Az Északi-tengeren történt szabotázsok megkövetelik, hogy ne csak a két közvetlenül érintett ország, hanem a NATO egésze segítsen a létfontosságú rendszerek megóvásában.
A berlini és az oslói kormány megállapodott a tengeri szállítási és energiakapcsolati rendszerek fokozott védelméről, a NATO erőforrásait is felhasználva.
"Nagyon komolyan vesszük infrastruktúránk védelmét, és senki ne gondolja, hogy a rendszer elleni támadások következmények nélkül maradnak" - mondta Olaf Scholz német kancellár norvég partnere, Jonas Gahr Støre társaságában Berlinben.
A bejelentés az Oroszországból Európába gázt szállító Északi Áramlat vezetékeken történt robbanások, valamint a norvég tengeri olajfúrótornyok körüli drónok gyanús megfigyelése után történt. Eddig négy hatalmas gázszivárgást észleltek az Európát, és különösen az energiaéhes Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékein.
Moszkva eddig tagadta, hogy Oroszország áll az incidens mögött, és az Egyesült Királyságra hárítja a felelősséget, de ezt nem tudta bizonyítani.
Sem a német, sem a norvég vezetők nem közöltek részleteket arról, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a rendszer védelmére, és hogy a tervet kik fogják megvalósítani. A jelenlegi informális szakaszban Støre annyit árult el, hogy a végrehajtásban polgári és katonai szereplők egyaránt részt vállalnak, mivel a fenyegetések a civil struktúrákat is elérték, beleértve a létfontosságú távközlést és banki-ipari információcserét.
Az orosz gázexport korlátozásával Norvégia lett Európa legnagyobb földgázszállítója, ezért a német-norvég hálózatok biztonsága elsőrendű fontosságú. Ezt hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki szintén Berlinbe érkezett. "A NATO több éve dolgozik azon, hogy garantálja a tengeri infrastruktúra biztonságát" - mondta közleményében az atlanti szövetség politikai vezetője, hozzá téve, hogy az Északi Áramlat vezetékeit ért szabotázsok után a szövetség azonnal fokozta a védelmi erőfeszítéseket, de ennél már sokkal többre van szükség a jövőbeni pusztító cselekmények elhárítására.
Addig is folyamatos figyelés és megelőző intézkedések zajlanak az Északi-tengeren
A támadások óta az Északi-tenger feletti égbolton azonosítatlan drónokról szóló hírek keltettek aggodalmat Oslóban amiatt, mert a norvég kormány attól tart, hogy a Kreml célba veheti offshore létesítményeit, hogy ezzel fékezze a gázszállítási versenyt. A katonai szakértők azt gyanítják, hogy a pilóta nélküli repülőgépek orosz eredetűek. A drónrepülések lehetséges motívumaként kémkedést, szabotázst és megfélemlítést sorolnak fel.
A norvég kormány hadihajókat, a parti őrség egységeit és vadászrepülőgépeket küldött ki folyamatos járőrözésre. A norvég nemzeti gárda katonákat állít a szárazföldi finomítók köré, ahol szintén észlelték azonosítatlan drónok jelenlétét. Az előző hetekben Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök folyamatosan figyelmeztette a NATO illetékeseit a növekvő veszélyre, mivel a veszély már messze túlmutat egy norvég helyi biztonsági problémán.