Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Eltitkolt kormányfői kastélyok, megvesztegetett képviselők: korrupció Kelettől Nyugatig

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Libanoni aktivisták tüntetnek a korrupció ellen 2013-ban
Libanoni aktivisták tüntetnek a korrupció ellen 2013-ban   -   Szerzői jogok  AP Photo/Hussein Malla

Az állami korrupció egyetlen forrásból merít, a közpénzből. Akár sikkasztásnak is nevezhetnénk. A hatalmon levő vagy a hatalomhoz közel álló elkövetők mindent megtesznek azért, hogy elfedjék a nyomait. Még mindig vannak országok, ahol a megvesztegetés nemzeti sportnak számít. Keleten és Nyugaton egyaránt űzik, sőt – miután a pénznek nincs szaga –, össze is játszanak. Állhatatos oknyomozók vesződséges és időigényes munkával egyre sikeresebben tárják fel a tényeket, amelyeket Pandora-, Panama- vagy Paradise-iratokban tesznek közzé. Félő, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa, ugyanakkor reményt keltő, hogy a jéghegy zsugorodni látszik. Az elszámoltatás lassú, és az sem kizárt, hogy a lefülelt bűnöző megússza a felelősségre vonást. Ellenpélda is akad: patinás bankok roppannak bele abba, hogy illegális üzelmeknek voltak bűntársai.

Csaknem három évtizede, amikor a Transparency International megalakult, a megvesztegetést még az üzleti élet elengedhetetlen kellékének tekintették. Akkoriban a korrupció leleplezése és az ellene való küzdelem hiábavalónak, sőt egyenesen károsnak számított.

Mára fordult a kocka: sokan és sokhelyütt elítélik a hatalommal való visszaélést. A szemléletváltás részben a botrányok és a következmények feltárásának köszönhető.

De hogy jutottunk el idáig?

A Siemens-korrupció az egész világot behálózta

Németországban 1998-ig a külföldre szánt kenőpénzek egy részét leírhatták az adóból. „Hasznos kiadásnak” minősültek, amennyiben nem Németországban merültek fel, és a kenőpénzzel nem külföldi állami tisztviselőt vesztegettek meg.

A Siemens, Németország egyik legnagyobb vállalata azonban teljesen új szintre emelte a vállalati vesztegetést: 2006-ban derült ki, hogy több mint egy évtizeden át világszerte 1,4 milliárd dollárral kent meg kormányzati illetékeseket és köztisztviselőket. Miközben a korrupt döntéshozók jól jártak, az érintett országok polgárai fizették a túlárazott közművek, például az utak és erőművek költségeit.

A Siemens ügyletei több ország, köztük az Egyesült Államok és Németország hatóságainak érdeklődését is felkeltették. Egy szerdai napon, 2006. november 15-én ügyészek és a nyomozók hada szállt meg 30 Siemens-irodát, és ezek mellett a felsővezetők otthonát kutatták át. A vállalat az évtizedek során tökéletesen működő vesztegetési rendszert alakított ki, amit az 1998-ban elfogadott korrupcióellenes törvény ellenére is működtettek.

„A megvesztegetés példátlan mértékű és földrajzi kiterjedésű volt. A korrupció révén több mint 1,4 milliárd dollárnyi kenőpénzt juttattak Ázsia, Afrika, Európa, a Közel-Kelet és az Egyesült Államok kormánytisztviselőinek” – közölte néhány évvel később Linda Thomsen, az amerikai tőzsdefelügyelet igazgatója.

A vizsgálatok után történelmi léptékű, 1,6 milliárd dolláros büntetést szabtak ki.

A baráti körnek juttatott beruházásokból dollármilliárdokat kaszáló nigériai elnök

A többi között brit katonai kiképzésben részesült Sani Abacha nigériai tiszt és diktátor volt, aki 1993-tól 1998-ban bekövetkezett haláláig Nigéria elnökeként szolgált. Ötéves uralkodását korrupciós vádak sokasága övezte, bár ezek mértékére és súlyosságára csak a halála után derült fény. Kiderült, hogy 3 és 5 milliárd dollár közötti összeget sikkasztott el közpénzből.

Az egyik módszer különösen pimasz volt. Abacha azt mondta egyik tanácsadójának, hogy pénzre van szüksége egy rejtélyes biztonsági kérdés megoldásához. Ezután aláírta az utasítást, amit tanácsadója elvitt a jegybankba, amely az igényelt összeget gyakran készpénzben adta ki. A tanácsadó a pénz java részét, általában amerikai bankjegyekben Abacha házába vitte.

AP Photo/Jerome Delay
Sani Abacha napszemüvegben, 1998-banAP Photo/Jerome Delay

„Teherautónyi mennyiségben” szállították a készpénzt a diktátor otthonába – idézte a BBC Enrico Monfrini svájci ügyvédet, akit Nigéria a pénz visszaszerzésével bízott meg.

Abacha és társainak módszerei közé tartozott még az állami megrendelések odaítélése a baráti körnek erősen túlárazva. A különbözetet egyszerűen zsebre vágták. Emellett a külföldi vállalatoktól tekintélyes kenőpénzeket követeltek az országban való működésért.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2014-ben nyilvánosságra hozta, hogy több mint 458 millió dollárnyi illegális pénzt fagyasztott be, amit Abacha és cinkosai világszerte rejtegettek. Nigéria évek óta küzd az ellopott pénz visszaszerzéséért, de az Abacha családhoz kötődő vállalatok bírósághoz fordultak, hogy meghiúsítsák visszautalását.

A brit adóparadicsom, Jersey 2019-ben bejelentette, hogy a Deutsche Bank számláján elrejtett 268 millió dollárt egy vagyon-visszaszerzési alapba helyezi, majd ennek révén visszajuttatja a pénzt Nigériának.

Ramzan Kadirov közönséges, gonosz és mérhetetlenül gazdag

Így jellemezte a csecsen elnököt a Guardian, akinek birodalma állam az államban.

Csecsenföldön mindenkinek kenőpénzt kell fizetnie, hogy megtarthassa az állását. Bére alapján mindenki nem hivatalos adót utal egy átláthatatlan alapba, amit személyesen a vezető, Ramzan Kadirov irányít.

Az alap mecsetek építését finanszírozza, de nemzetközi segélyt is nyújtott már Szomáliának. Az alap fedezte Kadirov pazar 35. születésnapi buliját, amin a többi között fellépett Hillary Swank, Jean-Claude van Damme és Vanessa Mae. Ez utóbbi, a hegedűvirtuóz félmillió dollárt kapott szerepléséért. Ebből a pénzből kapott 2 millió dollárt Mike Tyson, aki leállt a zsarnokkal egy szívélyes öklözésre.

A becslések szerint egyes csecsenek jövedelmük felét is kénytelenek az alapnak adni, amely évente 648-864 millió dollárt vasal be. Ez Csecsenföld költségvetésének kétharmada. Kadirov azonban a nemzeti költségvetést is megdézsmálja, miközben olyan emberi jogi visszaéléseket követ el, amelyek miatt az amerikai hatóságok szankciókat hoztak ellene.

„Kadirov az orosz törvények felett áll” – mondta egy liberális orosz politikus. „Bármilyen kísérlet arra, hogy eltávolítsák állásából, vagy hogy felelősségre vonják, egy új csecsen háborút idézhet elő. Putyin kétségtelenül fél egy ilyen fejleménytől, ezért nem tudja megoldani a Kadirov-problémát” – magyarázta Ilja Jasin, annak az ellenzéki Borisz Nyemcovnak az eszmei társa, akit 2015-ben négy hátulról leadott lövéssel öltek meg egy belvárosi hídon Moszkvában. A gyilkos szálak Kadirovhoz vezettek. A csecsen merénylő elismerte tettét, utóbb azonban visszavonta vallomását.

Tunéziában nem kapható Big Mac

A McDonald's jogbérleti szerződését ugyanis egy olyan vállalkozás kapta, amely nem áll kapcsolatban az országot vezető családdal, ezért a kormány megakadályozta a gyorsétteremlánc megjelenését az országban.

Ben Ali elnök 1987 és 2011 között olyan törvényeket hozott, amelyek értelmében a vállalatoknak engedélyre volt szükségük ahhoz, hogy bizonyos ágazatokban beruházhassanak és kereskedhessenek. Ez tette lehetővé számára, hogy kizárja a versenyt, miközben 220 családi vállalkozás számos iparágat monopolizált – köztük a távközlést, a közlekedést és az ingatlanpiacot. Ezek a vállalkozások 2010-ben a tunéziai gazdaság 3 százalékát termelték meg, ugyanakkor a magánszektor nyereségének 21 százalékát fölözték le. Nem meglepő módon a Ben Ali család ebben az időszakban 13 milliárd dollárt halmozott fel. A tunéziaiak súlyos árat fizettek ezért: nem kaptak munkalehetőséget, miközben az új vállalkozók és a kapcsolat nélküli befektetők rendre csúfos kudarcot vallottak.

Ben Ali 2011-ben elmenekült az országból, ami után vagyonát elárverezték. Kevés korlátozó törvényt helyeztek azonban hatályon kívül, miközben a kétes kapcsolatokkal rendelkező, kiváltságos cégek továbbra is erősítik az egyenlőtlenséget, és persze hasznot hajtanak belőle.

A volt ukrán elnök fényűző élete

Golfpálya, struccfarm, privát állatkert és egy spanyol gálya élet-, méret- és korhű másolata: csak néhány azok közül a látványosságok közül, amelyeket Viktor Janukovics volt ukrán elnök 137 hektáros, több millió dolláros mezsihirjai birtokán találtak.

Janukovics és családja 2014 februárjában Oroszországba menekült, miután a polgári zavargások végzetes konfliktusba torkolltak, amely több mint 100 halálos áldozatot követelt – a többi között mesterlövészek lövései nyomán. Három évvel a tragikus események után egy ukrán bíróság Janukovicsot bűnösnek találta hazaárulás vádjában, és távollétében 13 év börtönre ítélte.

Menekülése során Janukovics olyan dokumentumokat hagyott hátra, amelyekből kiolvasható, miből finanszírozta tékozló életét az állampolgárok kárára. Janukovics bécsi, londoni és liechtensteini fedőcégek bonyolult hálózatát működtette. Strómanok álcázták őt magát, miközben az ukrán közpénzeket saját javára sikkasztotta el.

Az SVT svéd közszolgálati televízió 2019-ben arról számolt be, hogy Janukovics svéd bankszámlával rendelkező fedőcége 2011-ben 3,7 millió dollár kenőpénzt kapott, 2007-ben és 2014-ben pedig két tranzakciót hajtott végre összesen 18 millió dollár értékben.

Janukovics és társai a becslések szerint 40 milliárd dollárnyi állami vagyont tüntettek el. Az ukrán kormány ebből eddig csupán másfél milliárd dollárt szerzett vissza.

Malajziából Hollywoodba is dőlt a pénz

A hatóságok becslései szerint több mint 4 milliárd dollárt sikkasztottak el a világ egyik legnagyobb korrupciós rendszerében, az 1MDB-ben. A maláj kormány 2009-ben hozta létre az 1Malaysia Development Berhadot, azaz kft-t. Az akkori miniszterelnök, Najib Razak elnökletével működő alap eredetileg az ország gazdaságát volt hivatott fellendíteni stratégiai beruházások révén. Ehelyett néhány magánszemély bankszámláját gyarapította, köztük magának a volt miniszterelnöknek, egy szökésben lévő pénzembernek és egy amerikai rapperének a bankszámláját. A tengerentúlon a pénzből az egyik, az 1MDB felügyeletére bevont tanácsadó, Jho Low malajziai üzletember hivalkodó életmódját finanszírozták.

Low felügyelete alatt az alap dollármilliós értékű ingatlanvásárlást finanszírozott Beverly Hillsben és Manhattanben. Ebből vásároltak egy olyan lakást, amely egykor Jay Z és Beyoncé tulajdonában volt; egy 35 millió dolláros magánrepülőt; egy 260 millió dolláros jachtot; egy 3,2 millió dolláros Picasso-festményt, amelyet Leonardo DiCaprio kapott. Az alap egy 85 millió dolláros szerencsejáték-adósságot hagyott maga után Las Vegasban; viszont rendezett egy születésnapi partit a nagyhatalmú tanácsadó számára, amelyen Jamie Foxx, Chris Brown, Ludacris, Busta Rhymes és Pharrell Williams élőben lépett fel, a szülinapi tortából pedig Britney Spears bújt elő. A többi között az 1MDB forrásaiból vettek 8 millió dolláros gyémántot Miranda Kerr ausztrál modellnek.

A kormányfő, Razak magánszámláján több mint 700 millió dollár volt. Azt állította, hogy a pénz egy szaúdi herceg „adománya”.

A legfelsőbb bíróság 2020. júliusában bűnösnek nyilvánította, és ezzel Malajzia első olyan miniszterelnökévé vált, akit korrupció miatt marasztaltak el. Az egyik vádpontban Razakot 12 év börtönre és tetemes pénzbüntetésre ítélték, ráadásul még négy tárgyalás vár rá. Ezeket óvadék ellenében egyelőre szabadlábon várja.

Correa nem húzta meg a „nadrágszíjat”, Rajoy kormánya belebukott a Gürtel-botrányba

Az elmúlt évek alatt a Gürtel-ügy Spanyolország demokratikus történelmének legnagyobb korrupciós botrányává duzzadt. Egy nagyvállalkozó bonyolult rendszert működtetett, amelynek révén illegális adományokat és kenőpénzeket juttatott az akkori kormánypártnak – manipulált kormányzati szerződésekért cserébe.

A botrány főszereplője Francisco Correa nagyvállalkozó volt, aki megvesztegetésekkel jutott nagyértékű állami megbízásokhoz. Az ellene folytatott nyomozásban a rendőrök a Gürtel fedőnevet adták az akciónak. A Gürtel német szó, övet, nadrágszíjat jelent, ugyanazt, mint a spanyolban a Correa.

A vizsgálat becslése szerint Francisco Correa és tucatnyi bűntársa legalább 120 millió euróval károsította meg a spanyol társadalmat. A sors fintora, hogy a megvesztegetett, jobbára néppárti politikusok zömét mondhatni fillérekért, luxuscikkekkel vette meg.

A bírák a legkevésbé sem voltak elnézők: a nagyvállalkozó Francisco Correát 51 évre, jobbkezét, Pablo Crespót 37 évre, Luis Bárcenast, a Spanyol Néppárt pénztárnokát, Mariano Rajoy miniszterelnök közeli bizalmasát pedig 33 évre, tovább 44 millió eurós pénzbüntetésre ítélték. Rajtuk kívül több tucatnyi ember került még a vádlottak padjára.

Rajoy kormánya 2018 júniusában belebukott a botrányba.

A Panama-akták kiszivárgása megreformálta a pénzügyi titoktartást

Az egy panamai ügyvédi irodából kiszivárgó Panama-aktákból kiderült, hogy a Mossack Fonseca 214 ezer fedőcéget hozott létre olyan magánszemélyek számára, akik el akarták rejteni személyazonosságukat. Mögöttük legalább 140 politikus és köztisztviselő rejtőzött, köztük 12 kormányfő és 33 olyan személy vagy vállalat, amelyeket az Egyesült Államok feketelistára tett emberkereskedelem és terrorizmus miatt.

A botrány kirobbanása után több kormányfő lemondott vagy büntetőeljárás alá került, legalább 82 ország indított hivatalos vizsgálatot, maga a Mossack Fonseca pedig végleg bezárt. A Panama-iratok nyomán számos ország elkötelezte magát a pénzügyi titoktartás megszüntetése mellett, és legalább 16 ország vagy nemzetközi szervezet legalább egy jelentős reformot hajtott végre. Huszonhárom ország legalább 1,2 milliárd dollárnyi elmaradt adót hajtott be.

A szerteágazó nyomozás során kiderült, hogy az addig tekintélyesnek tartott Deutsche Bank is érintett. A hatóságok gyanították, hogy a legnagyobb német kereskedelmi bank két dolgozója bűnözők pénzét segített tisztára mosni. A nyomozást a 2016-ban nyilvánosságra került Panama-iratok indították be.

Az utóbbi években a bank többször is pénzmosási botrányba keveredett. Részvényei 2018 novemberében feleannyit érnek, mint az év elején.

Egyenlítői-Guinea alelnökének kedvenc Instagram-címkéje a #LuxuryLiving

Teodoro Obiang Nguema uralkodik Egyenlítői-Guineában. Meg a fia, akit ugyanúgy hívnak, és saját apja alelnökeként szolgál. A junior Instagram-fiókja a #LuxuryLiving-ot ünnepli, ahol kastélyaival, egymillió dollár értékű Michael Jackson-emléktárgyaival és méregdrága autóival kérkedik. A trónörökös életstílusát az országából elsikkasztott pénzekből finanszírozza.

Az olajban gazdag Egyenlítői-Guineában a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem Afrikában, a lakosság háromnegyede azonban mélyszegénységben él. Az Obiang család és cimborái 1979 óta dollármilliárdokkal rövidítették meg alattvalóikat.

A kleptokrácia legfelkapottabb és nemzetközi szinten legmértéktelenebbül költekező tagját többször is utolérte az igazságszolgáltatás. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma 2014-ben pénzmosás miatt indított ellene eljárást, és 30 millió dollár értékű vagyontárgyat foglalt le. A francia hatóságok 2017-ben bűnösnek találták sikkasztásban, és 35 millió dollár értékű vagyonát elkobozták, Svájc pedig lefoglalta 24 sportkocsiját.

Libanon szemete a korrupció bűzét árasztja

Libanonban 2015 óta szemétválság van, amelynek következtében az utcákat és a strandokat szemeteszsákok borítják. A bűz elviselhetetlen, ráadásul a víz is szennyezett. A közegészségügyet fenyegető veszély akkor keletkezett, amikor a Sukleen szemétszállító leállította a hulladék gyűjtését.

A vállalat – amely a kilencvenes évek óta monopolhelyzetben volt – kénytelen volt bezárni egy túlzsúfolt szemétlerakót, amit a tervezettnél 12 évvel tovább használt. Mivel nem volt másutt infrastruktúra a szemét elhelyezéséhez, a Sukleen hagyta, hogy a kukák megteljenek.

Hogyan tudott egyetlen vállalat monopolizálni egy kulcsfontosságú közszolgáltatást? Erős kapcsolatai voltak Libanon két miniszterelnökével. Libanonban a pártfogás kultúrája a jellemző, ahol a kormányzati szerződéseket gyakran politikai kapcsolatok és kenőpénzek révén nyerik el.

A botrány a „You Stink” (Bűzlesz) elnevezésű össznépi haragot robbantotta ki. A kormányt nemcsak arra szólították fel, hogy takarítsa ki az utcákat, hanem arra is, hogy szakítson a korrupciós gyakorlattal.

A FIFA a „féktelen, rendszerszintű és mélyen gyökerező korrupció” melegágya

Zsarolással és pénzmosással vádolták meg a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA kilenc akkori és korábbi tisztségviselőit 2015. május 27-én. Az eljárás egyik napról a másikra megváltoztatta a sportéletet. Hirtelen a „féktelen, rendszerszintű és mélyen gyökerező korrupció” rendszere került a globális figyelem középpontjába.

A FIFA-elnök, Sepp Blatter meglepő újraválasztása rávilágított arra, hogy a labdarúgás egy párhuzamos univerzumban létezik, ahol nincs elszámoltathatóság. A nemzetközi fociszövetségbe vetett bizalom történelmi mélypontra zuhant.

Két évvel később, 2017-ben a Transparency International és a több mint 3 millió előfizetővel rendelkező futballszurkolói véleményformáló platform, a Forza Football több mint 50 ország 25 ezer szurkolója körében végzett felméréséből kiderült, hogy a szurkolók 53 százaléka nem bízik a FIFA-ban. Világszerte a szurkolók csupán negyede gondolta úgy, hogy az újonnan újraválasztott elnök, Gianni Infantino helyreállította a megrendült bizalmat.

A nagybani azeri pénzmosoda

Egyes kormányok érdemi erőfeszítéseket tesznek az emberi jogi helyzet javítása és a demokrácia megerősítése érdekében. Mások külföldi politikusok megvesztegetésével próbálják tisztára mosni a hírnevüket.

Azerbajdzsán vezetői az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének küldötteit vesztegették meg, hogy méltassák az emberi jogi állapotokat az országban, és feledtessék a választásokon tett kritikus megfigyelői jelentéseket. A 2,9 milliárd dolláros csúszópénzalap négy brit fedőcéget alkalmazott, amelyek Dánia legnagyobb bankjában vezetett számlákkal rendelkeztek. Innen osztották a kenőpénzt, itt mosták tisztára a szennyes pénzt, és innen finanszírozták a luxuscikkek vásárlását.

A 13 ezer tranzakciót leíró banki dokumentumokból az is kiderült, hogy 2012 és 2013 között egy offshore cég magyarországi bankszámlájára is érkezett több mint 7,5 millió dollár. A magyar állam – egy titkos alku eredményeként – történetesen 2012 augusztusában adta ki Azerbajdzsánnak a „baltás gyilkost”.

AP Photo/Lefteris Pitarakis
Ilham Alijev azeri elnök feleségével, Mehribannal a Downing Street 10 előtt, 2009-ben; 11 éves fiúk ekkor kapott egy palotát a brit fővárosban, amit 33,5 millió fontért vettekAP Photo/Lefteris Pitarakis

Az európai politikusok – a legtöbben Belgiumból, Németországból, Olaszországból és Spanyolországból –, akik pénzt fogadtak el Azerbajdzsán dicsőítésére, bűnrészesek, csakúgy mint az európai pénzügyi intézmények, amelyek szemet hunytak a rendszer működtetése felett.

A leleplezések sokkolták Brüsszelt és Strasbourgot. A botrány középpontjában az Európa Tanács állt, egy 47 tagállamot – köztük Azerbajdzsánt – tömörítő szervezet, amelynek célja az emberi jogok védelme és a jogállamiság fenntartása Európában.

A Danske Bank ellen vizsgálat folyt más pénzmosási botrányok miatt is, ezért kénytelen volt bezárni a piszkos pénzeket kezelő fiókját.

Paradise-iratok: hol rejtegetik a gazdagok és a hatalmasok a vagyonukat

A gazdagok évente mintegy 500 milliárd dollárnyi eltitkolt társasági adóval és magánszemélyként további dollármilliárdnyi eltitkolt jövedelemadóval rövidítik meg az országok költségvetését. Ez az ENSZ segélyezési költségvetésének hússzorosa, és sok országot kihúzhatna a bajból.

Egy nagyszabású vizsgálat 2017-ben egy hatalmas, titkos, párhuzamos pénzügyi univerzumot leplezett le a bermudai Appleby elit jogi cégből kiszivárogtatott dokumentumok alapján. A Paradise Papersre keresztelt vizsgálat fényt derített 120 politikus, királyi családtag, oligarcha és csaló által széles körben használt titkos adóparadicsomra.

Még II. Erzsébet brit uralkodó is érintett volt az ügyben, jóllehet, nem személyesen, hanem az ősi királyi birtok vagyonkezelője révén. Az amerikai elnök belső köréből is felmerültek nevek. A legsúlyosabb a kereskedelmi miniszter esete. Wilbur Rossnak egy olyan vállalatban van tulajdonrésze, amelynek orosz partnercégében Vlagyimir Putyin veje volt az egyik tulajdonos. A U2 frontembere, Bono egy litván bevásárlóközpontban szerzett részesedést offshore cégek révén. A kiszivárogtatott dokumentumok között Madonnával kapcsolatos is akad.

A Süddeutsche Zeitung német lap a Paradise-iratokként elnevezett több mint 13 millió dokumentumot ezúttal is egy nemzetközi tényfeltáró újságíró-szervezettel közösen dolgozta fel, akárcsak másfél évvel azelőtt a Panama-iratokat.

Ezekből kiderült, hogy a vállalatok miként használják az adóparadicsomokat arra, hogy drasztikusan csökkentsék járandóságukat, miközben néha bűncselekményektől sem riadtak vissza. A Glencore nyersanyagipari óriásvállalat például megvesztegette a Kongói Demokratikus Köztársaság korábbi elnökét, Joseph Kabilát, miközben bányászati engedélyekről tárgyaltak.

A kiszivárogtatás felgyorsította az adóparadicsomok elleni uniós fellépést, és felszámolásukat.

Az orosz Trojka pénzmosoda

A becslések szerint az oroszok vagyonának felét offshore adóparadicsomokban őrzik. Az egykor Oroszország legnagyobb magánbefektetési bankja, a Trojka Dialog kiszivárgott adatai szerint legalább 75 fedőcéget hoztak létre a világ adóparadicsomaiban. Az európai bankokban, például a mára megszűnt litván Ukio bankasban, az osztrák Raiffeisenben és a német Commerzbankban vezetett számlák megnyitásakor a valódi tulajdonosok az örmény vendégmunkások, strómanok irataival álcázták magukat.

AP Photo/Mikhail Metzel
Szánkózás a Kreml tövében, 2010-benAP Photo/Mikhail Metzel

Cégeik 2006 és 2013 között legalább 26 milliárd dollárt mostak tisztára, amit aztán a globális pénzügyi rendszerbe ömlesztettek. Ennek eredményeként orosz oligarchák és politikusok titokban állami vállalatokban szereztek részvényeket, ingatlanokat vásároltak Oroszországban és külföldön egyaránt, luxusjachtokra költöttek, és celebeket béreltek fel magánpartikra.

Babiš „ellopja gyermekeink jövőjét”

Csaknem harminc évvel azok után, hogy békés tüntetések bársonyforradalomhoz és a kommunizmus bukásához vezettek az egykori Csehszlovákiában, először 2019 júniusának elején, majd később többször a csehek újra az utcára vonultak; Andrej Babiš miniszterelnök lemondását követelték.

„Babiš a Csehország fejlesztésére előirányzott pénzt saját cégeinek érdekében használja fel, és ezáltal ellopja gyermekeink jövőjét” – mondta a demonstrálók egyike.

A tüntetések azután kaptak lendületet, hogy az Európai Bizottság megállapította: a kormányfői teendők összeférhetetlenek magánvállalkozásaival. A bizottság a cseh Transparency International nyomozása során kiderítette, hogy a miniszterelnök egyik cége, az Agrofert több mint 16,5 millió euró uniós mezőgazdasági támogatást kapott.

Babiš 2017-ben ugyan két alapkezelőbe költöztette a vállalatot, a végső kedvezményezett azonban továbbra is ő maradt. Csehországban a Babišhoz hasonló „haszonélvezők” személye nem nyilvános, miközben a szomszédos Szlovákiában a tulajdonosoknak közbeszerzési pályázatokon való részvételkor fel kell fedniük nevüket. Az EU egyébként úgy döntött, hogy az Agrofertnek vissza kell fizetnie az adófizetőktől az elmúlt két évben felvett pénzt.

A minap a választásokra készülő Babišról az tudódott ki a Pandora-papírok révén, hogy offshore-cégeken keresztül vásárolt meg egy 22 millió dollár értékű, saját mozival és két úszómedencével is ellátott kastélyt a francia Riviérán. A politikus-vállalkozó azóta Twitteren közölte: a kiszivárogtatásokkal szerinte a választási eredményeket akarják befolyásolni, miközben ő semmi rosszat vagy törvénytelent nem tett.