rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mit adtak Magyarországnak a „brüsszeliek”?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Magyar fejlesztés – uniós támogatással
Magyar fejlesztés – uniós támogatással   -   Szerzői jogok  MTI Fotó: Bugány János
Betűméret Aa Aa

A négy alapszabadság: a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad mozgása mellett Magyarországra szinte számolatlanul érkezett vissza nem térítendő támogatás formájában az európai adófizetők pénze a 17 évvel ezelőtti csatlakozás óta.

Jóllehet Magyarország az unió egyik legnagyobb kedvezményezettje, a felzárkózás botladozik. Még a gazdasági fejlődés középmezőnyébe se tudunk bejutni, és ezért a haszontalan mellett a túlárazott fejlesztések okolhatók. Közben Magyarország keletre is nyitott. Moszkva és Peking azonban a brüsszeli adományok helyett soha meg nem térülő beruházásokra adott piaci hitelekkel láncolja magához az országot.

„2004. május 1-je sokunk számára marad emlékezetes, hiszen ezen a napon vált Magyarország az Európai Unió tagjává. Úgy gondoltuk, egy olyan európai közösséghez csatlakoztunk, amely az EU alapítóinak szellemiségét tovább hordozva egy erős nemzeteken alapuló, erős Európát alkot majd” – így emlékezett vissza Magyarország uniós csatlakozására Varga Judit, aki a csatlakozás pillanatában még nem töltötte be 24. életévét.

?? ✝️ Európát a keresztény nemzetek szövetségének álmodták meg. Számunkra ez nem álom, hanem valóság, munka és cél,...

Posted by Varga Judit on Saturday, May 1, 2021

A posztból ítélve az az érzésünk támadhat, hogy Brüsszelből az eltelt tíz évben folyamatos, verbális nyomást gyakoroltak Budapestre.

„Idővel azonban bebizonyosodott, hogy az elődeink által ránk hagyott örökséget nem mindenkinek áll érdekében megőrizni. 2010-től konstruktív viták helyett politikai boszorkányüldözés vette kezdetét, ahol nem számít már a józan ész, s ahol a párbeszédet felváltották az ideológiai megfontolásból indított rágalomhadjáratok. A cél pedig mára nyilvánvalóvá vált: egy új, nemzetek feletti Európa létrehozása” – írta ugyanis visszaemlékezése folytatásában az igazságügyi miniszter.

„Mit adtak nekünk a rómaiak?”

A Brian élete című filmben a Júdea Népe Front vezetője kesereg, mert a rómaiak, úgymond kiszipolyozták őket, és apáikat, és apáik apáit is. És mit adtak ezért cserébe? – tette fel a kérdést. Ebben az összeállításban azt vesszük sorra, melyek azok a nem elhanyagolható előnyök, amelyeket Magyarország az uniós csatlakozásnak köszönhet, és mihez kezdett Magyarország ezekkel a lehetőségekkel.

Magyarország uniós csatlakozásával, 2004-ben végleg leomlott az 1989-ben már alaposan megtépázott vasfüggöny.

A magyar állampolgárok automatikusan európai polgárokká váltak, akiket alanyi jogon illet meg a

  • személyek,
  • áruk,
  • tőke és
  • szolgáltatások szabad mozgásának lehetősége.

A magyarok választhatnak és jelöltként indulhatnak az Európai Parlamenti választásokon. Az EU-n kívül bármelyik uniós tagállam külképviseletén védelemre jogosultak, ha az adott helyen nincs az állampolgárságunk szerinti képviselet. Francia sajtot vásárolhatnak a boltban, ugyanakkor a németek vagy svédek magyar bort vehetnek odahaza – vámmentesen. Olaszországba útlevél nélkül utazhatnak a magyarok nyaralni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával – szükség esetén – külföldön is ellátást kapnak. Az alapszabadságoknak köszönhetően egyetemre járhatnak Hollandiában, bankszámlát nyithatnak Spanyolországban.

MTI Fotó: Nyikos Péter
Holland fiatalok érkeznek a Sziget-fesztiválra 2012-benMTI Fotó: Nyikos Péter

Magától értetődő dolognak tűnnek, de a csatlakozás előtt nem volt ez nem volt természetes a nagyszüleinknek. Az EU-n kívül élőknek pedig ma sem az. Az európai polgárság és a négy alapszabadság soha azelőtt nem tapasztalt kényelmet hozott: az országhatárainkon kívül is tartozunk valahova. Bárhol is járunk az Európai Unióban, az majdnem olyan, mintha otthon lennénk.

Magyarország az unió egyik legnagyobb kedvezményezettje

A csatlakozó országok az ezredfordulón minden tekintetben alaposan lemaradtak az uniós átlagtól. Felzárkózásuk felgyorsítása érdekében az unió tetemes, vissza nem térítendő összeggel támogat minden új tagot.

Magyarország a csatlakozás haszonélvezői közé tartozik, és az EU egyik legnagyobb kedvezményezettje.

Az első költségvetési ciklusban, 2007 és 2013 között 8200 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Magyarországra, amiből 63 ezer fejlesztés valósult meg hét év alatt. A következő ciklusban, 2020-ig további 8300 milliárd forintnyi támogatást használhatott fel az ország.

Íme, emlékeztetőül néhány kiragadott példa, mi épült, szépült vagy újult meg uniós segítséggel:

A Zeneakadémia felújítására 12 milliárd forintot adott az EU:

Zeneakadémia, Budapest A főváros egyik legjelentősebb európai uniós beruházása lett az immár Liszt Ferenc nevét viselő...

Közzétette: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – 2014. október 27., hétfő

A 4-es metróra 180 milliárdot:

Az M4-es metróvonal (eredeti nevén Dél-Buda–Rákospalota (DBR) metróvonal, a budapesti metró negyedik vonala a Kelenföld...

Közzétette: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – 2014. október 27., hétfő

A Várkert Bazár felújítására 17,6 milliárdot:

Várkert bazár felújítása, Budapest A Várbazár 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült. Eredetileg...

Közzétette: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – 2014. október 27., hétfő

Az uniós pénzekből bőven jutott vidékre is. A fertődi Esterházy-kastélyt csaknem teljes egészében, 96 százalékban uniós forrásból újították fel, Brüsszel erre 1,9 milliárdot utalt:

Az Esterházy-kastély felújítása, Fertőd Az elmúlt években európai uniós támogatással elindított fejlesztéseknek hála,...

Közzétette: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – 2014. október 27., hétfő

A Szarvasi-1 elnevezésű, ipari fűre támaszkodó, nagyüzemi méretű cellulóz- és papírgyártási technológia kidolgozásának a felét az unió állta 155 882 euróval:

A Szarvasi-1 elnevezésű ipari fűre támaszkodó, ipari méretű cellulóz- és papírgyártási technológia kidolgozása Beruházások összesen: 313 859 euró EU támogatás: 155 882 euró http://bit.ly/1oTXwDh

Közzétette: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – 2014. október 27., hétfő

A szolnoki Tiszavirág hidat is jobbára uniós pénzből újították fel. A kivitelező 1,4 milliárdot kapott.

Tiszavirág híd felújítása, Szolnok EU-támogatás: 1 milliárd 413 millió Ft (ERFA ) támogatás aránya: 70% Forrás: 63000 lépés Magyarországon c.kiadvány Kép: Derzsi Elekes Andor/Flickr

Közzétette: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – 2014. október 27., hétfő

Tízezrével sorolhatnánk fel a példákat.

Ha Magyarország területén bárhol, bárki körülnéz a háza táján, kihelyezett tábla nélkül is látni fogja, hol használtak fel uniós támogatást.

Az uniós támogatások legnagyobb részét a fejlett országok adófizetői állják

Az iszonyatos mennyiségű pénz nem nyomdából érkezett.

Az Európai Unió költségvetése a tagállamok összesített éves nemzeti jövedelmének valamivel több mint 1%-a. A bevételi oldala több elemből áll össze:

  • nagyjából kétharmadát a tagállamok nemzeti jövedelemmel arányos hozzájárulásai teszik ki,
  • a többi pedig alapvetően a vámokból és a fogyasztási adóból származik.

Mindkét tétel forrása gyakorlatilag a francia, holland, osztrák, dán, és a többi fejlett uniós tag adófizetőinek a pénze. Magyarán: többek között a német autógyári munkás, a svéd bolti eladó és a finn tanítónő jövedelméből csippentenek le ahhoz, hogy mások mellett Magyarországon is jobb legyen az élet.

Az EU bevételeinek egy részét – saját fenntartása mellett – arra használja, hogy eredményeket érjen el ott, ahol a tagországok egyenként kevesebbre jutnának. Ide tartozik például a vidékfejlesztés, az elmaradott régiók felzárkóztatása vagy a kutatás támogatása.

Az uniós pénzek leleményes elköltésének Magyarország a mestere

A hasznosságok mellett azonban az uniós adófizetők pénzéből enyhén szólva vitatható dolgokra is futotta.

Termálvizes lórehabilitációs központ Kisvárdán

A Magyar Lovassport Szövetség Kisvárdán fejleszt: 2,2 milliárd forintból lovas akadémia és termálvizes lórehabilitációs központ épülhet. A Magyar Nemzet 2017-ben megjelent cikkében felidézte: Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter még amiatt kritizálta 2010 előtti vezetést, hogy értelmetlen beruházásokra, köztük kutyawellnessre költötte az uniós pénzeket. A 2,2 milliárd kezelése később átkerült egy Kárpát-medencei Lovas Akadémia elnevezésű szervezethez, a termálvizes lórehabilitációs központ felépítésének terve azonban nem változott.

Kutyafitnesz-központ Drégelypalánkon

Hende Csabának egyébként valóban igaza volt: 2009-ben kutyafitneszt terveztek a Nógrád megyei Drégelypalánkon – uniós támogatással.

Az 1600 lakosú, határ menti nógrádi faluban – ahol tízszázalékos a munkanélküliség, s akinek van állása, az a közeli Rétság ipari parkjába és Vácra jár dolgozni – mindennapos beszédtéma a budapesti székhelyű, ám drégelypalánki telephelyű cégnek megítélt uniós támogatás. Az összegnél ugyanis a szennyvízberuházásuk előkészítésére a település éppen ötvenmillióval kapott kevesebbet – írta a néhai Népszabadság.

DrinkBike-ozás Berettyóújfaluban

„Az Észak-Alföldi régióban egyedülálló szolgáltatás nyújtása a célunk. A DrinkBike-ozás lehetőségét nyújtjuk szervezett túrák keretén belül, melyeken adott útvonalat lehet teljesíteni és melynek egyúttal része a kapcsolt turisztikai attrakciók, szolgáltatások meglátogatása, igénybe vétele” – a végül 13 millió forintot nyert Bihar-Trade Kft. pályázatát a 444 szúrta ki.

Mobil squash is Berettyóújfaluban

„Jelen projekt keretében megvásároljuk az Észak-Alföld első mobil squash pályáját és a szállításhoz szükséges Toyota Hilux gépjárművet. Olyan szolgáltatást kívánunk nyújtani, mely versenytárs hiányában egyedülálló lesz és egyben jelentős mértékben hozzájárul az Észak-Alföldi régió turisztikai szolgáltatásainak kínálati palettájának szélesítéséhez” – a győztes Mezei-Vill Kft. csaknem 14 millió forintot nyert az autón kívül szinte értelmetlen beruházásra.

Alföldi bobpálya, szintén Berettyóújfaluban

Berettyóújfalu kimaxolta az uniós támogatásokat. Van DrinkBike, mobil squash-pálya, de az abszolút világszám az alföldi bobpálya, amely lejtőhiányában elektromos bobokkal biztosítja a száguldást. És mindezt persze uniós pénzből.

Berettyóújfalu nem garasoskodik, ha a fejlődésről van szó – írta a hvg.hu. Kivált mások pénzéből. A síksági bobpályára fél milliárd forintot kértek, és kaptak.

Kerékpáros kalandpark Hatvanban

Összesen négyen vették igénybe az elmúlt egy évben a hatvani kerékpáros kalandparkot. A komplexumot 2015-ben adták át, azóta összesen 41 biciklis használta. Ha a kalandpark és a hozzá kapcsolódó híd költségét elosztjuk a 41 biciklis arányában, akkor kerékpárosonként 9,5 millió forint plusz áfát költött el Hatvan városa – írta a G7. A teljesen értelmetlen „kaland” parkja ugyanis éppen nettó 391 millió forintba került. Persze nem a város pénzéből. Ezt a költséget is az uniós adófizetők állták.

Egy lépcső lifttel Budapesten

2014-ben nyílt meg egy galéria, amit uniós támogatásból újított fel és bővített a XI. kerületi önkormányzat. Az Index tudósítójára a legmélyebb benyomást a húszcentis lépcső mellé állított mozgássérültlift tette. Ára 1,66 millió forint.

Tizenegy kilátó Tyukodon

Óriási kilátónagyhatalom lett a szabolcsi Tyukod – idézte a 444 a HírTV adását. A kétezer lakosú faluban 11 kilátó épült az utóbbi években, 264 millió forint uniós támogatásból.

A kilátók gyakorlatilag ellepték a teljesen lapos környezetben elhelyezkedő falut. Néhányat alig lehet megközelíteni a gaztól.

Darabonként 24 millió forinttal támogatták a kilátókat, ami azért is érdekes, mert a faluban egy ház nem kerül többe hárommillió forintnál.

Országszerte egyébként 160 darab kilátó épült hasonló rendszerben, ha 24 millió forintos átlaggal számolunk, akkor 3,8 milliárd forintot sikerült elkölteni erre a nemes célra.

Guiness-rekord a velencei kilátó avatásán

Olyan sokan akarták átvágni a szalagot, hogy nem jutott mindenkinek olló – írta szintén a 444 a velencei kilátó avatásáról szóló tudósításában.

A kiragadott példák, a haszontalan beruházások derűt fakasztottak a Dumaaktuálban, bár inkább sírásra lenne okunk.

Vajon ezek a települések akkor is így szórták volna két marokkal a pénzt, ha a saját zsebükbe kellett volna nyúlniuk? És erre költöttek volna?

Ezek a fejlesztések ugyanis nem csökkentik az elmaradottságot, és nem csökkentik Magyarország lemaradását sem másokhoz képest.

A túlárazott beruházások

A haszontalanoknál fájóbbak a túlárazott beruházások, amelyek révén a felsorolt „botorságokhoz” képest nagyságrendekkel több pénzt tapsoltak el. Hogy ebből mennyi vándorolt a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, a NER-hez köthető „vállalkozók” és „üzletemberek” zsebébe, felbecsülni sem lehet.

Egy kilométer út 11 milliárdért

Az M85-ös autóút utolsó, Sopront az osztrák határral összekötő 4 kilométeres szakasza 44 milliárd forintért készül. Ezzel ez lesz Magyarország valaha épült legdrágább gyorsforgalmi útja, hiszen egyetlen kilométer 11 milliárdba kerül – írta a G7.

MTI Fotó: Varga György
Az M7-es építése 2003-banMTI Fotó: Varga György

Ugyanakkor Szlovákiában az R2-es autópálya 13 műtárgyat tartalmazó 10,4 kilométeres szakaszának ára kilométerenként 5,7 milliárd forint, az osztrák A5-ös 25 kilométeres szakaszáé 3,9 milliárd forint tett ki.

Vasúti korszerűsítés csillagászati áron

2019 karácsony előtt derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég korszerűsítheti a Debrecen–Füzesabony vasútvonalat. A komplex beruházás 15 kilométerre 55 milliárd, azaz kilométerenként 3,6 milliárd forint, ami a G7 szerint soknak tűnik.

Ezek is csak kiragadott példák, amelyekből azonban jól látszik, hogy a megrendelő állam nem sajnálja az unió pénzét.

Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – ez derül ki a Transparency International Magyarország „Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon” című tanulmányából. A jelentés szerint az uniós pénzek elosztása nem elég hatékony.

Ha kevés, az a baj, ha sok, az is baj

„A forrásbőség, és az a kényszer, hogy e forrásokat maximálisan kihasználja az ország, önmagában korrupciót generálhat, hiszen a források kezelői a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg” – összegezte a tanulmányt Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró voltírta a TI.

Magyarország az uniós csatlakozás nagy nyertese

A 2004-es csatlakozás óta Magyarország a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, azaz sokkal több támogatást kap az uniós költségvetéséből, mint amennyit befizet.

A pozitív egyenleg a belépéstől 2018-ig közel 13 500 milliárd forint volt.

Magyarország nemcsak a közösségi költségvetésből szakította le a harmadik legmagasabb nettó összeget 2008–2015 között, hanem az Európai Beruházási Banktól is jóval több támogatást kapott, mint amennyit oda befizetett. Emellett az EU hitelt, úgynevezett fizetésimérleg-támogatást is folyósított az országnak, amelynek kedvezményes kamataiból szintén profitált a magyar kincstár.

Magyarország azon 3-6 tagállam között van, amelyek az adott időszakban a legnagyobb pénzügyi hasznot húzták az uniós tagságbólidézte a Népszabadság a németországi Centre for European Policy kutatóintézet tanulmányát.

MTI/Czeglédi Zsolt
Az unió által is finanszírozott derecskei vízgazdálkodási fejlesztéssel 4800 hektárra nő az öntözhető területMTI/Czeglédi Zsolt

Eközben Magyarország nemhogy nem csökkentette lépéshátrányát, hanem a jelek szerint a leszakadás az uniós átlaghoz képest csak fokozódik olyannyira, hogy Románia lassan mindenben megelőzi Magyarországot.

Magyarországon a legmagasabb az elcsalt EU-pénzek aránya

Toronymagasan vezeti Magyarország az Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) 2019-es jelentésében szereplő listát, amely az uniós források felhasználásánál tett pénzügyi ajánlásokról szól. Ebben a rangsorban részletezik, hogy a kifizetéseknél milyen arányban kér korrekciós lépéseket az Európai Bizottságtól az OLAF a szabálytalanságok, illetve visszaélések miatt.

Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben. A strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak. Ez több mint tízszerese az uniós átlagnak.

Ezen a listán messze elmarad Magyarországtól a listán a gyakran rendszerszintű korrupcióval vádolt Románia (0,35 %) és Bulgária (0,33 %) is.

A keleti nyitás

A kimondottan enyhe, komolyabb következménnyel nem járó brüsszeli „dorgálások” is szerepet játszottak abban, hogy a magyar kormány boszorkányüldözéssel és diktátummal vádolja Brüsszelt, és keleti nyitást hirdessen.

Moszkvához és Pekinghez kezdett közeledni.

A politikai számítások mellőzésével hasonlítsuk össze, mit kapott Magyarország az Európai Uniótól, illetve mit kap Oroszországtól és Kínától.

Miközben Brüsszel szinte a jótékonykodással felérő, vissza nem térítendő adományokkal segíti Magyarországot, Oroszország és Kína valószínűleg soha meg nem térülő hitelekkel láncolja magához az országot.

Az orosz elnök szívélyesen fogadta egyik legelkötelezettebb európai támogatóját, Orbán Viktort – írtuk 2016-ban. A tárgyalások után Putyin bejelentette, hogy teljesítik a Paks 2 atomerőművel kapcsolatban tett vállalásaikat. Hogyne teljesítenék, hisz 3700 milliárd forintos hitellel kötelezték el Magyarországot.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Ne paksoljátok el a jövőnket! – Lányi András író beszél egy 2014-es demonstrációnMTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az elsősorban kínai érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád vasútvonal építése 2020-ban már 612 milliárd forintra, egészen pontosan több mint 2 milliárd dollárra rúgott, miközben hozzá se fogtak még a munkálatokhoz. A szédületes összeget Mészáros Lőrinc kivitelező cége, az Opus tette közzé tőzsdei jelentésében. A projektet Peking hitelezi, magyar adófizetők fogják törleszteni.

Nem kerül majd sokkal kevesebbe a kínai Fudan budapesti kampusza sem. Az egyetem létrehozására a magyar kormány 500 milliárd forintos hitelt tervez felvenni Kínától, amit szintén a magyar adófizetők fizetnek majd vissza. A budapestiek döntő többsége hiába nem ért egyet idetelepítésével. Stratégiai fontosságúnak minősítették, így finanszírozásába és építésébe nem lesz beleszólás.

Vajon Magyarország is olyan kínai adósságcsapdába lép, mint Montenegró, amiből nehezen található kiút?

Ott ugyanis a világ egyik legdrágább autópályáját építik, kínai hitelből. Törlesztésére nincs fedezet, és az unió is elutasította a kölcsön átvállalását.

Magyarország marad az unióban

„Minden nehézség és rosszindulat ellenére mi maradunk, még akkor is, ha sokan Brüsszelben az ellenkezőjét kívánják. Kitartunk, mert tudjuk, hogy Magyarország nélkül nincs egységes Európa” – ezt üzente Varga Judit igazságügyminiszter a csatlakozás évfordulója alkalmából.

Az indoklásban csak az nem hangzott el, hogy ez Magyarországnak nagyon is megéri.