NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Vajon Magyarország utoléri Csehországot, netán Ausztriát – vagy lepipálja Románia?

Egy kutyát sétáltató férfi egy Magyarország jobban teljesít plakát mellett a Városligetben, 2019-ben
Egy kutyát sétáltató férfi egy Magyarország jobban teljesít plakát mellett a Városligetben, 2019-ben Szerzői jogok MTVA/Bizományosi: Róka László
Szerzői jogok MTVA/Bizományosi: Róka László
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A kérdésbe foglalt figyelmeztetést a magyar kamara elnöke tette meg, a mutatók pedig arról tanúskodnak, hogy a korábban lemaradó Románia épp arra készül, hogy lehagyja Magyarországot – ugyanolyan nemzetközi körülmények között.

HIRDETÉS

A fejlettség tekintetében vajon Magyarország képes lesz 2030-ra elérni az uniós átlagot, 90 vagy akár 85 százalékát, amint azt a politikusok korábban ígérték? Az igazi kérdés most már az, hogy korábban lemaradó országok utolérik-e Magyarországot. A „Magyarország jobban teljesít” vagy a „Magyarország előre megy!” üzenetére rácáfolnak a GDP-adatok, a technikai recesszióba süllyedt gazdaság, az uniós viszonylatban csúcstartó magyar élelmiszerárak és infláció, a minden más valutánál gyengébb forint, a burjánzó korrupció, nem utolsósorban pedig a lakosság közérzetét tükröző boldogságindex.

Az igazi kockázat a magyar kamara vezetője szerint nem az, hogy utolérjük-e Ausztriát, hanem hogy mikor ér utol minket Románia, vagy hogy látjuk-e még Csehország hátát.

Nézzük meg Parragh László figyelmeztetése kapcsán a puszta tényeket a négy ország gazdasági és egyéb mutatóinak az összevetésében.

A nemzeti össztermék, a GDP összehasonlítása

Egy ország fejlettségi szintjének egyik legfontosabb indikátora az egy főre jutó GDP, szakzsargonnal az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számítva. Ebben – legalábbis az Eurostat előzetes adatai alapján – Románia utolérte Magyarországot.

Amennyiben az uniós átlagot tekintjük 100 százaléknak, Ausztria teljesítménye 25 százalékkal haladja meg az átlagot, az egykor Magyarországgal hasonló szinten álló Csehország pedig már csak 9 százalékkal marad le az uniós átlagtól. Magyarország előző évi teljesítményéhez képest 2 százalékponttal javított, és az egy főre eső GDP tavaly az uniós átlag 77 százaléka volt. A korábban jócskán lemaradó Románia azonban – szintén 77 százalékkal – utolérte Magyarországot.

A magyar ígéretek korábban túltengtek: 2030-ra Magyarország eléri az EU fejlettségének 90 százalékát – ezt helyezte kilátásba Nagy Márton március elején. Saját magához képest szerényebb lett, hiszen tavaly még azt mondta, hogy 2030-ra az EU-átlag 100 százalékát is elérhetjük – emlékeztetett a HVG. A miniszter még a főnöke ígérete fölé is lőtt, Orbán Viktor ugyanis 2020-ban még csak azt mondta egy nemzetközi sajtótájékoztatón, hogy 2030-ra az EU-átlag 85 százalékát fogjuk felmutatni.

Románia egyébként a Világbank adatai szerint a 2010-2021-es időszakban az egy főre eső GDP tekintetében folyamatosan négy-ötezer dolláros lemaradásban volt Magyarország mögött, amely 2021-ben a 18,7 ezer dolláros szintet érte el Románia 14,9 ezer dollárjával szemben. A különbség ellenére a jelek szerint Románia tavaly behozta hátrányát.

Érdemes összehasonlítani a négy ország: Ausztria, Csehország, Magyarország és Románia GDP-jének növekedési ütemét 2011 és 2022 között. A romániai indikátor szinte rendre magasabb volt a teljes időszakban.

Arra, hogy a GDP tekintetében Románia miként érte utol Magyarországot, magyarázatot adnak a tavalyi utolsó negyedév gazdasági adatai. Éves összehasonlításban a 27 tagú Európai Unió növekedési üteme átlagosan 1,7 százalékos volt. Fele ekkora, 0,8 százalékos volt Magyarország teljesítménye, Csehországé még kisebb, miközben az amúgy is fejlett Ausztria 3, a korábban lemaradó Románia pedig elképesztően magas, 4,9 százalékos növekedéssel büszkélkedhetett – azonos nemzetközi körülmények között.

Drasztikus a különbség negyedéves összehasonlításban is. Az uniós GDP átlagértéke – 2022 harmadik negyedévéhez képest – 0,1, a cseh 0,4 százalékkal volt kisebb.

Magyarország gyakorlatilag technikai recesszióba süllyedt vissza azután, hogy a GDP két egymást követő negyedévben az előző időszakhoz képest zsugorodott – a negyedik negyedévben a cseh adathoz hasonlóan szintén 0,4 százalékkal. Ugyanebben az időszakban az osztrák GDP nem változott, a román pedig három hónap alatt újabb 1 százalékot nőtt.

Mennyi kerül a pénztárcánkba?

Az embereket persze – érhető módon – elsősorban az érdekli, hogy mennyit keresnek.

Az Eurostat utolsó, éves adatai tavalyelőttiek: 2021-ben az éves uniós bruttó átlagkereset valamelyest meghaladta a 35,5 ezer eurót. Ennél csaknem évi 13 ezer euróval volt magasabb az osztrákok több mint 48 ezer eurós, napi árfolyamon több mint 18,5 millió forintos éves átlagkeresete.

A cseh 18 ezer eurós átlag messze elmaradt az uniós átlag mögött, még jobban azonban a 12 618 eurós, átszámítva 4,8 millió forintos éves bruttó magyar bér. Ezt még az évi kerek 13 ezer eurós bruttósított román keresetek is meghaladták.

Abban az évben tehát egy osztrák munkavállaló havi bruttó másfél milliót kapott forintosítva, a magyar pedig valamivel több mint egynegyedét, havi négyszázezer forintot – bruttóban.

Mit ér a pénzünk?

Hogy mennyit ér a pénzünk – például külföldön – azt a többi között az árfolyam alakulásából látni.

Abszolút számokban – az Európai Központi Bank adatai alapján – a vizsgált időszak első napján, 2010. január 4-én egy euró 269,85 forintba, 26,29 cseh koronába, illetve 4,23 lejbe került.

Cikkünk írásának pillanatában, 2023. március 25-én az euró forintárfolyama 386,80 volt, ugyanakkor 23,68 korona és 4,93 lej ért egy közös európai valutát.

HIRDETÉS

Ebben az időszakban – 2010 és 2023 között – a forint szinte napra pontosan 13 éve, 2010. március 18-án volt a legerősebb, amikor egy euró „csupán” 261,92 forintba került; a leggyengébb pedig tavaly október 13-án, amikor az euró forinthoz viszonyított árfolyama a 430,65-as szinten minden korábbi csúcsot megdöntött. A két véglet közötti különbség több mint 64 százalékos.

A sérülékeny, ingadozó árfolyamot volatilisnek nevezik.

Sokkal hitelesebb képet kapunk, ha a magyar, a cseh és a román valuta százalékban kifejezett változásait vetjük össze ugyanebben a 2010-2023-as időszakban.

A cseh korona árfolyama ez alatt a tizenhárom esztendő alatt csaknem tíz, egészen pontosan 9,9 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Prága nem tervezi, hogy a közeljövőben belép az euróövezetbe.

Ugyanebben az időszakban a lej 16,69 százalékkal gyengült az európai valutához viszonyítva. Románia viszont a korábbi terveknél jóval korábban, 2029 helyett már 2026-ban belépne az euró úgynevezett előszobájába – idézte az Euractiv Adrian Câciu román pénzügyminisztert.

HIRDETÉS

A 2010. január 4-i és a mai árfolyam között a legnagyobb kilengést egyébként a forint produkálta: a 64 százalékos véglet mellett a gyengülés a mai nappal bezárólag 43,34 százalékos – azaz ennyivel ér kevesebbet ma a forint, mint valamivel több mint tizenhárom éve. A forint a lejhez képest csaknem háromszor többet vesztett értékéből. Az euró bevezetését Magyarországon nem tervezik.

Mennyivel drágul az élet?

A harmonizált fogyasztói árindex, a HICP a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatok alapján készült mutató, amellyel összehangolhatók az uniós tagországok inflációs számai.

A legutóbbit az Eurostat 2023 februárjában készítette.

A kiinduló adat, a 100 százalék a 2015-ös indikátor volt. Ehhez képest az árak az EU-ban átlagosan 21, Ausztriában 28, Romániában 38, Csehországban 47, Magyarországon pedig 58 százalékkal emelkedtek.

Meghonosodottabb és talán érthetőbb az infláció összevetése, amely éves szinten, februárban 25,8 százalékkal toronymagasan Magyarországon volt a legnagyobb. Az uniós átlag egyszámjegyűre, 9,9 százalékra zsugorodott, a pénzromlás mértéke pedig Ausztriában 11, Romániában 13,4, Csehországban pedig 18,4 százalékos volt.

HIRDETÉS

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a jegybank elnökét tisztelettel felkérte, a pénzügyminisztert pedig utasította, hogy az idei év végéig felezzék meg az inflációt.

A korrupció a bűn mércéje

Tavaly Magyarország volt az Európai Unió legkorruptabb tagállama a korrupciót vizsgáló legismertebb nemzetközi civil szervezet szerint.

„Az eredmény az elmúlt bő évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamatoknak tudható be” – derült ki a Transparency International Magyarország jelentéséből.

Egy évvel korábban Magyarország a második legrosszabb ország volt az EU-ban ebből a korrupció tekintetében. A tavalyi jelentés a többi között azt is megállapította, hogy az elmúlt tíz évet tekintve feltűnő, hogy Magyarország tizenkét helyet esett vissza.

A négy vizsgált ország összehasonlításából látszik, hogy tavaly az osztrákok tartották a legkevésbé korruptnak hazájukat. A cseh index 2012 és 2022 között hét pontot javult, a 2012-ben a Magyarországnál még korruptabbnak tartott Romániában kettőt, Magyarországon pedig 13 pontot esett.

HIRDETÉS

Hol és mennyire boldogok az emberek?

A boldogságindex – legalábbis a négy összehasonlított ország esetében – sorrendben mintha csak a korrupciós index tükre lenne.

Az évente kiadott jelentés a Gallup 109 országban végzett globális felmérésén alapul. Idén a koronavírus-járványnak az emberek közérzetére gyakorolt hatását is vizsgálták, és az amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az emberek boldogságérzete a világjárvány ellenére „figyelemre méltóan rugalmas” maradt: a 2020 és 2022 között mért globális átlagok éppoly magasak, mint a 2017-2019 között, a pandémiát megelőző években.

Az általunk vizsgált négy ország közül a sógorok a legderűsebbek, nemzetközi viszonylatban a világ tizenegyedik legboldogabb országa Ausztria, és Csehország sem maradt le nagyon tizennyolcadik helyezésével. Románia a huszonnegyedik, a négy ország közül pedig a legkevésbé boldogok a magyarok az ötvenegyedik hellyel.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Transparency: Magyarország a legkorruptabb állam az EU-ban

Hogyan kerülhet egy euró ezer forintba?

Világhírű lett a lomb nélküli magyar lombkoronasétány – ilyenek a valódiak: lélegzetelállító példák