondta Vágyi Erik. 

A magas infláció egyik mellékhatása az is, hogy az áruházláncok saját márkás, jellemzően olcsóbb termékei egyre kelendőbbek. Ahogy azt a fenti ábra is mutatja, ma már a kereskedelmi forgalom 32 százalékát ezek a termékek teszik ki Magyarországon. Az eladásukból származó bevétel 24 százalékkal emelkedett egy év alatt, miközben az egyéb termékeknél csak 16 százalékos ez a növekedés (melyet nyilván elsősorban az áremelkedés gerjesztett). A NielsenIQ szerint eközben az is megfigyelhető, hogy a vásárlók egyre inkább az egyes termékek olcsóbb kiszereléseit keresik.

A második ábra tavaly novemberi adatokat dolgoz fel, és még egy érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: a hazai vásárlók nagyjából ötöde bevásárolt tartós élelmiszerekből, arra számítva, hogy azok hamarosan még drágábbak lesznek, vagy alig lesznek kaphatók. A legnépszerűbb, több hónapnyi mennyiségben vásárolt termék az étolaj és a cukor volt, de lisztet és tejet is sokan vettek elővigyázatosságból.