A kormányellenes tüntetések nem csitultak szeptember közepe óta, az új rendelkezéssel olajat önthetnek a tűzre.
HIRDETÉSA iráni rendőrség ismét ellenőrzi a hidzsáb viselését a gépkocsit vezető nőkön. Amennyiben vétenek az előírás ellen, figyelmeztető SMS-t kapnak.
A helyi média mindezt azok után száz nappal jelentette be, hogy az erkölcsrendészet letartóztatta a 22 éves Mahsza Aminit, amiért nem az előírtaknak megfelelően viselte a hidzsábot. Aminit bántalmazták, és szeptember 16-án belehalt a sérüléseibe. Iránban ettől kezdve folyamatosan kormányellenes tüntetések zajlanak, melyeket a kormányerők próbálnak elfojtani. A tüntetéseknek több száz halálos áldozata van, számos tüntetőt nyilvánosan kivégeztek, több újságírót bebörtönöztek, kettejüket kémkedéssel gyanúsítják – a közhangulat rossz, a helyzetet csak tovább szíthatja a bejelentés.
Az MTI beszámolója szerint egy magas rangú rendőrségi tisztviselő közölte a FARS iráni hírügynökséggel, hogy a rendőrség országszerte újraindította a 2020-ban startolt Nazer, azaz a megfigyelés nevű programját. „Meg kell említeni, hogy a Nazer-1 programra azért van szükség, mert a nők nem viselik a hidzsábot a gépkocsiban" – közölte a rendőrségi tisztviselő, és hozzátette, hogy amennyiben szabálysértést észlelnek, SMS-t küldenek a szabálysértőnek. Az üzenet szövege a következő:
A szabálysértés miatti SMS-küldés nem újdonság Iránban, de ez most más, mint a régebbi üzenet, ugyanis kivették azt a részt, hogy „amennyiben a szabálysértés megismétlődik, annak jogi és bírósági következményei lesznek."
Az Amini halálát követő tüntetéssorozat miatt az iráni erkölcsrendészet felhagyott az utcán fedetlen fővel közlekedő nők letartóztatásával és rendőrségi őrizetbevételével. Mohammad Dzsafar Montazeri iráni főügyész 2022. december elején egy szakmai konferencián azt mondta, hogy az „orientációs járőrök" néven ismert erkölcsrendészeti egységeket megszüntették. A tüntetéseket szervező aktivisták szerint viszont közel sem igaz, hogy vége az erkölcsrendészetnek, és az Egyesült Államok is megjegyezte, hogy „semmi sem garantálja", hogy az iráni nők helyzete javul a későbbiekben.
A tiltakozók azért is voltak szkeptikusak, mert a bejelentés nem az iráni belügyminisztérium részéről érkezett, hanem a főügyész egy kérdésre adott rögtönzött válasza volt.