Amennyiben bűnösnek találják őket, halálbüntetést is kiszabhatnak rájuk. Az iráni tüntetéshullám során már több 220 ember halt meg, és több mint 40 újságírót tartóztattak le.
Az iráni rezsim a CIA külföldi ügynökeinek titulált két újságírónőt, mivel mindketten tudósítottak Mahsa Amini haláláról. A két nőt nem sokkal a 22 éves nő halála után tartóztatták le, és a hírek szerint az Evin börtönben tartják őket fogva. A vád kémkedés, amiért Iránban halálbüntetés jár.
Az iráni hírszerzés és az Iszlám Forradalmi Gárda hírszerző szervezete pénteken este közös nyilatkozatában azt írta, a két nőt azzal vádolják, hogy külföldi ügynökök, a közleményben NH és EM néven említik őket, miközben Niloofar Hamediről és Elahe Mohammadiról van szó. A közlemény tartalmazza a szokásos iráni álláspontot, így az iráni tüntetéseket a CIA, a Moszad és más nyugati hírszerző ügynökségek által előre megtervezett akciónak minősíti.
A The Guardian szerint a közleményben mindkét nőt azzal vádolják, hogy „a külföldi média elsődleges hírforrásai", Hamedit pedig még külön azzal, hogy magát újságírónak kiadva arra kényszerítette Mahsa Amini családját, hogy adjon ki információkat a lányuk haláláról.
Hamedi volt az első újságíró, aki tudósított abból a kórházból, ahol Aminit kezelték azok után, hogy összeesett az iráni hatóságok őrizetében. Mint ismert: az iráni erkölcsrendészet azért tartóztatta le, és bántalmazta Aminit, mert nem viselte rendeltetésszerűen a hidzsábot.
Mohammadit az iráni hírszerzés azzal vádolja, hogy külföldi ügynökök külföldön képezték ki. Őt szeptember 22-én tartóztatták le: ügyvédje szerint a biztonságiak betörték az ajtaját, és elvették a személyes tárgyait, többek közt a telefonját és a laptopját.
A péntek este kiküldött közleményt megdöbbenéssel és egyben félelemmel fogadták iráni újságírók, ugyanis a külföldi kormányoknak való kémkedés bűntette egyenesen halálbüntetést von maga után Iránban. Egy név nélkül nyilatkozó iráni újságíró azt mondta a The Guardiannek, hogy Hamedit és Mohammadit egyenesen azzal vádolják, hogy a CIA képezte ki őket. Hozzátette: „Többé nem tarthatok kapcsolatot egyetlen külföldi újságíróval sem. Szorosan megfigyelnek minket, és azt a tanácsot kaptam, hogy szakítsak meg minden kapcsolatot a külföldi tudósítókkal. Hívtak külföldről a mobilomon, és ha figyelik a híváslistámat, és rájönnek, hogy valaki nyugatról hívott, az még akkor is hatalmas kockázatot jelent, ha egy barátom hívott fel."
Egy másik iráni újságíró azt mondta a brit lapnak, hogy a két újságíró kémeknek bélyegzése az iráni média elleni összehangolt támadás része, és hogy biztosan folytatódnak a letartóztatások, mert az iráni vezetés nem akarja, hogy a belügyekről a hírek eljussanak a határokon túlra. „Nem vesztegetik az idejüket, ha újságírókat kell megbüntetni – mondta a tudósító. – Tudják, hogy vannak olyan emberek Iránban, akik hozzám hasonlóan kapcsolatban vannak a külföldi barátaikkal és külföldi médiumokkal. Lesznek még letartóztatások, vagy ami még rosszabb: kivégezhetik a saját állampolgáraikat kémkedésért."