A HD 137010 b alig nagyobb a Földnél, egy Nap-szerű bolygó körül kering és víz is lehet a felszínén. A hőmérséklet viszont elviselhetetlenül alacsony és a bolygó a jelenlegi technikánkkal lényegében elérhetetlen.
A Földtől mintegy 146 fényévre egy idegen csillag körül keringhet egy bolygó, amely minden eddig ismert égitestnél jobban hasonlít a Földre. A HD 137010 b néven ismert bolygó egy Naphoz hasonló csillag körül kering, és becslések szerint mindössze hat százalékkal nagyobb a Földnél.
Különösen figyelemre méltó, hogy egy teljes keringéséhez 355 napra van szüksége – mindössze tíz nappal kevesebbre, mint egy földi év. Központi csillaga szintén erősen emlékeztet a Napra, ám nagyjából ezer fokkal hűvösebb és jóval kisebb a fényereje.
Ennek a gyengébb sugárzásnak komoly következményei vannak. A bolygó kevesebb mint harmadannyi energiát kap a csillagától, mint amennyit a Föld a Naptól. Ennek megfelelően a számított felszíni hőmérséklet rendkívül alacsony: mínusz 68–70 Celsius-fok, ami inkább a Mars viszonyaira emlékeztet, semmint egy lakható bolygóra.
Jégvilág az élhetőségi zóna peremén
A HD 137010 b így a lakhatósági zóna külső peremén helyezkedik el – abban a tartományban, ahol elvileg lehetséges a folyékony víz jelenléte. Jelenleg azonban a felszíne minden valószínűség szerint teljesen fagyott. Ez azonban még nem zárja ki azt, hogy egykor élet lehessen a bolygón.
Éghajlati modellek szerint, ha a bolygó sűrű, magas szén-dioxid-tartalmú légkörrel rendelkezne, az erőteljes üvegházhatás jelentősen felmelegíthetné a felszínét. Ilyen körülmények között akár folyékony víz is kialakulhatna, legalább időszakosan.
A kutatók hangsúlyozzák: a HD 137010 b tehát nem feltétlenül egy halott jégvilág. Egy ilyen légkör jelenlétét a jövő távcsövei akár ki is mutathatják. Ennek azonban előfeltétele, hogy a bolygó létezését egyértelműen megerősítsék.
Amatőr kutatók fedezték fel
A HD 137010 b első nyomai nem egy óriási obszervatóriumból, hanem a Planet Hunters nevű civil kutatási projektből származnak. Ennek keretében önkéntesek vizsgálják űrtávcsövek adatait, korábban észrevétlen bolygójelek után kutatva. Az alapot a Kepler űrtávcső (K2-misszió) archív adatai adták, amely 2009 és 2018 között több mint 500 ezer csillag fényességét figyelte meg.
A HD 137010 esetében a Kepler 2017-ben mindössze egyetlen tranzitot észlelt: a csillag fénye körülbelül tíz órára enyhén elhalványult. Egy bolygó egyértelmű igazolásához általában több ilyen átvonulás szükséges. A jel időtartamából és mélységéből azonban a kutatók következtetni tudtak a bolygó méretére és keringési idejére.
Ritka reménysugár az exobolygók tömegében
Ma már több mint hatezer exobolygót ismerünk. Ezek többsége azonban gázóriás vagy rendkívül forró világ, amely szoros pályán kering csillaga körül. A Naphoz hasonló csillagok körül keringő, Föld-szerű bolygók ritkák, és rendszerint olyan távoliak, hogy alig vizsgálhatók részletesen.
Mi teszi tehát különlegessé a HD 137010 b-t? Kozmikus léptékben szokatlanul közel van hozzánk, így sokkal könnyebben tanulmányozható. Viszonylag kis távolsága és fényes csillaga miatt ideális célpont lehet a jövőbeli légkörvizsgálatokhoz. A tudósok olyan gázokat keresnének, mint az oxigén vagy a metán, amelyek biológiai folyamatokra utalhatnak.
És még ha ki is derülne, hogy a bolygó alkalmas az életre meglátogatni akkor sem lehetne.
„Galaktikus léptékben ugyan közel van, de a mai technológiával is sok tíz- vagy százezer évbe telne odajutni” – mondta Sara Webb asztrofizikus, a Swinburne University kutatója a Guardiannek.
A Föld ikertestvére tehát nagyon ismerős lenne, de mégis elérhetetlen.