Varsó már alá is írta a megállapodást két atomerőmű megépítéséről, de 2043-ig még négyet akar építeni.
HIRDETÉSAz elmúlt napokban két atomerőmű építéséről is megállapodott Lengyelország. Az amerikai és dél-koreai ajánlattevők már biztos, hogy építhetnek az országban - a kiválasztásban nagy szerepet játszhatott, hogy a lengyelek idén már üzleti- és védelmi kapcsolataikat is elmélyítették velük, az amerikaiak kiválasztása pedig erős üzenet az oroszoknak is. A szintén pályázó franciák azonban minden eddigi tendert elbuktak, amit erősen sérelmeznek is.
Hétfőn a lengyel miniszterelnök-helyettes Jacek Sasin Szöulban aláírta azt a memorandumot, ami rögzíti a lengyel és dél-koreai vállalatok közötti megállapodást egy atomerőmű felépítéséről. Ez rövid időn belül már a második megállapodás, melyet a lengyelek megkötöttek. - "Két atomerőművet fogunk építeni egy időben, egyiket kormányzati program, a másikat pedig üzleti program keretében" - jelentette be a miniszterelnök-helyettes.
A megállapodások nagy váltást jelentenek Lengyelország számára - az ország ugyanis a kevés európai ország egyike, ahol egyáltalán nincsenek atomerőművek. Bár a szovjet éra alatt voltak tervek egy atomreaktor építésére, de erre pénzügyi gondok miatt végül nem került sor. Lengyelország végül 2020-ban fogadott el határozatot a kérdésben: 2043-ig hat atomreaktort terveznek építeni, melyekkel 9 MW energiát termelnének meg - ez jelenlegi fogyasztás több mint harmada. Az első reaktort már 2033-ban üzembe helyeznék.
"A nukleáris energia biztonságos, tiszta és zöld, és kiegészíti a tiszta, zöld energiára és megújuló energiára való átállást" - írta Mateusz Morawiecki miniszterelnök hétfőn.
Úgy tűnt, az amerikaiak a befutók, de végül a dél-koreaiak is nyertek
Lengyelország a szénerőművek országa, miután energiaellátása hetven százaléka ebből származik. Ez azonban sem az uniós klímacélokkal, sem a növekvő energiaárakkal, sem az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével nincs összhangban. A bankok sem szívesen adnak hitelt ilyen projektre - épp ezért kellett elkaszálni egy nagy szénerőmű építését 2020-ban. Az ukrán háború csak felgyorsította a zöld átmenetre és megújuló energiákra való áttérés folyamatát.
Varsó 6-9 gigawatt nukleáris kapacitás megépítéséhez keresett olyan partnert, mely 49 százalékos finanszírozást biztosítana a projekthez. A felhívásra három cég adott be ajánlatot: a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power, az amerikai Westinghouse, valamint az EDF francia energiaipari óriásvállalat.
A koreai KHNP hat APR1400-as reaktor megépítésére tett ajánlatot, egyenként 8,4 gigawatt kapacitással, összesen 26,7 milliárd dollár értékben. A Westinghouse 31,3 milliárd dolláros ajánlatában hat AP1000-es reaktor szerepelt 6,7 GW-os kapacitással, míg az EDF 33 és 48,5 milliárd dollár közé becsülte az EPR technológiával működő négy-hat reaktor megépítésének költségeit. Ezek alapján a lengyelek az amerikaiakat válaszották.
A lengyelek szoros biztonsági együttműködése az amerikaiakkal - mely az orosz-ukrán háború kitörése után minden eddiginél erősebbé vált - végül döntőnek bizonyult. A lengyel légierőt már amerikai, F-16-os harci gépekkel szerelték fel, júliusban pedig arról is megállapodtak a lengyel kormánnyal, hogy 250 Abrams tankot is vesznek tőlük.
A múlt héten végül bejelentették: az amerikai Westinghouse vállalat építheti meg az ország első nukleáris erőművét. Az, hogy erre az Egyesült Államokban működő céget választottak, intő jel Oroszországnak és Putyin elnöknek, hogy Lengyelország egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatát az Egyesült Államokkal.
A "Westinghouse kivitelezője, a Bechtel, mely Lengyelországban is végez munkákat - hatékony volt a georgia állambeli Vogtle 3 és Vogtle 4 projektek esetében és betartotta a határidőket" - mondta el Maciej Lipka, a lengyel nukleáris kutatóközpont munkatársa a Politico-nak.
Varsó eközben Dél-Koreával is szeretné szorosabbra fűzni védelmi kapcsolatait - nem véletlen, hogy nemrég megállapodást írt alá 48 FA-50 harci gép, K9 automata tarackokról és legalább 180 K2 Fekete Párduc típusú tank megvételéről. A Westinghouse így végül csak egy erőművet építhet, egy másikat pedig a lengyel kormány kezd el, a lengyel állam tulajdonában lévő PGE és a koreai KHNP segítségével.
"Boldog vagyok, hogy a nemrég aláírt megállapodás után a katonai felszerelésekről, melyeket a lengyel hadseregnek szállítanak, együttműködésünk tovább bővül Dél-Koreával, újabb területekre lépve be" - írta Morawieczki posztjában.
A franciákat kihagyták, mert nem bíznak benne, hogy időre megépítenék a reaktort
A jól jövedelmező atomerőmű-építés miatt valóságos lobbiháború tört ki az országban. Az EDF például fizetett hirdetéseket helyezett el a lengyel médiában a múlt héten, melyekben azt hangsúlyozta: "Versenytársaival ellentétben az EDF valóban épít atomerőműveket Európában." A franciákat azonban sem most, sem korábban nem választották ki az erőművek építésére a lengyelek.
Lipka szerint ennek egyetlen oka van: a vállalat már többször is bizonyította, hogy sem időben, sem büdzsében nem tudja tartani a saját maga által vállalt határidőket.
Véleménye szerint az EDF atomerőmű-projektjei - a franciaországi Flamanville-ben és a finnországi Olkiluoto-ban - még az ilyen mértékű befektetéseknél szokásos mértékű késlekedést is felülmúlták. "Az EDF sajnálja, hogy elsődleges ajánlata, mely 100 százalékban az európai EPR technológián alapult, még csak meg sem lett vitatva az első erőmű esetében" - tette közzé a vállalat.