NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egyre szekulárisabbak a modern nyugati társadalmak

Kereszt a felújítás alatt álló esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház déli toronysisakján 2022. szeptember 19-én – képünk illusztráció
Kereszt a felújítás alatt álló esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház déli toronysisakján 2022. szeptember 19-én – képünk illusztráció Szerzői jogok Bodnar Boglarka/MTI - MTI
Írta: Peter Kristof
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

David Voas professzor szerint a változás részben az idősebb korosztályok kihalásával magyarázható, illetve azzal, hogy az is változott, mit is jelent tulajdonképpen vallásosnak lenni.

HIRDETÉS

Először fordult elő Angliában és Walesben, hogy a lakosság kevesebb mint fele vallotta magát kereszténynek – ez derül ki a legutóbbi népszámlálások során feltett kérdésekre adott válaszokból. Jelentősen megnőtt ezzel szemben azoknak a száma, akik nem tartják magukat vallásosnak.

A modern társadalmak vallási változásait tanulmányozó társadalomtudós, David Voas professzor szerint a változás részben az idősebb korosztályok kihalásával magyarázható, illetve azzal, hogy az is változott, mit is jelent tulajdonképpen vallásosnak lenni.

„Különösen a fiatalabbak kezdik nagyon gyorsan elfogadni, hogy jó azt mondani, hogy nincs vallásuk. Lehet, hogy tíz évvel ezelőtt még vallásosnak mondták volna magukat, de ma már nem” – mondja a professzor.

David Voas szerint a kereszténységgel való azonosulást Európában sokan nem tartják szükségesnek, mivel a kereszténység jórészt a kultúrában gyökerezik. A nem keresztény hátterű fiatalabb generációk számára azonban a vallásosként való azonosulás a kulturális identitáshoz kapcsolódik. Más szóval, ha valaki muszlim vagy hindu kultúrájú Európában, könnyebben azonosítja magát vallásosnak, mint a keresztény kulturális hátterű emberek.

David Voas: „A vallás és az erkölcs között nincs szoros összefüggés"

A vallásosság hanyatlásának folyamata évtizedek óta az egész kontinensen megfigyelhető. Voas professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs szoros összefüggés erkölcs és vallás között.

Az emberek továbbra is erkölcsösen viselkednek, erős etikai rendszereik vannak. Azt tapasztaljuk, hogy még az olyan világias országokban is, mint például a skandináv országok – amelyekben a hívők száma nagyon alacsony – továbbra is erős proszociális attitűdök mutatkoznak a lakosság körében
David Voas, a UCL professzora

David Voas szerint a vallás jelentőségének hanyatlását Európában jól példázzák például a politikai pártok nevei: a „keresztény” szó egyre kevesebb párt nevében szerepel a XX. századhoz képest. Csakúgy, mint az emberek között, a vallás egyre kevésbé van jelen a politikai szférában, a tendencia pedig minden bizonnyal folytatódik.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bomba robbant egy afgán vallási iskolában, legalább tíz gyerek meghalt

Ferenc pápa a vallások közötti béke üzenetével utazott Bahreinbe

Magas rangú tálib vallási vezetővel végzett az Iszlám Állam Kabulban