NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Amikor Hruscsov a cipőjével csapkodta az asztalt: az ENSZ-közgyűlések sokatmondó, viharos pillanatai

Az ENSZ-közgyűlések néhány emlékezetes pillanata
Az ENSZ-közgyűlések néhány emlékezetes pillanata Szerzői jogok AP Photo
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kádár János 1960-ban üveges tekintettel hallgatta Fidel Castro négy és fél órás szóáradatát New Yorkban. Az afrikai királyok királyaként bemutatkozó Khadafi Líbiába költöztette volna az ENSZ székhelyét, hogy megelőzze a gyötrő jetlaget. Nem ő volt az egyetlen, aki megdöbbentő javaslattal állt elő.

HIRDETÉS

A szovjet miniszterelnök a cipőjével csapkodta az asztalt, amikor arra utaltak, hogy a Szovjetunió „elnyelte” Kelet-Európát. Idi Amin először Hitlerrel vetette összes Edward Heath brit kormányfőt, majd nyomban helyesbített – azt mondta: Churchillre gondolt. Az amerikai külügyminiszter, Colin Powell egy fehér port tartalmazó fiolával utalt Irak sosem előkerült tömegpusztító fegyvereire, hogy megszerezze az ország lerohanásához szükséges nemzetközi támogatást. Trump a végítélet napjával fenyegette meg az észak-koreai diktátort, ahogy ő nevezte, a „rakétaembert”, Kim Dzsongunt, majd másfél évvel később barátságosan kezet ráztak.

Az idei éves ENSZ-közgyűlésnek, sorrendben a hetvenhetediknek értelemszerűen az ukrajnai háború adta meg az alaphangot.

Putyin azt állítja, hogy cselekednie kellett, mert Oroszországot veszélyeztették, de senki sem fenyegette Oroszországot, és senki sem kereste a konfliktust Oroszországon kívül – emlékeztetett az amerikai elnök. Joe Biden szerint a „brutális, szükségtelen háború” egy ember miatt robbant ki.

Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja az ENSZ szabályait „szégyentelenül” áthágva szállta meg szomszédját azzal a céllal, hogy „letöröljön egy szuverén államot a térképről”. Az amerikai elnök szerint a kirakat-népszavazásként emlegetett referendum rendkívüli módon sérti az ENSZ alapokmányát.

Az atomháború „nem lehet megnyerni, és soha nem szabad alkalmazni” – reagált az amerikai elnök az orosz atomháborús fenyegetésekre.

Kijev folyamatos provokációja után Moszkvának nem maradt más választása, mint az invázió – ezzel utasította el a vádakat az orosz külügyminiszter, majd témát váltott, és leszögezte: az Egyesült Államok Tajvan esetében is a tűzzel játszik, amikor katonai segítséget ígér az autonóm szigetnek.

Szergej Lavrov kissé késve kapott vízuma ellenére is szakított időt arra, hogy egy régen készült Putyin-portré alatt tárgyaljon magyar kollégájával. Szijjártó Péter órákkal azután találkozott az orosz külügyminiszterrel, hogy az Európai Unió arra kérte a tagállamokat, hogy ne tartsanak kétoldalú megbeszéléseket az orosz féllel, mert az a " mostani helyzetben értelmetlen lenne".

Felháborodott reakciókat váltott az olasz jobboldali pártok körében Ursula von der Leyen New York-i megnyilvánulása. A bizottsági elnök ugyanis burkoltan szankciókkal fenyegette meg Rómát, ha az új kormány alatt esetleg gondok támadnak.

„Meglátjuk majd. Ha a dolgok rossz irányba haladnak majd, akkor vannak erre eszközeink” – magyarázta egy princetoni egyetemi hallgató kérdésére a bizottsági elnök Magyarországra és Lengyelországra utalva.

„Ez szégyentelen arrogancia. Tartsák tiszteletben az olaszok szabad, szuverén és demokratikus szavazatát. Mindenki barátai leszünk, de senkinek a rabszolgája” – reagált von der Leyen szavaira Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke.

A többi között ezek történtek a napokban az ENSZ 77. közgyűlésen.

A csörtéknek és következményeinek régi hagyománya van az East River partján álló ENSZ-székházban, amely előtt immár csaknem kétszáz nemzeti zászló lobog.

A zsidó állam létrehozása

Épp csak építeni kezdték 1947-ben, amikor – alig két évvel az ENSZ Alapokmányának 1945-ös ratifikálása után – a közgyűlés és Trygve Lie főtitkár egy tizenegy nagykövetből álló különbizottságot hozott létre, hogy döntsön Palesztina jövőjéről, szem előtt tartva a holokauszt során kitelepített több százezer zsidó sorsát.

A bizottság azt javasolta, hogy egy kétéves átmeneti időszak után Palesztina „egy független arab államból, egy független zsidó államból és Jeruzsálem városából” álljon, egy „gazdasági unióban”. Egy évvel később, 1948-ban az arab államok ellenállása dacára, illetve az amerikai kormányon belüli nézeteltérések után létrejött a zsidó állam.

Az államforma nem tükrözi az eredeti javaslatot, a létrehozása utáni konfliktusok sorozata pedig a mai napig sújtja a Közel-Keletnek ezt a térségét.

A szovjet vétók hagyománya

A hidegháború küszöbén az Egyesült Államok elleni kirohanásairól ismert Andrej Visinszkij szovjet küldött felszólalt az akkor még párizsi székhelyű közgyűlésen. Közvetlenül az amerikai küldöttekhez intézte szavait, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy atomháborúra készül a Szovjetunió ellen.

Azzal érvelt, hogy az USA nem tartotta be a hasadóanyag-termelés leállítására vonatkozó határidőt.

Indonézia megszállása miatt Visinszkij Nagy-Britanniával csapott össze. Ugyanakkor megvétózta Edward Stettiniusnak, az első amerikai ENSZ-nagykövetnek az 1947-es határozati javaslatát a brit csapatok Indonéziából való kivonásáról szóló tárgyalásokról.

HIRDETÉS

A beterjesztést túl puhánynak nevezte. Ez volt az első vétó a Biztonsági Tanácsban. A következő hét évben még félszáz szovjet vétó követte.

Castro magvas felszólalása

Amikor Fidel Castro 1960 szeptemberében megérkezett New Yorkba, az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok már a mélypont alá süllyedtek. Másfél évvel korábbi hatalomátvétele óta az amerikai vállalatok államosításával dühítette az amerikai kormányt, holott csak 1961 végén hirdette ki nyilvánosan a kommunizmushoz való ragaszkodását.

Az ENSZ-közgyűlés előtt azzal keltett szenzációt, hogy egy harlemi hotelben szállt meg kíséretével, a közgyűlésen pedig – ahol 15 percre kapott felszólalási – egy négy és fél órás beszéddel gyötörte a hallgatóságot. A Reuters összeállítása szerint Kádár János, a magyar pártfőtitkár üveges tekintettel, mellette pedig Sík Endre külügyminiszter a tenyerébe omolva hallgatta a kubai forradalmár szóáradatát.

Forrás: YouTube
Kádár János és Sík Endre Fidel Castrót hallgatja New YorkbanForrás: YouTube

Leirata mind a mai napig elérhető Castro honlapján.

A felszólalások tartamát tekintve mégsem Castro a csúcstartó: három évvel korábban Krishna Menon, India védelmi minisztere 1957. január 23. és 24. között mondott több mint nyolc órás beszédével került be a Guinness Rekordok Könyvébe.

HIRDETÉS

Nem sokkal Castro New York-i látogatása után, 1961 januárjában az Eisenhower-kormányzat megszakított minden diplomáciai kapcsolatot Kubával.

Hruscsov elveszti a hidegvérét

„A polgári és politikai jogaik szabad gyakorlásától megfosztott, a Szovjetunió által úgyszólván elnyelt kelet-európai és más népekre” utalt szenvedélyes beszédében, 1960. október 12-én Lorenzo Sumulong, a Fülöp-szigeteki küldöttség vezetője – a 15. közgyűlés jegyzőkönyve szerint.

Felszólalása kiverte a biztosítékot a szovjet küldöttség körében. Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök cinikus mosollyal, páros ököllel dobolt ütemesen az asztalon – erről felvétel is tanúskodik –, a történtek folytatásáról azonban viták folytak.

Levette papucscipőjét – mindig ilyet viselt, a cipőfűzővel ugyanis nem szeretett bíbelődni –, meglengette, majd „egyre hangosabban és hangosabban az asztalra csapott vele”, amíg rá nem szegeződött minden tekintet – ezt állította később fia William Taubman a Khrushchev: The Man and His Era című, 2003-ban megjelent könyvében. A „cipőverős” incidensről a többi között a New York Times is címoldalon számolt be egy rövid hírben.

AP Photo
Nyikita Hruscsov öklével döngeti az asztalt az ENSZ-közgyűlésen, 1960-banAP Photo

Hruscsov felszólalásáról egy fénykép készült, amelyen cipő nem látszik. Ezt hamisították meg később, egy papucscipőt varázsolva a jobbjába.

HIRDETÉS

„Olyan jó móka volt! Az ENSZ egyfajta parlament, ahol a kisebbségnek így vagy úgy, de meg kell nyilvánulnia. Egyelőre kisebbségben vagyunk, de már nem sokáig” – örvendezett Hruscsov beszéde után, bár a Szovjetunió, majd Oroszország azóta is kisebbségben maradt.

Az Ukrajna ellen indított háborút például az ENSZ 141 tagállama ítélte el – köztük Magyarország –, a határozatot pedig Oroszországon kívül csak Belarusz, Eritrea, Észak-Korea és Szíria vetette el. A 193 tagországból 35 tartózkodott, 12 pedig nem vett részt a szavazáson.

Mindenesetre az ENSZ idegenvezetőinek leggyakrabban feltett kérdés évtizedek óta: „Hol ült Hruscsov, amikor a cipőjével csapkodott?”

Idi Amin bálványai

Idi Amin Dada, az ellenségei bebörtönzése és kivégzése miatt gyalázott ugandai diktátor, az Afrikai Egységszervezet akkori elnöke egy lendületes, megrázó előadásában Edward Heath brit miniszterelnököt dicsérve egyenesen Adolf Hitlerhez hasonlította.

AP Photo
Idi Amin nyolc éves uralkodása alatt háromszázezren haltak meg UgandábanAP Photo

Egy német tudósító felkapta a fejét. Szívesen hallott volna többet Amin Hitler iránti csodálatáról, ezért arra kérte, folytassa eszmefuttatását.

HIRDETÉS

A Hitler zsidóirtását korábban már méltató Amin azonban hirtelen kijózanodott, visszavonta kijelentését, és közölte: bocs, nem a náci vezérre, hanem Winston Churchillre gondolt.

„Heath olyan, mint Churchill” – magyarázkodott, és arra kérte az újságírót, hogy törölje jegyzeteiből Hitler nevét.

„Nem akarok összeveszni a barátaimmal. Nem akarom, hogy egy újabb frontot nyissanak ellenem” – esedezett a tudósítónak.

Kurt Waldheim mellőzése

Megtagadta előde, Kurt Waldheim volt ENSZ-főtitkár meghívását az ENSZ-közgyűlés jubiláris, 50. évfordulójára Butrosz Butrosz-Gáli főtitkár, miután a nyolcvanas évek derekán kiderült, hogy az osztrák diplomatát gyilkossággal vádolta meg a háborús bűnöket feltáró bizottság.

Waldheim a második világháborúban náci hírszerző tisztként tevékenykedett.

HIRDETÉS

Hogy ne lógjon ki a lóláb, Butrosz-Gáli az egyetlen másik, még élő volt főtitkárt, Javier Pérez de Cuéllart sem hívta meg az ünneplésre.

A perui származású politikus kegyesen az üzente: megérti a történteket.

Colin Powell lépfenével sürgette az iraki beavatkozást

Az Irak elleni 2003-as invázió mellett érvelve Colin Powell bemutatta Washington bizonyítékait az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt.

Az amerikai külügyminiszter fényképeket lobogtatott az országban lévő állítólagos tömegpusztító fegyverekről, és felmutatott egy fehér port tartalmazó fiolát, amelyről azt állította, hogy lépfenét okozó baktériumokat tartalmaz.

AP Photo/Mary Altaffer
A bolíviai ENSZ-nagykövet Colin Powell 2003-as felszólalására emlékeztetett 2017-benAP Photo/Mary Altaffer

Riasztó felszólalása nem kis szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel végül lerohanta Irakot. A konfliktusban legkevesebb 151 ezer jobbára civil és katona halt meg.

HIRDETÉS

Az állítólagos tömegpusztító fegyverek sosem kerültek elő.

Kénszag az ördög után

Mielőtt 2006-ban Bush elnök és az Egyesült Államok szidalmazásába kezdett volna, Hugo Chávez a közgyűlésen megragadta az alkalmat, hogy tájékoztassa a részvevőket Noam Chomsky Hegemónia vagy túlélés című könyvének éppen megjelent spanyol nyelvű kiadásáról.

Nagyszerű értelmiségiként méltatta a szerzőt, a könyvet pedig „kiváló műként” írta le, amely segít a világnak megérteni „a bolygónkat fenyegető legnagyobb veszélyt”, az Egyesült Államokat.

Felszólalása folytatásában nemes egyszerűséggel diablónak, ördögnek nevezte az előző nap felszólaló Bush elnököt, és arra panaszkodott, hogy kénszag terjeng az ülésteremben.

A venezuelai elnök beszédet követően Chomsky könyvének eladása robbanásszerűen megugrott.

HIRDETÉS

Az afrikai királyok királya

Moammar Kadhafi sok okból került a címlapokra világszerte. Az egyik legikonikusabb pillanat 2009-ben mondott beszéde volt az ENSZ-ben. Az Afrikai Unió soros elnöke egy méretre szabott, elegáns burnuszban, mellkasán egy, a fekete kontinenst ábrázoló méretes brossal állt a mikrofon elé, és a líbiai dzsamahirija vezetőjeként, „az afrikai királyok királyaként” mutatkozott be.

AP Photo/Richard Drew
Moammar Kadhafi kitépett egy lapot az ENSZ alapokmányából 2009-benAP Photo/Richard Drew

Bő lére eresztett beszédének tizenhetedik percében ért a lényeghez: helyet követelt Afrikának a Biztonsági Tanácsban. Az ENSZ alapokmányának egy példányát lobogtatva elítélte a Biztonsági Tanács állandó felállását, amely szerinte arra ösztönöz, hogy más országokat „másodrangúként” kezeljenek, majd tüntetőleg kitépett egy lapot a chartából – idézte fel szereplését az Africanews.

A szeptember 11-i támadásra utalva követelte az ENSZ székhelyének átköltöztetését Líbiába, amivel szerinte egyfelől a szervezet sebezhetősége semlegesíthető, másrészt a hosszú repülőutak okozta jetlag megelőzhető.

Iszrátin néven Khadafi egyetlen államba egyesítette volna Izraelt és Palesztinát, egy váratlan fordulattal megkérdőjelezte a sertésinfluenza eredetét, és 7,7 billió dollár kártérítést követelt az afrikai gyarmatosításért.

Akkor még nem tudta, hogy forradalmi országát forradalom zúzza szét, és alig két év marad hátra az életéből, amelynek felkelők vetettek véget.

HIRDETÉS

Az iráni elnök átírja a történelmet

Az iráni elnök szerint egy „rejtélyes szeptember 11-i incidens” váltotta ki Afganisztán és Irak megtámadását. A terrortámadás megkérdőjelezése miatt tiltakozásul az amerikai diplomaták távoztak elsőként az ENSZ-közgyűlésről, majd mások is követték őket.

Mahmúd Ahmadinezsád 2011-ben az ENSZ-ben éles támadást intézett az USA és más nagyhatalmak ellen, amelyek szerinte militarista és imperialista politikát folytatnak, egyszóval alkalmatlanok a globális kormányzásra.

Később bírálta az Egyesült Államokat Oszáma bin Láden megöléséért és holttestének tengeri temetéséért. Ahmadinezsád szerint az al-Káida vezetőjét bíróság elé kellett volna állítani.

A brit és francia küldöttség – másokkal együtt – azok után távozott, hogy az iráni vezető kijelentette: ha az európai országok még mindig „büntetést vagy váltságdíjat fizetnek a cionistáknak” a vészkorszak miatt, akkor a rabszolgaságért is jóvátételt kellene fizetniük.

Abbász Palesztina teljes jogú ENSZ-tagságát kérte

Mahmúd Abbász elnök már 2011-ben – az Obama vezette amerikai kormányzat és Izrael tiltakozása ellenére – Palesztina teljes jogú felvételét követelte az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

HIRDETÉS

Indítványát sokan állva tapsolták meg a közgyűlésen.

Néhány hónappal később, 2012 elején a palesztinok jelképes, megfigyelői státuszt kaptak – emlékeztetett a Times of Israel –, a teljes jogú tagságot azonban mind a mai napig nem nyerték el.

Abbász az idén megismételte kérését, és ehhez Joe Biden támogatását is kérte, amikor júliusban vendégül látta Betlehemben.

Trump és a „rakétaember”

Donald Trump már választási kampányában is többször bírálta a világszervezetet. Az Egyesült Államok csak egyike a 193 tagországnak, de egyedül állja az ENSZ költségvetésének 22, a békefenntartók költségeinek 30 százalékát, ami szerinte méltánytalan.

Az ENSZ-közgyűlésen, 2017-ben, egyik leginkább várt külpolitikai beszédében a világvégével fenyegette meg Észak-Koreát.

HIRDETÉS

Az Egyesült Államok „teljesen elpusztítja Észak-Koreát”, ha arra kényszerül, hogy megvédje magát vagy szövetségeseit. Jóllehet az USA „nagy erős és türelmes”, a lehetőségei hamarosan kifogyhatnak – figyelmeztetett Trump, és arra utalt, hogy Kim Dzsongun nem élne túl az amerikai támadást.

„A rakétaember öngyilkos küldetése saját magára nézve végzetes” – üzente az észak-koreai diktátornak.

Másfél évvel később már személyesen találkoztak. Hosszú kézfogás előzte meg négyszemközti megbeszélésüket.

Trumppal ellentétben Kim Dzsongun még mindig éhező országának vezetője, és önfeledten lődözi ki méregdrága rakétáit a tengerbe.

Az ENSZ-közgyűlésén elhangzott fenyegetések néha pusztába kiáltott szónak, néhány ott felszólaló államférfi pedig igencsak gyerekesnek tűnik.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az orosz akadályoztatás ellenére Zelenszkij felszólal majd az ENSZ Közgyűlésében

Magyar diplomatát választottak az ENSZ-közgyűlés elnökévé

Az ENSZ-közgyűlés elítélte a holokauszttagadást