Az elképzelés szerint Oroszország helyett az EU diktálná a földgáz árát - de a tervezet kockázatos, és az sem biztos, hogy a tagállamok támogatását elnyeri.
A földgáz árának piactól független, hatósági áras korlátozását javasolja az Európai Bizottság a romló európai energiapiaci helyzet miatt. Ennek érdekében két tervezetet dolgoztak ki a szakértők: az egyik magára az orosz gázra vetne ki árplafont, a másik a hollandiai földgáztőzsdéhez, a TTF-hez rögzített ársapkát alkalmazna.
A gázár egységes, hatósági korlátozását javasolja az Európai Bizottság egy belső használatra készült, kiszivárgott dokumentum szerint – írja a Handelsblatt című német üzleti lap értesülése alapján a Napi.hu.
Az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek szombatra összehívott rendkívüli ülése előtt készült dokumentumban két javaslatot állítottak össze a Bizottság kérésére a szakértők.
Az első szerint az Oroszországra kivetett szankciókhoz hasonlóan uniós jogszabályt kellene alkotni arról, hogy az EU tagállamai az orosz fél által megnevezett ártól függetlenül a saját, közösségi árazási rendszerüket követik, és nem fizethetnek többet a rendszerben rögzített maximális árnál. Ha ez megvalósulna, Oroszország helyett az EU diktálná a földgáz árát.
Kockázatos megoldás, mely a gázszállítás teljes lezárásával is végződhet
Az "árplafon" megoldásról már nyár óta tárgyalnak a tagállamok, de eddig nem sikerült többséget szervezni mögé - elsősorban a német kormány miatt. Az Északi Áramlat leállításával a német álláspont is változhatott - fejtette ki a Handelsblatt, hozzátéve: Berlinben nem számítanak arra, hogy az orosz fél újra üzembe helyezi a vezetékrendszert.
Ez a megoldás mégis nagy kockázatot rejt magában és csak akkor jöhet szóba, ha a tagállamok vállalják, hogy a lépés után akár teljesen elapadhat az orosz forrás - bár már most is igen kevés az Oroszországból érkező mennyiség, mióta Moszkva egyoldalúan felfüggesztette a legnagyobb kapacitású vezetékrendszer, az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 üzemeltetését. Az is igaz azonban, hogy kiépített vezetékek hiányában Oroszország nem tudná egyhamar más piacokon értékesíteni az EU-nak szánt földgázt.
Két részre osztanák az uniós országokat: aki a vörös zónába kerül, az rosszabbul jár
Az elemzésben vázolt másik lehetséges megoldás az unió piaci beavatkozása. Ez az elgondolás azon alapszik, hogy az Ukrajna elleni háború előtt a földgáz nagykereskedelmi árát az EU teljes területén a hollandiai földgáztőzsde, a TTF határozta meg, vagyis most is itt kéne beavatkozni.
Az elképzelés szerint az EU-t két területre, egy zöld és egy vörös zónára kellene osztani. A zöld zónába kerülnének azok az országok, amelyekben alacsony a függőség az orosz földgázszállításoktól, és így a földgáz ára is viszonylag alacsony. A vörös zónába kerülnének az orosz szállításoktól erősen függő és a holland földgáztőzsdén kialakuló szintnél jóval magasabb árakkal küszködő országok.
A javaslat szerint a vörös zónában kellene korlátozni a földgáz árát egy rugalmas, a TTF-en végbemenő mozgásokhoz igazított rendszerrel, amely a maximális árat határozná meg. A maximális ár magasabb lenne a tőzsdei árnál, ugyanakkor nem emelkedhetne a végtelenségig.
Úgy tűnik, hogy a tanulmány szerzői sem teljesen elégedettek ezzel az elképzeléssel, tette hozzá a Handelsblatt. Az árképzési feltételek és az irányítás technikai részleteinek meghatározása ugyanis „rendkívül összetett” feladat, és ez a bonyolultság a rendszerhez csatlakozó tagállamok számának emelkedésével együtt növekedne.
Megszólalt az ügyben a Bizottság elnöke is
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán úgy nyilatkozott: az Európai Bizottság ársapkát javasol az orosz gázra, valamint a villamosenergia-felhasználás kötelező uniós csökkentését csúcsidőben, illetve a nem gázzal üzemelő áramtermelők esetében bevételeik maximalizásálását.
Von der Leyen kifejtette, az orosz gázra vonatkozó árplafon bevezetésével az EU csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, melyet - mint mondta - Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború finanszírozására használ.