NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Cseh elnökválasztás: nem az a lényeg, hogy ki nyer, hanem az, ki távozik

Petr Pavel (b) és Andrej Babiš (j)
Petr Pavel (b) és Andrej Babiš (j) Szerzői jogok AP Photo
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Petr Pavel ex-tábornok győzelmét valószínűsítik a kétes ügyekbe keveredett ex-miniszterelnök, Andrej Babiš felett a cseh elnökválasztás döntő, második fordulójában. Akárki is nyerjen, Csehország a Nyugat felé fordul a leköszönő Zeman Kelet-barát politikája után.

HIRDETÉS

A Zeman-korszaknak vége – mondják megkönnyebbüléssel Csehországban. És valószínűleg az egyik utódjelölt, Andrej Babiš is végleg kikerül a politikai fősodorból, ha veszít az elnökválasztás második fordulójában. Erre minden esély adott, mert a közvéleménykutatók biztosra veszik a járatlannak nevezhető Petr Pavel győzelmét. A volt vezérkari főnök a NATO Katonai Bizottságát is irányította. Magát szociális érzékenységgel megáldott „jobbközépnek” tartja. Karrierje folytán is erősen nyugatbarát, támogatja Ukrajna katonai segélyezését, és az euró bevezetését. Az elődtől, Zemantól eltérően nem vétózná meg az azonos neműek házasságát engedélyező törvényt.

„Nem csak az a veszély fenyeget, hogy a populizmus felé sodródunk el, hanem letérünk a harminc éve követett útról, amely egyértelműen demokráciapárti, Nyugat- és Európa-barát volt" – mondta az egyszerűen csak tábornoknak titulált Petr Pavel riválisának, Pavel Babišnak az esetleges győzelméről.

A nyolc induló közül két hete senki sem szerezte meg az elsőfordulós győzelemhez szükséges szavazatok több mint felét, így a többiekhez képest fölényes többséggel ők ketten jutottak tovább a második fordulóba.

A politikában járatlannak nevezhető Pavel alig 23 ezer szavazattal kapott többet a volt miniszterelnöknél: a voksok 35,40 százalékát nyerte el Babiš 34,99 százalékával szemben.

A csehek a névlegesnek mondható tisztség ellenére sem becsülik le az államfői intézményt, és ezt az első fordulón a több mint 68 százalékos választási részvétel is tükrözte.

Elemzők szerint azonban szinte mindegy, hogy Pavel és Babiš közül ki nyeri a választásokat. Az ex-tábornok és ex-miniszterelnök ugyanis egyaránt várhatóan szorosabbra fűzné a Nyugathoz fűződő kapcsolatokat – ami a leköszönő elnökhöz, a Kelethez törleszkedő Miloš Zemanhoz képest nem túl nagy kunszt.

Az új cseh elnök megválasztással megkezdődött a különc, az ivásban gyakran mértéket nem ismerő, hivatalban lévő, Moszkva- és Peking-barát elnök távozásának előkészítése, aki gyakran került összetűzésbe saját kormányával és az európai szövetségesekkel – írta a New York Times. Zeman, aki 2013 óta köztársasági elnök, két ciklusa után nem indulhat újra. Távozásával Csehország külkapcsolatai ismét egyértelműen a Nyugat felé fordulnak.

Az államfői tisztség – Magyarországhoz hasonlóan – ott is jobbára ceremoniális jellegű. Zeman azonban – kritikusai szerint – visszaélt korlátozott jogköreivel, és a prágai várat, a Hradzsint alternatív külpolitikai központtá alakította át, amely a nyugati helyett a keleti kapcsolatok felfuttatására összpontosított.

A cseh politika fenegyereke

Alig néhány nappal az első forduló, és alig néhány héttel végső távozása előtt Zeman talán utolsó videóbeszélgetését folytatta a kínai elnökkel. Hszi Csin-ping felszólította a cseh államfőt, hogy „aktívan mozdítsa elő” Kína és Kelet-Közép-Európa kapcsolatait, amire valószínűleg már nem nyílik lehetőség Zeman hivatalos márciusi kiköltözése után.

Várakozással tekint a Zeman utáni korszakra – ezt mondta egy interjúban a minap a cseh külügyminiszter, aki gyakran bírálta Kínát, és akinek a kinevezését Zeman tavalyelőtt sikertelenül próbálta meghiúsítani.

„Természetesen Zeman bizonyos területeken másként látja a dolgokat, korábban pedig eléggé határozottan szorgalmazta az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos lazább álláspontokat” – emlékeztetett Jan Lipavský, és hozzátette, hogy az elnök távozása „jelentős új lendületet” adhat a cseh külpolitikának.

„Tíz év elteltével új személyiség kerül a prágai várba, és én ezt nagy lehetőségnek tekintem” – hangoztatta Lipavský.

Roman Vondrous/CTK via AP
Pozitív tesztje miatt egy zárt fülkéből nevezte ki Miloš Zeman 2021-ben a Babišt váltó új kormányfőt, Petr FialátRoman Vondrous/CTK via AP

Miloš Zeman szinte a cseh politikai élet fenegyereke volt. Nem riadt vissza a rágalmazástól, riválisai befeketítésétől. Ügyeit azonban sorra megúszta. Még az alkotmányos vádemelési eljárást is, amit alkotmánysértő döntései miatt indítottak ellene. A hivatali számítógépén talált gyermekpornót másokra fogta. Iszákossága legendás, és csak azok után mérsékelte némileg az italozást és a dohányzást egyaránt, amikor orvosai cukorbajt diagnosztizáltak nála.

Hivatali ideje alatt került összetűzésbe potenciális utódjával. Andrej Babiš akkor még kormányfőként egy hat és fél éves nyomozást lezáró jelentés alapján 2021-ben közölte: Prága kiutasít 18 orosz diplomatát.

Kémekként azonosították őket, akiknek köze volt a vrběticei lőszerraktárak felrobbantásához – mondta Babiš, aki szerint: „Csehországnak szuverén államként reagálnia kell a példa nélkül esetre.”

Miloš Zeman több mint egy hétig tétovázott, mire a nemzethez intézett televíziós beszédében bejelentette: nincs bizonyíték az orosz ügynökök jelenlétére a vrběticei robbanások helyszínén. Szerinte az orosz titkosszolgálati akciónál sokkal valószínűbb, hogy helytelenül tárolták vagy kezelték a robbanószereket. Megállapításait nem indokolta.

Szavai tömeges felhördülést váltottak ki.

Néhány nappal később legalább tízezren tüntettek Csehország-szerte az elnök, Miloš Zeman ellen. A prágai Vencel téren is több ezren gyűltek össze, miután az államfő többször azt nyilatkozta, hogy talán nem is az orosz katonai titkosszolgálat áll a 2014-ben elkövetett, két ember halálát okozó lőszerraktári robbantások mögött.

HIRDETÉS

Az elnöknek – korlátozott alkotmányos jogköre ellenére – különleges erkölcsi súlya van a Cseh Köztársaságban, részben épp Václav Havel író tekintélye és nemzetközi hírneve miatt, aki 1989-ben lett az akkori Csehszlovákia első posztkommunista elnöke – emlékeztet a brnói Masaryk Egyetem politológiai tanszékének vezetője.

„Ez egy ceremoniális munka, ugyanakkor a csehek számára egy fontos dolog jelképe” – mondta Otto Eibl. A győztestől függetlenül a helyzet meg fog változni – véli a professzor, aki szerint a leköszönő elnök ártott a cseh külpolitikának azzal, hogy „nyitottabb volt a Kelet felé, nyitottabb Oroszország és Kína felé”.

A Zeman-korszak vége

A Petr Fiala miniszterelnök, egy középjobboldali volt akadémikus vezette cseh kormány erőteljesen, egyebek között a még szovjet korszakból fennmaradt harckocsikkal és más katonai felszereléssel támogatja Ukrajnát. A kabinetnek azonban folyamatosan figyelnie kellett az elnökre, aki ugyan támogatta országa Ukrajna-politikáját, de elterelte a figyelmet más külpolitikai célokról.

Zemant is felháborította Oroszország ukrajnai inváziója. Az elmúlt hónapokban kevésbé lelkesedett az orosz elnök iránt, ugyanakkor szívélyes kapcsolatokat ápolt Putyin európai barátaival, a tekintélyelvű, erőskezű vezetőkkel: Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel – emlékeztetett a New York Times, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályafutásukat a kommunista Csehszlovákiában kezdő, a második fordulóba bejutó két elnökjelölt, Pavel és Babiš – mellesleg mindketten a Csehszlovák KP tagjai voltak – inkább a Nyugat felé húznak.

Egy nappal azután, hogy Zeman Hszivel tárgyalt, Babiš, a milliárdos iparmágnás, aki a kommunista időkben a szlovák titkosszolgálat besúgója volt, Párizsba repült, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel. A párizsi látogatást sokan olyan erőfeszítésnek tartották, amellyel Nyugat-barát álláspontját igyekszik fényezni, elhárítva a liberálisok kritikáját, hogy folytatja korábbi politikai szövetségesének, Zemannak az irányvonalát.

HIRDETÉS

Orbán Viktorral ellentétben, akivel jó kapcsolatokat ápol, Babiš nem mutatott szimpátiát Oroszország iránt. Miniszterelnöksége alatt, 2017 és 2021 között Prága és Moszkva kapcsolata drámaian megromlott, különösen azok után, hogy az orosz katonai hírszerzést vádolták meg egy cseh fegyverraktár 2014-es felrobbantásával.

Babiš riválisa, a „tábornok” a múltban szintén szoros kapcsolatban állt a kommunista rendszerrel. Pavel túlélte a lojalitásának szigorú posztkommunista átvilágítását, és a cseh hadsereg vezérkari főnöke lett, mielőtt a NATO Katonai Bizottságának élére került.

Zeman, a zabolázatlan, régi vágású politikus, aki ért a hétköznapi emberek nyelvén, élvezte, hogy megsértheti a megpuhult liberális érzékenységet és a hagyományos bölcsességet. Gyakran leírták, kivált azok után, hogy 2021-ben életveszélyesnek tűnő betegséggel kórházba került. Mindig talpra állt.

Az új elnök megválasztása azonban azt jelenti, hogy „a Zeman-korszaknak vége – mondta Eibl professzor.

A járványkezelő Pavel „tábornok”

Az 1961-ben született Petr Pavel a hírszerzésben kezdte katonai pályafutását, 1993-ban pedig már a Boszniában bevetett békefenntartók alakulatában szolgált, és itt vívott ki nemzetközi elismerést azok után, hogy katonái kimentettek egy, a szerbek által körülzárt francia alakulatot.

HIRDETÉS

Kilenc évvel később, 2002-ben már tábornokká nevezték ki, és ettől kezdve folyamatosan haladt felfelé a ranglétrán. Katonaként képviselte országát Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és a NATO-ban.

Jonathan Ernst/Pool Photo via AP
Petr Pavel (b), a NATO Katonai Bizottságának vezetőjeként vett részt a védelmi szövetség tanácskozásainJonathan Ernst/Pool Photo via AP

Tíz évvel tábornoki kinevezése után, 2012-ben lett a cseh sereg vezérkari főnöke, 2014-ben pedig a NATO Katonai Bizottságának elnöke. Nyugdíjazása nagyjából egybeesett a koronavírus megjelenésével. Ekkor országos akciót vezetett a járvány megfékezése érdekében, kutatásainak eredményeit, és az annak alapján készített válságkezelő programját pedig személyesen adta át az akkori miniszterelnöknek, mai vetélytársának, Babišnak. Egyesek szerint már ezzel jelezte államfői ambícióit. Ő azonban két évig várt a hivatalos bejelentéssel, és csak tavaly június végén harangozta be indulási szándékát.

Az elnökválasztási kampány során Pavel magát „erős szociális hangsúlyokkal rendelkező jobbközépként” jellemezte.

A 61 éves Pavel karrierje folytán is erősen nyugatbarát, támogatja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, és az euró bevezetését. Azt is kijelentette, hogy Zemantól eltérően nem vétózná meg az azonos neműek házasságát engedélyező törvényt.

Az inkább amerikaira, mint európaira hasonlító cseh fegyvertartási törvény alapján neki is van saját fegyvere, és azt sem titkolta, hogy korábban néhányszor viselte. És van egy nehéz BMW motorja is, amelyre bőrdzsekijében szívesen felpattan.

HIRDETÉS

Babiš minden eljárást megúszott

A Pavelnél hét évvel idősebb 68 éves Babiš egy vegyipari, mezőgazdasági és médiabirodalmat épített fel, amelyet most vagyonkezelői alapok irányítanak. Zemanhoz hasonlóan meleg és közvetlen kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral, aki a jogállamiság miatt keveredett vitába az Európai Unióval – idézte fel az Euronews angol kiadása.

Babiš ellenzi Ukrajna katonai megsegítését, egy békecsúcsot szervezne, Pavelt pedig háborúpártinak nevezi.

Ő például biztos nem küldene katonákat, ha Lengyelországot vagy a Balti-államokat támadás érné – legalábbis azt mondta a Pavellel folytatott utolsó televíziós párbajban.

„Ha valóban invázióra kerülne sor, természetesen betartanám az 5. cikkelyt” – cáfolta meg önmagát nem sokkal később a védelmi szövetség alapelvével, amely leszögezi, hogy egy NATO-tagállam elleni támadás esetén minden tagállam a védelmére kelne. Babiš azzal magyarázkodott, hogy a televíziós párbajban elhangzott kérdés hipotetikus volt.

Csaknem harminc évvel azok után, hogy békés tüntetések bársonyforradalomhoz és a kommunizmus bukásához vezettek az egykori Csehszlovákiában, először 2019 júniusának elején, majd később többször a csehek újra az utcára vonultak, és a miniszterelnök lemondását követelték.

HIRDETÉS

„Babiš a Csehország fejlesztésére előirányzott pénzt saját cégeinek érdekében használja fel, és ezáltal ellopja gyermekeink jövőjét” – mondta a demonstrálók egyike.

A tüntetések azután kaptak lendületet, hogy az Európai Bizottság megállapította: a kormányfői teendők összeférhetetlenek magánvállalkozásaival. A bizottság a cseh Transparency International nyomozása során kiderítette, hogy a miniszterelnök egyik cége, az Agrofert több mint 16,5 millió euró uniós mezőgazdasági támogatást kapott.

Babiš 2017-ben ugyan két alapkezelőbe költöztette a vállalatot, a végső kedvezményezett azonban ő maradt. Csehországban a Babišhoz hasonló „haszonélvezők” személye nem nyilvános, miközben a szomszédos Szlovákiában a tulajdonosoknak közbeszerzési pályázatokon való részvételkor fel kell fedniük nevüket. Az EU egyébként úgy döntött, hogy az Agrofertnek vissza kell fizetnie az adófizetőktől az elmúlt két évben felvett pénzt.

Közben a Pandora-papírok révén az is kiderült róla, hogy offshore-cégeken keresztül vásárolt meg egy 22 millió dollár értékű, saját mozival és két úszómedencével is ellátott kastélyt a francia Riviérán. A politikus-vállalkozó közölte: a kiszivárogtatásokkal szerinte a parlamenti választási eredményeket akarják befolyásolni, miközben ő semmi rosszat vagy törvénytelent nem tett.

Pavel a biztos favorit

Petr Pavel nyugalmazott tábornok 15 százalékpontos előnnyel vezet Andrej Babiš milliárdos, volt kormányfő előtt – ezt közölte saját felmérése alapján a Cseh Televízió hat nappal a január 27-28-án esedékes második elnökválasztási forduló előtt. Pavel támogatottságát 53, Babišét 38 százalékosra becsülte a közszolgálati médium. A Kantar közvéleménykutató nem tartja kizártnak a rekordmagas, 82 százalékos részvételt sem.

HIRDETÉS

Hasonló eredményeket állapítottak meg más közvéleménykutatók is.

Pavel magabiztos győzelmét jósolja a STEM, amely a CNN Prime News megbízásából készített felmérést egy nappal a cseh tévé után. Szerinte kerekítve Pavel a szavazatok 57,7, Babiš 42,4 százalékát fogja megszerezni. A választási részvétel az első fordulóhoz hasonlóan 68 százalék körül várható.

A Politico szerint is a döntő második fordulóban, 58:42 arányban Pavel fog nyerni.

AP Photo/Petr David Josek
Petr Pavel, a „tábornok” civilbenAP Photo/Petr David Josek

Csehországban az államfői tisztség nem jár végrehajtó hatalommal, de jelentős hatáskörrel rendelkezik a miniszterelnök és a jegybank vezetőjének, valamint az alkotmánybíróság bíráinak kinevezésében. Az elnöknek korlátozott beleszólása van a külügyekbe is.

Sok cseh repesve várja Zeman távozását.

HIRDETÉS

Elemzők szerint ha Babiš 2021-es parlamenti veresége után ezúttal is alulmarad, végleg kikerül a cseh politikai fősodorból.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Folytatódik a cseh elnökválasztáson induló Babis korrupciós pere

A prágai rémálom 21 perce – vaktában lőtt mindenkire David Kozák a Károly Egyetemen

A rokonaik mögé bújva sem indulhatnak majd állami tendereken a cseh politikusok