EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Az eddigi legrészletesebb betekintés egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörébe

WASP-39 b - grafika
WASP-39 b - grafika Szerzői jogok NASA
Szerzői jogok NASA
Írta: Euronews - Luke Hurst & Ács Gábor
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A NASA legerősebb űrteleszkópja azonosította egy exobolygó légkörének molekuláris és kémiai profilját.

HIRDETÉS

A NASA James Webb nevű teleszkópja az eddigi legrészletesebb betekintést nyújtja egy exobolygó légkörébe. Az űrtávcsővel végzett projekt azért is jelentős, mert a 6,5 méter átmérőjű infravörös teleszkóp fogja átvenni az elavuló Hubble űrtávcső helyét. A James Webbet már most a valaha épített legjobb teleszkópként emlegetik,  így a segítségével végzett tudományos munka lesz a NASA legfontosabb asztrofizikai projektje.

A NASA legerősebb űrteleszkópja azonosította egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörének molekuláris és kémiai profilját, ami újabb bizonyítéka annak, hogy képes feltárni a kozmosz rejtélyeit.

A James Webb teleszkóp már most lenyűgözi az kutatókat, pedig csak év eleje óta működik. Erőteljes infravörös érzékelőképessége révén a tudósok olyan ablakot nyitnak a világűr mélyére, amelyet korábban nem lehetett látni.

Távoli világok kémiai névjegyei

Az egyik lehetőség a távoli világok "kémiai ujjlenyomatainak" feltárása. A NASA most először jelentette be, hogy egy 700 fényévre lévő csillag körül keringő, Szaturnusz méretű bolygó atomjainak, molekuláinak, aktív kémiai jeleinek, sőt még a felhőknek a teljes leolvasását is felfedezte.

A felfedezést végző tudósok szerint ezek az eredmények jó előjelek a más csillagok körül keringő bolygók légkörének jövőbeli vizsgálataihoz. A kőzetbolygók megfigyelésekor mindig felmerül, hogy elméleti szinten  alkalmasak lehetnek-e az élet befogadására adottságaik alapján.

Laura Betz/NASA via AP
A James Webb űrtávcső tükrei az építéskor 2017-benLaura Betz/NASA via AP

Felhők a Naprendszeren kívül

A James Webb és más űrteleszkópok már korábban felfedezték a most is vizsgált forrongó bolygó légkörének elszigetelt összetevőit.

A legújabb mérési eredmények sokkal mélyebb részletekbe engednek betekintést, és még arról is képet adnak, hogyan nézhetnek ki a bolygó körüli felhők. 

Úgy vélik, hogy ezek feldarabolódhatnak, ahelyett, hogy egyetlen, egységes takaró borítaná a bolygót.

Forró Szaturnusz

A WASP-39 b néven ismert bolygót "forró Szaturnusznak" nevezték el, mivel hasonló méretű, mint a Nap körül keringő Szaturnusz, de saját csillagához közelebbi pályán kering, így sokkal közelebbről éri a csillag melege, felszíne ezért forró. 

Hogy el tudjuk képzelni: közelebb kering csillagához, mint a Naprendszerben az első bolygó, a Merkúr. A Webb követte a WASP-39 b-t, amint az a csillaga előtt haladt el, így a csillag fényének egy része átszűrődött a bolygó légkörén.

"Az exobolygót több műszerrel figyeltük meg, amelyek együttesen az infravörös spektrum széles sávját és a kémiai ujjlenyomatok olyan sokaságát nyújtják, amely [e küldetésig] elérhetetlen volt."
Natalie Batalha, a Kaliforniai Egyetem csillagásza

A WASP-39 b légkörében lévő különböző típusú vegyi anyagok a csillagfény spektrumának különböző színeit nyelik el, így a hiányzó színekből a csillagászok megtudhatják, hogy milyen molekulák vannak jelen.

M.Pedoussaut/ESA via AP
A James Webb űrtávcső összehajtogatva került a kilövés előtt a hordozórakétáraM.Pedoussaut/ESA via AP

Az élet terepe

A bolygók felszíni adottságai keletkezésük után lassan változni kezdenek. Földünket például eleinte forrongó lávaóceán borította, majd annak teteje egy lassú hűlés miatt szilárdulni kezdett, létrehozva a földkérget és egy születő világtenger medencéjét. Az évmilliárdok alatt zajló változások az élhetetlen bolygót alkalmassá tették az életre.

Mivel ahogy említettük, a most vizsgált exobolygó sokkal közelebb van csillagához, mint a Nap körül harmadik égitestként keringő Föld, így a tudósokat különösen izgatja, hogy elméleti szinten bekövetkezhetnek-e rajta olyan változások, amik majd alkalmassá teszik az élet számára. 

"Az ilyen adatok megváltoztatják a játékot."
Natalie Batalha, a Kaliforniai Egyetem csillagásza

A tudósok felvetése persze erősen elméleti, számoljunk csak az idővel! A Föld mai ismereteink szerint körülbelül 5 milliárd éve keletkezhetett, és sok tudós azt becsüli, hogy ugyanennyi ideig, tehát további 5 milliárd évig még létezhet.

Így az embernek, ha fennmarad, el kell hagynia 5 milliárd év múlva, még pusztulása előtt a Földet. Olyan, az élethez alkalmas égitestet kell tehát találni, ami adottságait tekintve megfelel a földi élet befogadására.

HIRDETÉS
Northrop Grumman/NASA via AP
A becsomagolt állapotból a fellövés után kinyílik a szerkezet, egy fantáziaképen így néz ki a James Webb működés közbenNorthrop Grumman/NASA via AP

A most vizsgált exobolygó nagyon közel van saját csillagához, így ismerve az eddig megtapasztalt bolygóváltozások lassú folyamatát, kérdéses (szinte kizárt), hogy 5 milliárd év alatt kellőképp kihűljön felszíne.

Fizikailag akkor pusztul majd el a Föld, amikor a Nap létezési ideje végéhez közeledve nagy vörös óriássá duzzad, és átmérője nagyobb lesz, mint a Föld keringési pályájáé. Szó szerint bele fog olvadni bolygónk a Nap táguló, izzó anyagába, kb. 10 milliárd év múlva. Mivel előtte már a közeledő napfelszín miatt egyre magasabb lesz a Földön is a hőmérséklet, életre már jóval előtte alkalmatlanná válik égitestünk.

A bolygók tehát úgy formálódnak és alakulnak át, ahogy a gazdaként működő csillaguk sugárzási intenzitása lehetővé teszi.  A Földön ezek az átalakulások tették lehetővé eddig az élet virágzását, később ezek az átalakulások jelentenek majd akadályt.

Mit észleltek most a Naprendszeren kívüli WASP-39 b bolygón?

Az eredmények között szerepel a kén-dioxid (SO2) első kimutatása egy exobolygó légkörében, amely molekula a bolygó szülőcsillagának nagyenergiájú fénye által kiváltott kémiai reakciókból keletkezik.

HIRDETÉS

A Földön a felső légkörben lévő ózonrétegünk hasonló módon jön létre, illetve a Los Angeles-i fotokémiai szmog létrejötte is hasonlóan zajlott néhány évtizeddel korábban.

"Ez az első alkalom, hogy konkrét bizonyítékot látunk légköri fotokémiára [...] egy exobolygón. Úgy látom, hogy ez igazán ígéretes kilátás az exobolygók légkörének megértéséhez."
Shang-Min Tsai, az Oxfordi Egyetem kutatója

A tudósok javították a fotokémiai adatok modellezését, ami szerintük segít a technológiai know-how kialakításában, hogy a jövőben értelmezni lehessen az exobolygók lakhatóságát meghatározó lehetséges jeleket.

A felfedezéseket öt új tudományos közleményben részletezik, amelyek közül három már megjelent, kettő pedig szakértői véleményezés alatt áll.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ez fogja az emberiséget a Marsra juttatni? A majdnem tökéletes étel hosszú űrutazásokra

Földet ért a minta a Bennu aszteroidáról

Ősi galaxisok bizonyítékát találták a James Webb űrteleszkóppal