A klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáló Lancet Countdown projektben részt vevő tudósok 43 olyan egészségügyi indikátort határoztak meg, amelyek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás megbetegíti és legyengíti az embereket.
HIRDETÉSA világ függősége a szén alapú energiáktól mára nemcsak szélsőséges időjárást és klímaváltozást idéz elő, de az ebből fakadó légszennyezés többmillió ember halálához is hozzájárul - hívták fel a figyelmet orvosok egy új tanulmányban. A Lancet című neves orvosi szaklapban szerdán megjelent tanulmány szerint a szén, a kőolaj, a földgáz és a biomassza égetése olyan mértékű légszennyezést okoz világszerte, amely 1,2 millió ember halálához vezet évente.
Renee Salas, a Harvard Egyetem professzora és a jelentés társszerzője elmondta, kimutatható, hogy az autók üzemanyagának és a villamos erőműveket tápláló szénnek az elégetése következtében egyre gyakoribb az asztma és a szívbetegség a gyerekek körében. "Ha felírunk egy inhalációs eszközt, az nem fogja megszüntetni az asztma kiváltó okát egy autópálya mellett élő kisfiú esetében" - hívta fel a figyelmet az orvos, aki rámutatott arra is, hogy "temérdek tudományos bizonyítékon" alapul az a megállapítás, hogy a légszennyezés évente 1,2 millió halálesetet okoz.
A Lancetben megjelent tanulmányban azt is kiemelték, hogy a jól ismert és bizonyított káros következmények ellenére az ember - ahogy más függőségek esetében is megfigyelhető - láthatóan nem változtat bevett szokásain, vagyis a fosszilis energiáktól való függőség kezelése mindeddig hatástalannak bizonyult. "Pedig nem egy ritka rákbetegségről van szó, amelynek még nem ismerjük a gyógymódját. Pontosan tudjuk, milyen ellenszerre van szükségünk, csak az elhatározás és a szándék hiányzik még mindannyiunk és az államok vezetői részéről" - mondta Renee Salas.
Ennek ellenére a világ országainak jelentős része ma is többmilliárd dollárral támogatja a fosszilis energiák használatát, olyan összegekkel, amelyek sokszor az egészségügyre fordított kiadásokkal vannak egy szinten, sőt esetenként meg is haladják azt. 2019-ben 86 kormányzatból 69 támogatta a fosszilis energiaforrások kitermelését és használatát összesen 400 milliárd dollárral. Ennek eredményeképp a jelenlegi trendek alapján mintegy 150 évet venne igénybe a szénalapú források teljes kivezetése a világ energiaellátásából.
Éhínség, hőguta, erdőtűz
Marina Romanello, a University College London egészségügyi és klímakutatója, a Lancet Countdown vezetője úgy fogalmazott, hogy "egészségünk ki van szolgáltatva a fosszilis energiáknak". A kutató szerint állandósult a világ függősége a fosszilis erőforrásoktól, ami nemcsak súlyosbítja az éghajlatváltozás káros egészségügyi hatásait, hanem összefonódik más, folyamatban lévő globális válságokkal is, például a koronavírus-világjárvánnyal, az inflációval és az ukrajnai háború okozta energia- és élelmiszerválsággal.
"A világ fordulóponthoz érkezett. Muszáj változtatnunk, mert különben a gyerekeink az éghajlatváltozás olyan mértékű felgyorsulásával fognak szembesülni, amely már a túlélésüket fenyegeti majd" - fogalmazott Anthony Costello.
A jelentésből kiderül, hogy a 2017 és 2021 közötti adatokat vizsgálva 68 százalékkal emelkedett a hőség okozta halálozások száma a 2000 és 2004 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben a viszonylatban 61 százalékkal nőtt az erdőtüzek kockázata.
Idén új tényezőként vizsgálták a kutatásban az éhínség kérdését: a jelentésben arra a megállapításra jutottak, hogy 2020-ban - az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest - 98 millióval több embert sújtott éhínség a klímaváltozás okozta szélsőséges hőség következtében. A kutatók 103 ország vizsgálata alapján azt látták, hogy a népesség 26,4 százaléka tapasztalt bizonytalanságot az élelmiszerellátásban. A klímaváltozás hatásai nélkül ez az arány csak 22,7 százalék lett volna - mutatott rá Marina Romanello.