NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Norvégia és Németország együtt védekezik az orosz tengeri szabotázsok ellen

Két érintett kormányfő
Két érintett kormányfő Szerzői jogok Kay Nietfeld/(AP
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Északi-tengeren történt szabotázsok megkövetelik, hogy ne csak a két közvetlenül érintett ország, hanem a NATO egésze segítsen a létfontosságú rendszerek megóvásában.

HIRDETÉS

A berlini és az oslói kormány megállapodott a tengeri szállítási és energiakapcsolati rendszerek fokozott védelméről, a NATO erőforrásait is felhasználva. 

"Nagyon komolyan vesszük infrastruktúránk védelmét, és senki ne gondolja, hogy a rendszer elleni támadások következmények nélkül maradnak" - mondta Olaf Scholz német kancellár norvég partnere, Jonas Gahr Støre társaságában Berlinben.

A bejelentés az Oroszországból Európába gázt szállító Északi Áramlat vezetékeken történt robbanások, valamint a norvég tengeri olajfúrótornyok körüli drónok gyanús megfigyelése után történt. Eddig négy hatalmas gázszivárgást észleltek az Európát, és különösen az energiaéhes Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékein. 

Moszkva eddig tagadta, hogy Oroszország áll az incidens mögött, és az Egyesült Királyságra hárítja a felelősséget, de ezt nem tudta bizonyítani.

Sem a német, sem a norvég vezetők nem közöltek részleteket arról, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a rendszer védelmére, és hogy a tervet kik fogják megvalósítani. A jelenlegi informális szakaszban Støre annyit árult el, hogy a végrehajtásban polgári és katonai szereplők egyaránt részt vállalnak, mivel a fenyegetések a civil struktúrákat is elérték, beleértve a létfontosságú távközlést és banki-ipari információcserét.

Az orosz gázexport korlátozásával Norvégia lett Európa legnagyobb földgázszállítója, ezért a német-norvég hálózatok biztonsága elsőrendű fontosságú. Ezt hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki szintén Berlinbe érkezett. "A NATO több éve dolgozik azon, hogy garantálja a tengeri infrastruktúra biztonságát" - mondta közleményében az atlanti szövetség politikai vezetője, hozzá téve, hogy az Északi Áramlat vezetékeit ért szabotázsok után a szövetség azonnal fokozta a védelmi erőfeszítéseket, de ennél már sokkal többre van szükség a jövőbeni pusztító cselekmények elhárítására. 

Addig is folyamatos figyelés és megelőző intézkedések zajlanak az Északi-tengeren

A támadások óta az Északi-tenger feletti égbolton azonosítatlan drónokról szóló hírek keltettek aggodalmat Oslóban amiatt, mert a norvég kormány attól tart, hogy a Kreml célba veheti offshore létesítményeit, hogy  ezzel fékezze a gázszállítási versenyt. A katonai szakértők azt gyanítják, hogy a pilóta nélküli repülőgépek orosz eredetűek. A drónrepülések lehetséges motívumaként kémkedést, szabotázst és megfélemlítést sorolnak fel.

AP Photo
Norvég fúrótorony az Északi-tengerenAP Photo

A norvég kormány hadihajókat, a parti őrség egységeit és vadászrepülőgépeket küldött ki folyamatos járőrözésre. A norvég nemzeti gárda katonákat állít a szárazföldi finomítók köré, ahol szintén észlelték azonosítatlan drónok jelenlétét. Az előző hetekben Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök folyamatosan figyelmeztette a NATO illetékeseit a növekvő veszélyre, mivel a veszély már messze túlmutat egy norvég helyi biztonsági problémán.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kirill pátriárka csápjai Norvégiára is kiterjednek – de vajon kémkedik is az ortodox egyház?

Orosz drónreptetés Norvégiában: ez már egy hibrid háború

Norvégia: idén már 60 milliárd eurónyi extra bevétel olajból és gázból