A testület szóbeli érveket hallgat meg két olyan ügyben, amelyek az egyetemi felvételivel kapcsolatos pozitív diszkriminációval kapcsolatosak.
HIRDETÉSElőzetes hírek szerint a konzervatív többségű testület hajlik arra, hogy hatályon kívül helyezze azt az egyetemi gyakorlatot, amely a felvételiknél - más szempontok mellett - a jelöltek bőrszínét, hátterét is számításba veszi.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának konzervatív bírái hétfőn jelezték, szkeptikusak az iránt, hogy jogszerűek-e a Harvard Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) felvételijei, amelyek a faji szempontokat is tekintetbe veszik.
Amerikában évtizedek óta működnek a pozitív diszkriminációs (affirmative action) politikák, főként az oktatásban, hogy növeljék a fekete és spanyolajkú diákok képzésének esélyét.
A bíróság hétfőn megkezdte Edward Blum, a pozitív diszkriminációt ellenző konzervtív aktivista által alapított csoport fellebbezéseit meghallgatni a két tekintélyes egyetem ügyében. Blumék szerint a UNC a fehér és az ázsiai-amerikai jelentkezőket, a Harvard pedig az ázsiai-amerikai jelentkezőket diszkriminálja.
A Reuters szerint a bíróság 6-3 fős konzervatív többsége a június végéig esedékes ítéletben várhatóan megértő lesz a Harvard és az UNC ellen benyújtott keresetekkel szemben.
Brett Kavanaugh bíró például azt mondta a UNC politikáját védő ügyvédnek, hogy "ezek a faji besorolások potenciálisan veszélyesek, és kell hogy legyen egy logikus végpontjuk".
Amy Coney Barrett bíró is azt kérdezte, "mikor lesz vége" a UNC-nél a faji hovatartozás figyelembevételének a felvételiknél. A legismertebb konzervatív bíró, az egyébként afro-amerikai Clarence Thomas pedig a meghallgatások során közölte:
Az egyetemek viszont állítják, hogy a faji hovatartozást csak egy tényezőként használják a kvóták nélküli - a Legfelsőbb Bíróság eddigi precedens-ítéletei szerint megengedett - felvételhez szükséges egyedi értékelések során. Erre hívta fel a figyelmet a liberális, szintén afro-amerikai bírónő, Ketanji Brown Jackson is, aki szerint a faji kritérium sosem áll önmagában, a felvételi során 40 különböző tényezőt vizsgál az egyetem.
Az egyetemek képviselői a meghallgatásokon hangsúlyozták: a faji hovatartozás figyelembevételének korlátozása az alulreprezentált csoportokból származó hallgatók számának jelentős csökkenését eredményezné.
A két ügy lehetőséget ad a Legfelsőbb Bíróságnak arra, hogy hatályon kívül helyezze korábbi döntéseit, amelyek megengedik a "faji alapú" felvételi politikát. Arra is lehetőséget ad, hogy elfogadja az amerikai alkotmány 14. kiegészítésében foglalt, a törvény előtti egyenlő védelem ígéretének konzervatív értelmezését, amely megtiltaná a kormányoknak és más intézményeknek, hogy faji szempontú politikát alkalmazzanak, még olyat is, amelyet a diszkriminációt elszenvedett emberek javára dolgoztak ki.
Sonia Sotomayor, a bíróság egyetlen spanyolajkú tagja azokra a hátrányokra hívta fel a figyelmet, amelyeket az egyetemekre jelentkező afro-amerikaiak tapasztalhatnak: "Ha fekete vagy, nagyobb valószínűséggel kerülsz alulfinanszírozott iskolába, nagyobb valószínűséggel tanítanak olyan tanárok, akik nem olyan képzettek, mint mások, és nagyobb valószínűséggel tekintik úgy, hogy kevesebb tudományos potenciállal rendelkezel."