A kormánykoalíció szeptemberi felbomlása óta csak még inkább elmérgesedett a viszony a szlovák pártok között. A kormány ellen decemberben bizalmatlansági indítványt adtak be, melyről ma kellett volna dönteni, de végül csütörtökre halasztották a szavazást.
HIRDETÉSAz utolsó pillanatban a szlovák parlament úgy döntött, hogy kedd helyet csak csütörtökön szavaznak az Eduard Heger vezette kormány ellen begyújtott bizalmatlansági indítványról. Az indítványt a korábban a koalíció részét képező liberálisok adták be még december elején, mert szerintük "a kormány nem képes az emberek gondjainak orvosolására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet".
Kedden 11 órától kellett volna szavaznia a szlovák parlamentnek a Heger-kormány ellen a liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról - de ezt végül csütörtökre halasztották, így a Heger-kormány két napnyi időt nyert. A voksolás elhalasztása mögött a háttérben folyó alkuk állhatnak.
A bizalmatlansági indítványt a Richard Sulík vezette liberálisok, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nyújtotta be, mely korábban koalíciós partnere volt a kormánypártnak - ám szeptemberben kiléptek az akkor még négypárti koalícióból. A SaS akkor azzal vádolta Hegert és Igor Matovic pénzügyminisztert, hogy "feldúlják az országot" - a szakadás miatti valódi ok azonban a Richard Sulík gazdasági és Igor Matovic pénzügyminiszter közötti viszály, illetve az utóbbi által kidolgozott néhány népjóléti intézkedési javaslat volt, amelyeket az SaS nem támogatott.
A koalíció felbomlása óta a Heger-kabinet kisebbségben kormányoz, a liberálisok pedig kizárólag saját érdekeiknek megfelelő javaslatokat szavazták meg a parlamentben, és azt is bejelentették, hogy nem szavazzák meg a jövő évi állami költségvetés javaslatát.
Bár a SaS a 2020 februárjában tartott választásokon csak 13 mandátumot szerzett a 150 fős pozsonyi parlamentben, a frakciója mégis 20 képviselőt számol. A kormány elleni bizalmatlansági indítványhoz legalább 30 képviselő támogatására volt szükség, de az SaS-nak sikerült összegyűjtenie ezt. Mint mondták: "a kormány nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet". Ezt Eduard Heger miniszterelnök visszautasította, és arról beszélt: Sulík "már a harmadik korrupcióellenes kormány" bedöntésére készül.
Végül mégsem buktatták meg a kormányt
Bár a feszült helyzetben mindenki azt várta, hogy megbukik a Heger-kormány, de végül Michal Šipoš, a kormánypárti OĽaNO frakcióvezetőjének javaslatára arról döntött a parlament, hogy a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról csak csütörtökön döntsenek. A javaslatot 77 képviselő támogatta - ez a képviselők kicsit több, mint fele.
Richard Sulík a szavazás elhalasztása után azt nyilatkozta, csütörtökig "tér kínálkozik Igor Matovič lemondására". Bár voltak olyan hírek, miszerint Matovič pénzügyminiszter "fejéért" cserébe Sulíkék nem szavazzák meg a saját bizalmatlansági indítványukat, sőt, visszatérhetnek a kormányba is, a liberális vezető tisztázta, hogy továbbra is egységesen támogatják a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Az OĽaNO frakciójaként politizáló Polgári Demokratikus Fórum (Občiansko-demokratická platforma) képviselői eközben arra kérték az érintetteket, hogy igyekezzenek valamilyen egyezséget kötni, hogy elkerülhessék Ficóék visszatérését a hatalomba - írta meg a Ma7. Több párt azonban előrehozott választást szeretne, lehetőség szerint a jövő évben. "Ez a kormány már rég elveszítette a választók bizalmát. Feltétlenül előrehozott választásra van szükség Szlovákiában, ami után stabil és hozzáértő kormány alakulhat" – jelentette ki Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.
A miniszterelnök szerint azonban kormányának hatalmon kell maradnia, hogy átvezesse az országot ezeken a "nehéz időkön", rámutatva, hogy januártól jelentősen emelkedni fognak az energiaárak azok számára, akiknek év végéig még fix volt a tarifa.
Ha a bizalmatlansági indítványt csütörtökön megszavazzák, ideiglenesen egy korlátozott jogkörökkel kormányzó hivatalnokkormány jöhet létre, vagy egy új kormánykoalíció létrehozására kerülhet sor. A végső lehetőség az előrehozott parlamenti választások kihirdetése lehet.
Elemzők arra is rámutatnak, hogy egy esetleges kormányváltással az ország Ukrajnával szembeni európai uniós álláspont is változhat, főleg, ha egy baloldali kormány nyerné azt. A jobbközép Heger-kormányt ugyanis főleg a baloldal kritizálta az elmúlt hónapokban a Kijevnek nyújtott katonai támogatása miatt. A szlovák társadalom szintén megosztott a kérdésben: egy augusztusi felmérés szerint az ukrajnai fegyverszállítmányok kérdésében sokszor még a családtagok sem értenek egyet.