Míg a Fidesz-szavazók közül minden második gondolja úgy, hogy a korrupcióellenes lépéseknek valódi eredménye lesz, addig az ellenzéki pártok támogatói közül tízből kilencen úgy gondolják: a csomagnak nem lesznek valós eredményei.
HIRDETÉSTízből heten hallottak arról, hogy a magyar kormány korrupcióellenes törvénycsomagot állított össze - pont ugyanannyian, mint amennyien nem bíznak abban, hogy az intézkedéscsomag valós hatással lesz a korrupcióellenes harcra. A megkérdezettek többsége szerint a lépések csupán arra szolgálnak, hogy a kormány megkapja az uniós pénzeket, a válaszadók több mint kétharmada szerint pedig inkább csatlakoznunk kéne az Európai Ügyészséghez.
1007 fő megkérdezésével készített országos, reprezentatív közvéleménykutatást a kormány új, korrupcióellenes intézkedéseiről a Publicus Intézet október 3. és 6. között a Népszava megbízásából. A kutatás legfőbb eredményeit alább foglaljuk össze.
Tízből heten nem bíznak a kormány új korrupcióellenes intézményeiben
A felmérés első kérdése azt mérte fel, hogy mennyire jutott el a magyar polgárokhoz a kormány korrupcióellenes intézkedéseinek híre.
A megkérdezettek 71 százaléka hallott arról, hogy a kormány összeállított egy korrupciót visszaszorító törvénycsomagot az EU követelésére. Az ellenzéki pártok szavazóinál ez az arány még magasabb: náluk tízből kilencen (89 százalék) hallották a hírt, míg a Fidesz szavazóknak csaknem kétharmada (63 százalék), a bizonytalan szavazóknak pedig 59 százaléka értesült a lépésről.
Míg a 30-44 és a 45-59 év közöttiek 75 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 71 százaléka hallott erről a kormányzati lépésről, a 18-29 év közöttieknél ez az arány már csak 57 százalék.
Tízből heten (69 százalék) inkább nem bíznak abban, hogy a létrejövő új intézmények valóban csökkenteni fogják a korrupciót. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak 95 százaléka és a bizonytalan szavazók 72 százaléka. Az eredmény csak a Fidesz-szavazóknál változik jelentősen: ebben a csoportban tízből hárman (31 százalék) gondolják úgy, hogy az intézkedések nem csökkentik érdemben a korrupciót.
A többség szerint a lépéseket csak az uniós pénzek elnyerése érdekében tette a kormány
Tízből hat válaszadó (59 százalék) gondolja úgy, hogy a korrupció-ellenes törvénycsomag és a létrejövő szervezetek célja csupán az, hogy a kormány megfeleljen az EU-s elvárásoknak, ami feltétele az uniós pénzek érkezésének. A megkérdezettek csupán 20 százaléka bízik abban, hogy az új intézmények valódi megoldást jelentenek majd. A Fidesz-szavazóknál ez az arány 47 százalék, a bizonytalan szavazóknál 15, míg az ellenzéki szavazóknál csupán 5 százalék.
Míg a Fidesz-szavazók közül minden második gondolja azt, hogy az intézkedések valóban a korrupció visszaszorítását célozzák, addig a bizonytalan szavazóknak csupán a 22, az ellenzékieknek pedig 11 százaléka gondolja ugyanezt.
A válaszadók 71 százaléka szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, hogy a korrupciós és más típusú visszaéléseket ők is vizsgálni tudják, de a szórás ismét nagy a különböző pártszimpatizánsok között: míg az ellenzéki nyilatkozók közül 98 százalék vélekedik így, addig a bizonytalan szavazóknál ez az arány 69 százalék, a Fidesz-szavazóknál pedig 37 százalék.
Az uniós pénzek folyósítását kössék a jogállamiság feltételeihez?
Az utolsó kérdés arról szólt, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az unió által folyósított pénzek kifizetését a jogállamisági kritériumokhoz kössék, például a bíróságok függetlenségéhez és a tiszta választásokhoz. A válaszadók kétharmada inkább egyetértett ezzel az állítással.
A válaszadók kétharmada (65 százalék) inkább egyetért azzal, hogy az EU-s pénzek folyósítását az országok számára jogállamisági követelményekhez kössék, például a bíróságok függetlenségéhez és a tiszta választásokhoz. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (97 százalék), a bizonytalan szavazók 62 százaléka, illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek negyede (24 százalék) azonban inkább nem ért egyet azzal, hogy ilyen feltételt szabjanak. A Fidesz-szavazok 51 százaléka, a bizonytalan szavazók 21 százaléka, és az ellenzéki pártok szavazóinak három százaléka osztja ezt a nézetet.