Tájkép csata után: milyen kormánya lehet a Cseh Köztársaságnak?

Nehéz koalíciós tárgyalások várnak Andrej Babis cseh oligarcha-pártelnökre, miután pártja, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) 80 helyet szerzett meg a 200 fős cseh alsóházban. (A pártnév rövidítése csehül IGEN-t jelent.) Babis azt szeretné, ha a két parlamentbe jutott euroszkeptikus, populista és szélsőjobboldali párt, az Autósok Önmagukért és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) kívülről támogatnák az ANO kormányzását, de első körben mindkét párt kifejezte, hogy koalíciós partnerként szeretne részt vállalni a kormányzásban. Ugyanakkor ezeknek a pártoknak vannak olyan követelései, amelyek az általában pragmatikus Babis terveivel nehezen férnének össze - mint például a népszavazás kiírása az EU- és NATO-tagságról.

A köztársasági elnök, a leköszönő kormánykoalíciót támogató Petr Pavel már ki is jelentette, hogy nem ad megbízást olyan miniszternek, aki az ország EU- és NATO-tagságát ellenzi. A helyzet áttekintéséhez azonban ki kell térnünk arra, hogyan nyerte meg Babis 1998 óta nem látott arányban a választást.

Miért nyert az ANO?

A leköszönő kormányt, amely két jobbközép pártszövetség, a SPOLU és a STAN koalíciójából állt - a Kalózpárt menet közben kilépett - a Babis populista politikájával való szembenállás hozta össze 2021-ben. Ennek része volt az is, hogy a költségvetés hiányát 5%-ról 1,9-re csökkentették, illetve elfogadtak egy nyugdíjreformot, aminek keretében fokozatosan felemelnék a nyugdíjkorhatárt 67 évre. A COVID-járvány után a megélhetési költségek és az energiaárak nőttek, Babis mindezen problémák orvoslását ígérte - úgy, hogy az eurómilliárdokra rúgó ígéretek teljesítésére a hatékonyabb kormányzati munkával megspórolt pénz és a korrupció megfékezéséből származó összegek a fedezet. A nyugdíjreformot pedig egyszerűen eltörölné.

A kormányzó koalíció pártjai a kampányukat arra alapozták, hogy a Babis újbóli hatalomra kerülése a jogállamiság és a demokrácia leépítését, a korrupció növekedését és a külpolitikában oroszpárti fordulatot jelent. Ezeket a témákat a '21-es törvényhozási és a '23-as elnökválasztáson is sikerrel használták, ugyanakkor az erős proteszthangulat miatt most kevésbé mobilizálták a választókat.

Az ANO hagyományosan az ország szegényebb részeiben és a kisebb településeken erős, a középosztálybeli és szegényebb szavazók körében, és éppen az ország belső perifériáján volt a leginkább sikeres a mozgósítás. A nagyvárosokban, magasabb végzettségűek és a fiatalok körében hátránnyal indul Babis pártja. Ugyanakkor pont ezekben a régiókban volt alacsonyabb a részvétel.

Ráadásul az a tény, hogy a választáson viszonylag sok populista párt indult, lehetőséget adott Babisnak arra, hogy hozzájuk képest kormányzóképes és szélsőségektől mentes erőként pozicionálja magát. A szavazási minták azt mutatják, hogy az SPD-től és a szélsőbalos Stacilo!-tól (Együtt!) az utolsó pillanatban sok szavazó vándorolt az ANO-hoz, amely egyszerre ígért jólétet, valamelyes euroszkepticizmust és kevesebb ukránpártiságot, anélkül azonban, hogy a NATO- vagy EU-tagság megszüntetését ígérte volna. Vagyis a populista táboron belül egyfajta biztonságos, visszafogott opcióként tűnhetett fel.

Kik a potenciális koalíciós partnerek?

A választás előtt a kormánykoalíció pártszövetségei (SPOLU 52 mandátum, STAN 22) és a Kalózpárt (18 képviselő) kizárta a koalíciót az ANO-val. A szélsőbal Stacilo! (4,3%) nem jutott be. Az SPD a nekik jósolt 13%-nál sokkal kevesebbet, 7,8%-ot kapott (15 képviselő), az Autósok 13 képviselővel azonban elégedettek lehetnek. Az utóbbi két párt lenne Babis természetes szövetségese, azonban vasárnap mindkettő vezetője, Tomio Okamura (SPD) és Filip Turek (Autósok) is bejelentették, hogy nem elégednének meg a külső támogatással, hanem részt kérnek a hatalomból és a felelősségből. Babis eredetileg egyszínű ANO-kormányban és külső támogatásban gondolkodott.

A cseh elemzők az Autósokkal való koalíciót könnyebben megvalósíthatónak találják. Turek a választási sikert is annak köszönheti, hogy nem állt bele annyira a riasztónak bizonyult NATO- és EU-ellenességbe. Babis maga úgy véli, ezekkel a szervezetekkel bár vannak problémák, de jelenleg a tagság előnyösebb Csehország számára. Okamura népszavazást kezdene és a kilépés mellett kampányolna. Turek a Dennik N-nek adott interjújában azt mondta , hogy azért nem támogatja a népszavazást ezekről a kérdésekről, mert jelenleg azokon a szavazók megerősítenék az ország tagságát, és azzal a kérdés évtizedekre lekerülne a napirendről.

Az SPD és az ANO között számos más ütközési pont van: Okamura az elnökválasztás második fordulójában nem állt be Babis mögé, ráadásul a választási eredmény azt is mutatja, hogy a két párt választói bázisa között nagy az átfedés, vagyis egy szoros együttműködés felveti a veszélyt, hogy az ANO annyi más párthoz hasonlóan az SPD-t is kannibalizálja. Ugyanakkor Okamura üzleti mentalitásából fakadóan elképzelhető olyan ajánlat Babis részéről, amivel mégis meggyőzhető egy külső támogatásról.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek egy ANO-Autósok koalíció látszik, az SPD külső támogatásával. Ugyanakkor a koalíciós tárgyalások nehezek lesznek. Elemzők azt sem zárják ki, hogy a leköszönő koalíció pártjai közül valamelyikkel születik megegyezés.

Akadályok a kormányalakítás útjában

Az első akadályt maguk a koalíciós tárgyalások jelentik, hiszen mindkét populista párt támogatására szüksége lesz Babisnak ahhoz, hogy kormányképes többséget szerezzen. A képletet külön bonyolítja, hogy a jobbközép köztársasági elnök, a volt NATO-tábornok Petr Pavel azt mondta, nem bíz meg olyan minisztert, aki ellenzi az ország EU- és NATO-tagságát. A másik akadály, hogy babis az ország egyik legnagyobb vállalatának, az Agrofertnek a tulajdonosa, ami gyakorlatilag összeférhetetlen a miniszterelnöki pozícióval. Előző kormányfősége alatt ugyan papíron elválasztották tőle az Agrofertet, de sok jel arra mutat, hogy megőrizte a vállalat felett a valós irányítást.

Ezúttal olyan garanciákat kell majd adnia, amelyek meggyőzik a vele szembenálló politikai táborhoz tartozó Petr Pavel köztársasági elnököt is. Ugyanakkor Pavel vasárnap azt nyilatkozta, hogy Babis meggyőző tervet mutatott be neki az összeférhetetlenség kiküszöbölésére. A harmadik akadály egyelőre nem élesedett, de az úgynevezett Gólyafészek-ügyben - ami arról szól, hogy Babis egyik vállalkozása papíron kikerült a cégbirodalmából, jelentős EU-s támogatásokat kapott, majd a projekt lezárásával visszakerült Babis tulajdonába - még mindig zajlik a bírósági eljárás.

Merre tovább a belpolitikában?

Az ANO adócsökkentést, a bérek és a nyugdíjak emelését és az energiaárak csökkentését ígérte. A gazdasági növekedés felpörgetését elsősorban adócsökkentések révén érné el Babis, ami főleg a társasági adó és a kiskereskedők adójának csökkentését jelenti. Az ANO kifehérítené a gazdaságot az eladások elektronikus regisztrációjának bevezetésével, ugyanakkor azt ígérte, küzdeni fog az európai Green Deal (zöld intézkedéscsomag) és különösen az ETS2 kibocsátáskereskedelmi rendszer 2027-es bevezetése ellen, amely szerintük jelentős mértékben drágítaná a háztartások költségeit. Babis (vélhetően magyar mintára) államilag támogatott jelzáloghiteleket is ígért a lakhatási válság enyhítésére.

Babisnak fontos terve a ČEZ nevű, 70%-ban állami tulajdonban lévő energiacég teljes állami tulajdonba vétele, amellyel aztán lenyomná a háztartási energiaárakat, illetve külső tulajdonosok nélkül folytathatna nagy energetikai projekteket, például atomerőművek építését. Babis terve az, hogy a jelenleg is az állam által irányított vállalat saját részvényeit vásárolná föl.

Ezek a tervek egyrészt rendkívül költségesek, és az államháztartás hiányának újbóli elszállását eredményezhetik, másrészt részleteiben meglévő állami bevételek vagy uniós források elvesztésével járhatnak.

NATO, EU, UKRAJNA - és persze Orbán Viktor

Itt lesz a leginkább meghatározó, hogy kivel tud koalícióra lépni, vagy kitől kaphat külső támogatást Babis. A milliárdos előző kormányzása alatt bár a retorikája populista volt, de alapvetően pragmatikusan viszonyult az EU-hoz. Azóta azonban a pártja már nem a liberális ALDE pártcsoport tagja, hanem az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által gründolt Patriótáké. Ráadásul egyik potenciális koalíciós partnere, az Autósok is a Patrióták tagja.

A kampányban Babis egyértelműen kiállt Csehország EU- és NATO-tagsága mellett, és ellenzi az erről kiírt népszavazást is, aminek így nem sok esélyt adnak az elemzőek. Ugyanakkor a leköszönő cseh kormány Ukrajna egyik leghangosabb támogatója volt az EU-ban, ami Babis esetében nem csak szavakban jelent változást. A Cseh Köztársaság volt az EU-ból Ukrajnának szállított lőszer felvásárlásának koordinátora, ettől a programtól Babis szabadulna, azt akarja elérni, hogy a vásárlást és a szállítást a NATO koordinálja. Az ANO összességében szimbolikusan és anyagi értelemben is kevesebb támogatást juttatna Ukrajnának.

Az európai színtéren Babis a zöld politikák ellenzésében és a migrációs paktum elleni fellépésben is a klasszikus populista agendát követné. Kérdéses, hogy mennyire zárna össze a gyakran uniós szégyenpadra ültetett Magyarországgal olyan kérdésekben, mint például az Oroszország elleni szankciók, illetve kettejük szövetsége jelentene-e bármilyen védelmet Orbán Viktor magyar kormányfőnek a Magyarországot sújtó uniós forrásmegvonás elleni küzdelemben.