Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozásról szóló jelenlegi nyelvezet megkönnyítheti a félretájékoztatás terjedését.
Az ENSZ klímakockázatokkal kapcsolatos nyelvezete összezavarhatja a közvéleményt, és elősegítheti a félretájékoztatás terjedését.
Az Essexi Egyetem új tanulmánya, amely több mint 4000 brit lakost kérdezett meg, megállapította, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által használt bizonyos kifejezések azt az érzetet keltik a közvéleményben, hogy a tudósok „megosztottak”, és hogy az előrejelzések „szélsőségesek vagy valószerűtlenek”.
A Nature Climate Change folyóiratban megjelent kutatás szerint az IPCC – amelyet azért hoztak létre, hogy semleges, rendszeres tudományos értékeléseket nyújtson a klímaváltozásról, annak hatásairól és lehetséges jövőbeli kockázatairól – a megfogalmazás bizonyos módjai miatt akaratlanul is „rombolhatja” a tudományba vetett közbizalmat.
Hogyan formálja a klímáról szóló nyelvezet a közvéleményt
Az IPCC olyan kifejezéseket használ, mint „valószínűtlen” vagy „alacsony a valószínűsége” az olyan eseményekre, mint a nagy mértékű tengerszint-emelkedés, ahol a bekövetkezés esélye 33 százalék alatt van.
Marie Juanchich professzor, a Pszichológia Tanszék munkatársa megállapította, hogy ez negatív módon keretezi a lehetséges kimeneteleket, és összefügg azokkal a fordulatokkal, amelyeket az emberek a hétköznapi beszélgetésekben használnak, amikor vitatkoznak vagy kételkednek a hallottak igazságában.
Ennek következtében a „valószínűtlen” szó hallatán a vizsgálat résztvevői úgy gondolták, hogy a klímatudósok nem értenek egyet egymással, még akkor sem, amikor valójában nincs vita közöttük.
A klímaváltozással kapcsolatos félretájékoztatás kockázata
Ez a félreértelmezés megkönnyítheti a klímaváltozással kapcsolatos félretájékoztatás terjedését; a tanulmány szerint ez nem függ sem a politikai hovatartozástól, sem attól, ki mennyire hisz a klímaváltozásban.
Fontos észben tartani, hogy a félretájékoztatás hamis vagy a kontextusából kiragadott információ, amelyet valaki tényként tálal. Ez nem ugyanaz, mint a dezinformáció, amely szándékosan hamis, és célja a közönség megtévesztése.
Segíthet-e a közérthetőségen néhány apró nyelvi változtatás?
Nyolc kísérlet során Juanchich azt találta, hogy az apró megfogalmazásbeli változtatások – például a „kicsi az esélye” fordulat használata – a figyelmet arra irányítják, miért történhet meg valami, és növelik az előrejelzésekbe vetett bizalmat.
„Noha ez csupán egyszerű szóhasználati változtatás, nagy különbséget jelenthet, mivel sok alacsony valószínűségű eseménynek így is súlyos következményei lehetnek”, tette hozzá.
„A szélsőséges tengerszint-emelkedésnek vagy szélsőséges csapadékeseményeknek 20 százalékos esélye nem olyasmi, amit a közösségek figyelmen kívül hagyhatnak. Mégis, ha ezeket az eseményeket „valószínűtlennek” nevezzük, az csökkentheti a kockázatérzékelést, és kevésbé hajlandóvá teheti a nyilvánosságot az olyan lépések támogatására, amelyek mérséklik vagy előkészítik a klímaváltozás jelentette fenyegetés kezelését.”
Felhívás egyértelműbb kommunikációra
Juanchich méltatja az IPCC-t, amiért összegzi az klímaváltozás témájában világszerte folytatott kutatásokat, hogy „jobb tájékoztatást nyújtson a klímaügyi cselekvéshez”.
A tanulmány szerint azonban az e jelentésekben szereplő felismerések olyan módon vannak bemutatva, amely közvetíti „magas tudományos mércéjüket és a klímatudósok egyetértését ezekkel a becslésekkel kapcsolatban”.
„Össze kell fognunk a klímaváltozás kezelése érdekében, a politikai megosztottság és az erősödő populizmus ellenére is, amelyek jelenleg visszafogják a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket”, mondta Juanchich. „Nincs B bolygó.”