A NASA legerősebb űrteleszkópja azonosította egy exobolygó légkörének molekuláris és kémiai profilját.
A NASA James Webb nevű teleszkópja az eddigi legrészletesebb betekintést nyújtja egy exobolygó légkörébe. Az űrtávcsővel végzett projekt azért is jelentős, mert a 6,5 méter átmérőjű infravörös teleszkóp fogja átvenni az elavuló Hubble űrtávcső helyét. A James Webbet már most a valaha épített legjobb teleszkópként emlegetik, így a segítségével végzett tudományos munka lesz a NASA legfontosabb asztrofizikai projektje.
A NASA legerősebb űrteleszkópja azonosította egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörének molekuláris és kémiai profilját, ami újabb bizonyítéka annak, hogy képes feltárni a kozmosz rejtélyeit.
A James Webb teleszkóp már most lenyűgözi az kutatókat, pedig csak év eleje óta működik. Erőteljes infravörös érzékelőképessége révén a tudósok olyan ablakot nyitnak a világűr mélyére, amelyet korábban nem lehetett látni.
Távoli világok kémiai névjegyei
Az egyik lehetőség a távoli világok "kémiai ujjlenyomatainak" feltárása. A NASA most először jelentette be, hogy egy 700 fényévre lévő csillag körül keringő, Szaturnusz méretű bolygó atomjainak, molekuláinak, aktív kémiai jeleinek, sőt még a felhőknek a teljes leolvasását is felfedezte.
A felfedezést végző tudósok szerint ezek az eredmények jó előjelek a más csillagok körül keringő bolygók légkörének jövőbeli vizsgálataihoz. A kőzetbolygók megfigyelésekor mindig felmerül, hogy elméleti szinten alkalmasak lehetnek-e az élet befogadására adottságaik alapján.
Felhők a Naprendszeren kívül
A James Webb és más űrteleszkópok már korábban felfedezték a most is vizsgált forrongó bolygó légkörének elszigetelt összetevőit.
A legújabb mérési eredmények sokkal mélyebb részletekbe engednek betekintést, és még arról is képet adnak, hogyan nézhetnek ki a bolygó körüli felhők.
Úgy vélik, hogy ezek feldarabolódhatnak, ahelyett, hogy egyetlen, egységes takaró borítaná a bolygót.
Forró Szaturnusz
A WASP-39 b néven ismert bolygót "forró Szaturnusznak" nevezték el, mivel hasonló méretű, mint a Nap körül keringő Szaturnusz, de saját csillagához közelebbi pályán kering, így sokkal közelebbről éri a csillag melege, felszíne ezért forró.
Hogy el tudjuk képzelni: közelebb kering csillagához, mint a Naprendszerben az első bolygó, a Merkúr. A Webb követte a WASP-39 b-t, amint az a csillaga előtt haladt el, így a csillag fényének egy része átszűrődött a bolygó légkörén.
A WASP-39 b légkörében lévő különböző típusú vegyi anyagok a csillagfény spektrumának különböző színeit nyelik el, így a hiányzó színekből a csillagászok megtudhatják, hogy milyen molekulák vannak jelen.
Az élet terepe
A bolygók felszíni adottságai keletkezésük után lassan változni kezdenek. Földünket például eleinte forrongó lávaóceán borította, majd annak teteje egy lassú hűlés miatt szilárdulni kezdett, létrehozva a földkérget és egy születő világtenger medencéjét. Az évmilliárdok alatt zajló változások az élhetetlen bolygót alkalmassá tették az életre.
Mivel ahogy említettük, a most vizsgált exobolygó sokkal közelebb van csillagához, mint a Nap körül harmadik égitestként keringő Föld, így a tudósokat különösen izgatja, hogy elméleti szinten bekövetkezhetnek-e rajta olyan változások, amik majd alkalmassá teszik az élet számára.
A tudósok felvetése persze erősen elméleti, számoljunk csak az idővel! A Föld mai ismereteink szerint körülbelül 5 milliárd éve keletkezhetett, és sok tudós azt becsüli, hogy ugyanennyi ideig, tehát további 5 milliárd évig még létezhet.
Így az embernek, ha fennmarad, el kell hagynia 5 milliárd év múlva, még pusztulása előtt a Földet. Olyan, az élethez alkalmas égitestet kell tehát találni, ami adottságait tekintve megfelel a földi élet befogadására.
A most vizsgált exobolygó nagyon közel van saját csillagához, így ismerve az eddig megtapasztalt bolygóváltozások lassú folyamatát, kérdéses (szinte kizárt), hogy 5 milliárd év alatt kellőképp kihűljön felszíne.
Fizikailag akkor pusztul majd el a Föld, amikor a Nap létezési ideje végéhez közeledve nagy vörös óriássá duzzad, és átmérője nagyobb lesz, mint a Föld keringési pályájáé. Szó szerint bele fog olvadni bolygónk a Nap táguló, izzó anyagába, kb. 10 milliárd év múlva. Mivel előtte már a közeledő napfelszín miatt egyre magasabb lesz a Földön is a hőmérséklet, életre már jóval előtte alkalmatlanná válik égitestünk.
A bolygók tehát úgy formálódnak és alakulnak át, ahogy a gazdaként működő csillaguk sugárzási intenzitása lehetővé teszi. A Földön ezek az átalakulások tették lehetővé eddig az élet virágzását, később ezek az átalakulások jelentenek majd akadályt.
Mit észleltek most a Naprendszeren kívüli WASP-39 b bolygón?
Az eredmények között szerepel a kén-dioxid (SO2) első kimutatása egy exobolygó légkörében, amely molekula a bolygó szülőcsillagának nagyenergiájú fénye által kiváltott kémiai reakciókból keletkezik.
A Földön a felső légkörben lévő ózonrétegünk hasonló módon jön létre, illetve a Los Angeles-i fotokémiai szmog létrejötte is hasonlóan zajlott néhány évtizeddel korábban.
A tudósok javították a fotokémiai adatok modellezését, ami szerintük segít a technológiai know-how kialakításában, hogy a jövőben értelmezni lehessen az exobolygók lakhatóságát meghatározó lehetséges jeleket.
A felfedezéseket öt új tudományos közleményben részletezik, amelyek közül három már megjelent, kettő pedig szakértői véleményezés alatt áll.
