Glenn Micallef, az EU sportért és kultúráért felelős biztosa az Euronewsnak adott exkluzív interjújában megvédte az európai labdarúgó-infrastruktúrát, bemutatta az EU legelső kulturális stratégiai keretét, és szorgalmazta a művészek munkakörülményeinek javítását.
Brüsszel ismét keményen felszólalt az Európai Szuperliga újjáélesztésére irányuló kísérletek ellen.
„A Szuperliga hiba volt. Ma is az, és mindig is az lesz. Rossz ötlet” – mondta Glenn Micallef, az EU kulturális és sportügyi biztosa az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
A Szuperligát Anglia, Spanyolország és Olaszország élvonalbeli klubjai találták ki, hogy létrehozzák saját versenyüket, és elszakadjanak az UEFA-tól, az európai labdarúgó-szövetségtől.
A koncepció az volt, hogy a leggazdagabb klubok közül néhányan állandóan versenyezzenek, hogy a résztvevő klubok több bevételhez jussanak, akárcsak az Egyesült Államokban.
„Európában a nyílt versenyzésben hiszünk” – mondta Micallef. „Így támogathatjuk az európai hazai ligákat, hogy továbbra is fenntarthatók maradjanak.”
Az Európai Szuperliga 2021-es eredeti bejelentése jelentős ellenállásba ütközött a szurkolók, a játékosok, a menedzserek és a futballklubok részéről.
Az UEFA, a FIFA (a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) és egyes nemzeti kormányok is ellenezték. A liga kritikusai aggályokat fogalmaztak meg a lehetséges kizárólagossággal és a versenyképesség csökkenésével kapcsolatban.
De bírósági ítéletek sora, amelyek közül a legutóbbira októberben került sor, megtiltotta az UEFA-nak vagy bárki másnak, hogy ellehetetlenítse a ligát. Egy ilyen tilalom sértene bizonyos uniós versenyszabályokat.
Ezek az ítéletek új lendületet adtak a liga támogatóinak, akik továbbra is próbálkoznak egy szakadár verseny megszervezésével.
A sportbiztost azonban ez nem zavarja. „Nem titok, hogy az európai labdarúgás fenntarthatósági szempontból kihívásokkal néz szembe. Ehhez különböző dolgok járulnak hozzá, többek között a sűrű meccsnaptár és a pénzügyi nyomás.”
Micallef szerint a válasz az, hogy minden érdekelt fél leül a tárgyalóasztalhoz, és együtt talál megoldást.
„Az elmúlt napokban megdöbbenve tapasztaltam, hogy például a sportolók jólétéről szóló megbeszéléseken a sportolókat képviselő szakszervezet nem volt jelen. Ezeket a megbeszéléseket olyan környezetben kell lefolytatnunk, ahol minden érdekelt fél az asztal körül ül.”
A növekvő mentális és fizikai egészségügyi problémák
Micallef kitért a „riasztó” mentális egészségügyi helyzetre is az EU-ban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az EU-ban minden ötödik fiatal (azaz a fiatalok 20%-a) szenved szorongástól, depressziótól vagy valamilyen más mentális betegségtől.
A biztos a rossz életminőséget okolta a mentális egészségügyi problémákért, amelyre a kultúrához való jobb hozzáférés jelenthetne megoldást.
Úgy véli, hogy a fiatalok kulturális kínálatának javítása egészséges alternatívát jelent a túlzott képernyőidővel szemben, amely véleménye szerint közvetlen kapcsolatban áll a mentális egészségügyi problémákkal, nem is beszélve a fiatalabb generációkra gyakorolt negatív pszichológiai, fizikai és érzelmi hatásokról.
Emellett Micallef figyelmeztetett az elhízás növekvő problémájára, amelyet „járványnak” nevezett.
„A népesség közel fele nem aktív fizikailag, még heti egy órát sem” – mondta.
„És ez összefügg a nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, valamint az egekbe szökő egészségügyi kiadások terén jelentkező hatalmas problémával.”
Hozzátette, hogy ebben az értelemben a sport „ingyenes gyógyszer” lehet.
Az EU legelső kulturális stratégiai keretrendszere
Micallef, akinek a portfóliójába a kultúra is beletartozik, beszélt az Európai Kulturális Iránytűről is, egy újszerű keretrendszerről, amelyen keresztül az EU első ízben fog integrált megközelítést alkalmazni a kultúra területén.
A Micallef által kidolgozott és a Bizottság által szerdán elfogadott dokumentum egy jogilag nem kötelező erejű mechanizmus, amely „hosszú távú elképzelést nyújt arról, hogy mit szeretne az EU elérni a kulturális ágazatban” – mondta Micallef.
Az Iránytűben vállalt kötelezettségek egyike a „Jelentés a kultúra helyzetéről az EU-ban” című dokumentum rendszeres közzététele a művészeti szabadság megerősítése érdekében.
Emellett javaslatokat tesz arra, hogyan lehetne javítani annak a közel 8 millió embernek a munkakörülményeit, akiket kulturális és kreatív vállalkozások foglalkoztatnak az EU-ban, ami az EU dolgozó népességének nagyjából 4%-át teszi ki.
„Az ebben az ágazatban dolgozók fele azt állítja, hogy rossz munkakörülményekkel kell szembenéznie. Ha ez továbbra is így marad, akkor a kulturális ágazatnak nagyon nehéz lesz bevonzani és megtartani a tehetségeket” – magyarázta az európai biztos.
A Kulturális Iránytűt várhatóan 2026-ban hagyja jóvá mindhárom uniós intézmény.