Hogyan kerülhet egy euró ezer forintba?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Élelmiszerárak, kenyérdrágulás, árfolyamváltozás, olajár, készlethiány
Élelmiszerárak, kenyérdrágulás, árfolyamváltozás, olajár, készlethiány   -   Szerzői jogok  Forrás: Euronews

Magyarország az unió bajnoka az élelmiszerárak emelkedésében, dobogós az infláció mértékét és a nemzeti valuta euróhoz viszonyított árfolyamváltozását tekintve, ugyanakkor a sereghajtók közé tartozik a vásárlóerő és például a jóléti szint, az egy főre eső GDP mutatójában. A csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben az uniós adófizetők sokmilliárd eurója áramlott Magyarországra a felzárkóztatás érdekében, ennek egy részét azonban elherdálták, egy része pedig magánzsebekbe vándorolt. A kormány mégis azt a Brüsszelt hibáztatja az áldatlan gazdasági helyzetért, amely a pénzeket folyósította. Az érvelés már csak azért is sántít, mert Budapestről úgy tűnik, az Oroszország-ellenes szankciók csak Magyarországot sújtják, a többi tagországot nem. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre a jegybank elnökét tisztelettel felkérte, a pénzügyminisztert pedig utasította, hogy jövőre felezzék meg az inflációt.

Egy euró árfolyama ezer forint – ez derül ki egy nemrég készült összehasonlításból. A magyar és a szlovákiai Tesco áruházak kínálatát vetette össze a Propeller egyik olvasója.

Az általa beküldött kép alapján kiderült, hogy a bevásárlólánc sajátmárkás tésztája félkilós kiszerelésben a szlovákiai áruházakban 99 eurócentbe, ugyanakkor Magyarországon 999 forintba, csaknem a két és félszeresébe kerül.

Forrás: tesco.hu és tesco.sk
A sajátmárkás tészták ára a magyar és a szlovákiai Tesco üzletekbenForrás: tesco.hu és tesco.sk

Ma már nem sikerült a feltüntetett árak hitelességét ellenőriznünk, a Mandiner azonban azt írta: „tényleg ezek” voltak a Tesco árai november 6-án.

Találomra a tojás árára kerestem rá egy olyan kereskedelmi láncnál, amelynek Magyarországon és Németországban egyaránt vannak boltjai.

Az Aldi Nordban tíz festett tojás ára 2,29, a ketreces tartásúé 1,99, a szabadtartásúé 2,29, a biotojásé pedig 3,29 euró.

A magyarországi Aldiban az ársapka bevezetése miatt a tojás átmenetileg hiánycikké vált, és csak december 1-jétől volt kapható egyetlen fajta. Tíz farm tojás 1299 forintba került a cikk írásának pillanatában, ami csak azért lényeges, mert az elszabaduló infláció esetén az árak rövid idő alatt emelkedhetnek.

Forrás: aldi-nord.de és aldi.hu
A tojás ára a német és a magyar AldibanForrás: aldi-nord.de és aldi.hu

Az egykor agráriumáról híres Magyarországon tehát a hagyományos, 130 forintos tojás durván a felével többe kerül, mint az iparinak számító Németországban, ahol megközelítőleg 80 forint az ára. Ebben persze nem kis szerepet játszik a világviszonylatban is rekordmagas, 27 százalékos magyar áfa, a gyengülő forint, a nemzetközinél alacsonyabb hazai termelékenység és a sajátos itteni adó- és árpolitika.

Ugyanakkor a vásárlóerő-paritás alapján épp fordított az arány: tavaly ebben az összehasonlításban Németország több mint 56 százalékkal több terméket és szolgáltatást lehet vásárolni ugyanazért a pénzért, mint Magyarországon a KSH adatai szerint.

Nagyon leegyszerűsítve: miközben Németországban többet keresnek, sok mindenért kevesebbet fizetnek.

Elherdált milliárdok

A különbséget Németország busásan meghálálta. Európa vezető gazdasági nagyhatalma az uniós költségvetés egyik alappillére. Négy éve, 2018-ban több mint 17 milliárd euróval támogatta a brüsszeli büdzsét, amelynek – Lengyelország mögött – Magyarország volt a legnagyobb nettó haszonélvezője.

Lengyelország csak abban az évben 11,6 milliárd, Magyarország pedig valamivel több mint 5 milliárd eurós támogatást kapott abból a pénzből, amelynek a fedezetét német, brit, francia, olasz, holland, svéd, osztrák, dán és ír adófizetők állták.

Magyarország tehát az uniós csatlakozás haszonélvezői közé tartozik, és az EU egyik legnagyobb kedvezményezettje.

Az első költségvetési ciklusban, 2007 és 2013 között 8200 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Magyarországra, amiből 63 ezer fejlesztés valósult meg hét év alatt. A következő ciklusban, 2020-ig további 8300 milliárd forintnyitámogatást használhatott fel az ország.

A négy alapszabadság: a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad mozgása mellett Magyarországra szinte számolatlanul érkezett vissza nem térítendő támogatás formájában az európai adófizetők pénze a 17 évvel ezelőtti csatlakozás óta.

Az uniós pénzek leleményes elköltésének Magyarország a mestere volt, így a hasznosságok mellett az uniós adófizetők pénzéből enyhén szólva vitatható dolgokra is futotta: például termálvizes lórehabilitációs központ épült Kisvárdán; kutyafitnesz-központ Drégelypalánkon; drinkbike-ozást indítottak Berettyóújfaluban, ahol egy mobil squash pályát is megvásároltak egy ahhoz nélkülözhetetlen terepjáróval együtt, az abszolút világszám azonban ugyanitt egy alföldi bobpálya bolt, amely lejtő híján elektromos bobokkal biztosítja a száguldást. Hatvanban kerékpáros kalandparkot építettek, amelynek 2020-ban négy látogatója volt; 2014-ben a XI. kerületben nyílt meg egy uniós támogatásból felújított és bővített galéria, ahol egy húszcentis lépcső mellé egy mozgássérült számára készült liftet állítottak – természetesen uniós támogatásból. A kétezer lakosú Tyukodon 11 kilátó épült az utóbbi években, 264 millió forint uniós támogatásból, ezek közül néhányat alig lehet megközelíteni a gaztól. Darabonként 24 millió forinttal támogatták a kilátókat, holott a faluban akkoriban egy ház nem került többe hárommillió forintnál.

Vajon ezek a települések és a kormányközeli vállalkozók meg üzletemberek akkor is így szórták volna két marokkal a pénzt, ha a saját zsebükbe kellett volna nyúlniuk? És erre költöttek volna?

A „fejlesztések” ugyanis nem csökkentették az elmaradottságot, és nem mérsékelték Magyarország lemaradását sem másokhoz képest.

A haszontalanoknál fájóbbak voltak a túlárazott beruházások, amelyek révén a felsorolt „botorságokhoz” képest nagyságrendekkel több pénzt tapsoltak el. Hogy ebből mennyi vándorolt a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, a NER-hez köthető „vállalkozók” és „üzletemberek” zsebébe, felbecsülni sem lehet.

Az M85-ös autóút utolsó, Sopront az osztrák határral összekötő 4 kilométeres szakasza 44 milliárd forintért készült. Ez Magyarország valaha épült legdrágább gyorsforgalmi útja, hiszen egyetlen kilométer 11 milliárdba került, miközben egyidejűleg Szlovákiában akkori árakon 5,7 milliárd forintért építették egy autópálya kilométerét, Ausztriában pedig 3,9 milliárdért

Három éve, 2019 karácsonya előtt derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég korszerűsítheti a Debrecen–Füzesabony vasútvonalat. A 15 kilométeres beruházás kilométerenként méregdrága volt, 3,6 milliárd forintba került.

Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – ez derült ki a Transparency International Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című tanulmányából.

A többi között ilyen előzmények után egy csöppet sem volt meglepő, hogy az Európai Bizottság Magyarország esetében jegelte az uniós támogatást – azaz jelképesen például egy holland pedagógus egyelőre nem fogja fizetni újabb kilátók építését Magyarországon.

A felzárkózás helyett Magyarország csak távolodott az uniós átlagtól.

A kenyér elszabadult magyar ára

Nemcsak a tészta és a tojás olcsóbb másutt. Nemrégiben sokkoló hírként hatott, hogy az alapvető élelmiszernek tartott kenyér egy év alatt az uniós átlag háromszorosával drágult Magyarországon.

A nyáron, augusztusban Magyarországon a kenyér 65,5 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az uniós kenyérinfláció 18 százalékos volt, míg Franciaországban – a bagett őshazájában – a termék 8,2 százalékkal került többe, mint 2021 augusztusában.

A magyar agrártárca – a kormány kommunikációjának megfelelően – a háborút és az „elhibázott uniós szankciókat” hibáztatta. Legalábbis ezek vezettek rég nem látott energiaválsághoz és a magas inflációhoz, ami az előállítási költségek növekedésén keresztül az élelmiszerárakban is jelentkezik – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Ugyanebben az időszakban egyébként – 2021 és 2022 augusztusa között – átlagosan 34 százalékkal nőttek az élelmiszerárak az Eurostat szerint. A leginkább megint csak Magyarországon. Egy hosszabb, hétéves időszak összehasonlításában Magyarországon az idén csaknem 86 százalékkal többe kerültek az élelmiszerek, mint 2015-ben. Ugyanebben az időszakban viszont Írországban az Eurostat adatai szerint még 3 százalékkal sem drágultak az élelmiszerek.

Több tényező játszik szerepet a kenyér drágulásában: az alapanyag, az üzemanyag és a villamosenergia árának emelkedése – mondta Beke Károly, a Portfolio.hu szakértője.

Árnövekedést váltott ki a gabona ára, az orosz és az ukrán gabonaexport megdrágulása, nem utolsósorban pedig a rezsicsökkentés részbeni eltörlése. A pékeknek ugyanis nagy a villamosenergia-igénye, a világpiaci energiaárak emelkedése pedig – a gyengülő forint miatt – fokozottan érzékelhető a magyar vállalatoknál.

Nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarországon eltörölték a céges autók benzinársapkáját. A pékségek szállítási költségei drasztikusan megnőttek, és kénytelenek voltak beépíteni a kenyér árába – mondta a gazdasági szakértő.

A drágulással beigazolódott, hogy „az euró-árfolyam rendkívüli mértékben hatással van az életünkre, az árak kapcsán. Az Eurostat ezeket az árakat például euróban számolja ki, így a rendkívül gyenge magyar valuta erősen rányomja bélyegét azokra az árakra, amikkel a boltban találkozhatunk. Ez pedig főleg azoknál (de nem csak kizárólag) a termékeknél jelenik meg, amiket jobbára importálunk az országban” – állapította meg a Pénzcentrum elemzője.

Forintromlás

A forint árfolyamesésével tehát minden importtermék drágul. Vessük tehát össze néhány feltörekvő ország valutáját az euróárfolyammal.

Az eltelt tíz évben – 2012 és napjaink között – a legnagyobb mértékben a török líra gyengült az európai valutához képest. Tíz éve egy euróért 2,31 lírát kellett adni, ma 19,32-t, vagyis az euróhoz képest több mint 735 százalékot vesztett értékéből.

A grafikonon szinte eltörpül az összes többi valuta árfolyamváltozása, ezért nézzük meg ugyanezt a táblázatot a líra nélkül.

Ezen már jobban kivehető, hogy ugyanebben az időszakban az orosz rubel után a magyar forint gyengült a leginkább.

A rubelnél nagyobb lett volna a bukta, miután azonban az idén a nemzetközi szerződéseket felrúgva Moszkva rubelben követelte az olaj- és gázszállítás ellenértékét, a valuta a nyáron erősödni kezdett.

Az euró forinthoz viszonyított árfolyama 2012-ben 289,25, ma több mint 400, vagyis a magyar valuta az euróhoz képest több mint 40 százalékot vesztett az értékéből tíz év alatt.

Ezzel párhuzamosan azonban például az albán lek csaknem 16, a cseh korona pedig több mint 3 százalékot erősödött.

Mások az euró árfolyamához kötötték saját valutájuk értékét, így azok – köztük a bolgár leva, a macedón dénár, a horvát kuna vagy a szerb dinár – árfolyama alig mozdult el egy évtized alatt. A forintnál sokkal kisebb a román lej 10, illetve a lengyel zloty 12 százalékos kilengése.

Ilyen feltételek mellett Horvátország január 1-jén tér át az euróra, Bulgária pedig 2024-ben tervezi csatlakozását az euróövezethez, ami után megjelennek majd az első cirill betűs euróérmék és -bankjegyek.

Az euró és a forint árfolyamának alakulását illusztrálja az alábbi kép. Ha 2012-ben a két bankjegy mérete egyforma volt, akkor tíz év alatt ekkorára zsugorodott a forint.

Euronews grafika
Értékében – méretben kifejezve – tíz év alatt ennyit zsugorodott a forintEuronews grafika

A gazdasághoz hét (energiaügyi, építési és közlekedési, mezőgazdasági, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési, külgazdasági és pénzügyi) tárcával kötődő magyar kormány – a többi között a versenyképesség megtartására hivatkozva – mereven elzárkózik az euró bevezetésétől, ami még a távlati tervek között sem szerepel. Ugyanakkor az egyesült ellenzék kampányában azt ígérte: öt év alatt euróra váltana. Az áprilisi választásokon azonban csúfosan elbuktak.

Galoppra váltó infláció

Miközben az euróövezetben novemberben megtorpant, sőt valamelyest csökkent is a rekordmagas infláció – Németországban például 10 százalék alá – Magyarországon egyebek között az instabil forint miatt még nem látni a fényt az alagút végén.

Az inflációs adatoknál valamivel pontosabb a harmonizált fogyasztó árindex összehasonlítása, az inflációs adatokat azonban ez is híven tükrözi.

A három balti ország – Észtország, Litvánia és Lettország – közé furakodott be harmadikként Magyarország, ahol az index október végén éves összehasonlításban 21,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az Eurostat adatai szerint. Az infláció ennél egy picit alacsonyabb, de az arányok változatlanok, ez az összehasonlítás pedig megbízhatóbb.

Az infláció tekintetében a mélypontot még nem értük el – ezt még a kormány is elismeri. „Az infláció a következő egy-két évben is velünk maradhat, de aztán le fog csengeni. Addig el fogunk érni egy 25 százalék körüli szintre” – idézte a HVG a gazdaságfejlesztési minisztert. Nagy Márton szerint a kormány az idén 4,5-5 százalék közötti GDP-növekedéssel számol, jövőre pedig 1 százalékossal, vagyis a kormányzat szerint elkerülhető a recesszió.

Ennek azonban ellentmondanak a Központi Statisztikai Hivatal adatai: az egy évvel korábbihoz viszonyítva ugyan 4,1 százalékkal nőtt a GDP, az előző, április-júniusi negyedévhez képest azonban már 0,4 százalékkal csökkent. Ha két egymást követő negyedévben csökkenést mérnek, az már technikai recessziónak számít, azaz most megtettük az első lépést efelé – összegezte a számokat a HVG.

Az áldatlan gazdasági helyzetért a magyar kormány ezúttal is másutt keres bűnbakot, és Brüsszelt hibáztatja propagandakampányában. Nyolc milliárd forintot tapsoltak el az óriásplakátokra, amelyen egy bomba látható ,,szankciók" felirattal. Azt sugallja, hogy nem az Ukrajna elleni orosz invázió, hanem éppen az arra válaszul hozott uniós szankciók kényszerítették térdre a magyar gazdaságot. Emiatt gyengül a forint és magas az infláció.

Ha ez igaz lenne, akkor ugyanezeknek a szankcióknak a többi uniós tagországban is hasonló következményekkel kellene járnia, de mint a statisztikai összehasonlításokból is látszik: másutt korántsem drágult hasonló mértékben a kenyér vagy az élelmiszer, mint Magyarországon.

A kormány nemzeti konzultációval próbálta alátámasztani érvelését, a jelek szerint nem túl nagy sikerrel. Azt állítja, a válaszadók száma meghaladja az egymilliót. Hétszázezren töltötték ki viszont a kérdőívet a Telex szerint. A portál úgy tudja, a kormány hadrendbe állította az embereit, hogy országjáráson és az interneten is hirdessék: „tessék kitölteni az ívet, hogy Orbán Viktornak elég erős legyen a hangja a vitákban”.

Szinte lényegtelen, hogy melyik szám a hiteles. Az egymillió és a hétszázezer is jóval kevesebb a Fidesz szavazóbázisánál. A kormánypárt az idei választásokon 2,8 millió szavazatot kapott Magyarországon, további negyed milliót pedig levélben.

Az inflációt egyébként a kormány unortodox módon, tollvonással próbálta megállítani, és ársapkával, hatósági intézkedéssel szabályozta több, az inflációt befolyásoló termék árát.

Mint láttuk: a boltokból eltűnt a tojás, a cukor, a tej és az étolaj hiánycikknek számít, a vidéki benzinkutak ellátása pedig elapadt. Következésképpen a vevőket sem szolgálták ki.

Fotó: Knee Réka/Euronews
Készlethiányos benzinkút Magyarországon, 2022 novemberébenFotó: Knee Réka/Euronews

Az ársapka egyébként nem magyar találmány.

„... halálbüntetéssel kell sújtani [...], aki nyereségvágyból, a rendelet megszegésével bűntársává szegődik az árdrágítónak. Ugyanezt a bűncselekményt követi el az is, aki ezek után arra vetemedik, hogy elrejti a birtokában levő élelmiszereket és közszükségleti cikkeket; de még ebben az esetben is súlyosabban bűnhődjék az, aki ínséget idéz elő. mint az, aki megsérti ezeket a rendelkezéseket...” – üzente alattvalóinak a 3. században uralkodó Diocletianus római császár. A birodalom összeomlott, persze nem az ársapka miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök mellesleg október közepén azt nyilatkozta:

Tisztelettel megkértem a jegybankelnököt, és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére ezt az inflációt mindenképpen felezzék, legalább felezzék meg, és vigyék le úgy, hogy egy számjegyű legyen.

Mondta ezt úgy, mintha az infláció ügye egy kinevezendő kormánybiztos esete lenne.

Égbe szökkent energiaárak

A kormány azt állítja, hogy Brüsszel miatt kúsztak égig az energiaárak.

Vajon tényleg így van?

A földgáz megawattonkénti ára az irányadó holland tőzsdén az év elején 80 euróval kezdődött. A háború kezdetén 120 euróra emelkedett, majd a fűtési idény lecsengése után, a nyár előtt szinte az év elején jegyzett szintre esett vissza, utána pedig meredeken ívelt felfelé. Az ősz közeledtével, augusztus 26-án tetőzött csaknem 340 eurón. Amint azonban az európai fogyasztók feltöltötték tározóikat, újra esett a földgáz ára, amely december elején 146 euró körül alakul – 82 százalékkal magasabb, mint 2022 kezdetén.

A Trading Economics a makroadatok alapján arra számít, hogy a gáz ára 12 hónap múlva nagyjából 190 euró lesz megawattonként.

A kőolaj ára nem mutatott ilyen drasztikus kilengéseket. Az irányadó brent az év elején hordónként 78 dolláron indult, és közvetlenül az orosz invázió után, március 8-án tetőzött 123 dolláros áron. Azóta szinte folyamatosan esik. December 1-jén egy hordó 87 dollárba került, 15 százalékkal többe, mint az év elején.

A Trading Economics elemzése szerint az olaj ára egy év múlva is a lélektani, 100 dolláros határ alatt marad.

A jólét mértéke

Az egy főre eső GDP egy ország gazdagságának és gazdasági stabilitásának a mutatója, mivel a nemzeti jövedelem lakosságarányos adatát, jóléti szintjét jeleníti meg, így tökéletesen megfelel különböző országok fejlettségének az összehasonlítására.

Az egy főre eső GDP összehasonlításában tavaly Magyarország nem volt sereghajtó – Horvátországot, Lettországot, Romániát és Bulgáriát is megelőzte. Az egy magyarra eső, csaknem 14 ezer eurós GDP azonban a közel 28 ezer eurós uniós átlagnak csak a fele volt, és messze elmaradt Luxemburg egy főre eső, 84 ezer eurós bevétele mögött.

Az idei harmadik negyedév adatai még nem elérhetők minden uniós tagország esetében, így a második negyedév adatait vetettük össze.

A sorrend szinte ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy az idén Litvánia helyett az a Lengyelország szorult Magyarország mögé, amely szintén nem kapta meg az uniós támogatásokat.

Aggasztó, hogy ezek az országok csaknem két évtizeddel uniós csatlakozásuk után gazdaságilag nem voltak képesek talpra állni, és még mindig nagyban függenek a fejlett tagországok adófizetőinek hozzájárulásától.

Az igazsághoz tartozik, hogy a magyar „rezsipolitika” nyertese ebben a pillanatban a lakosság, Az emberek többsége kevesebbet fizet a villanyáramért és gázért, mint az unió többi országában. A különbséget azonban cégeknek és a vállalkozóknak kell kigazdálkodniuk, akik közül sokan már nem bírják a többszörös terheket, és ha az áremelést nem tudják áthárítani ügyfeleikre, vevőikre és fogyasztóikra, akkor lehúzzák a rolót.

Másrészt csak a beavatottak tudják, mennyiért vásárolja a gázt Oroszországtól a kormány, amely halasztott fizetésben állapodott meg, így csak utólag érkezik a feketeleves, a moszkvai gázszámla.