A kormány erői és a tigréi felkelők egymást vádolják a fegyverszünet megsértésével.
Kiújultak a harcok Etiópia északi Tigré tartományában. A központi kormány erői és a tigréi felkelők között március óta tartott a tűzszünet, a felek egymást vádolják annak megsértésével.
A kormány szerint a Tigréi Népi Felszabadítási Front reggel 5 órakor indított támadást, a felkelők pedig a kormányt átfogó offenzíva indításával vádolják. A fővárosban, Addisz-Abebában sokan nem örülnek annak, hogy folytatódik a véres konfliktus.
„Bíztunk benne, hogy készen állnak a békére, de mostanra a reményünk szertefoszlott. Ha háborúzni kezdenek, az nem lesz jó az etiópiai és tigréi lakosoknak. Akik harcolnak, nem törődnek az emberekkel" - mondta egy férfi, egy másik pedig arról beszélt, hogy a politika a tudás művészete, és ezt a tudást arra kellene használni, hogy a tárgyalóasztalhoz ültessék a feleket.
„A béke és a tárgyalások mellett kellett volna dönteniük. Láttuk, hogy mivel járt a háború legutóbb, és most is csak kárt fog okozni. A legfontosabb a béke" - jelentette ki egy harmadik járókelő.
Humanitárius katasztrófa Etiópiában
A háború 2020 novemberében robbant ki. Az északi lázadó tartomány katonasága 2021 novemberében offenzívát indított a főváros ellen, de a kormányerők visszaverték a támadást. A véres állóháborúnak aztán ez év márciusában tűzszünet vetett véget. A humanitárius segélyek beengedése részben elindult, de a két fél közötti egyeztetések elakadtak.
A múlt héten Abiy Ahmed miniszterelnök szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Tigré vezetése elutasította a feltétel nélküli tárgyalási javaslatukat, amelybe az Afrikai Uniót is bevonták volna. Tigré hatóságai viszont az Afrikai Unió erőfeszítéseit bírálták, és a tárgyalás előtt a régió alapszolgáltatásainak sürgős újraindítását követelték.
A harcok és légicsapások miatt tízezrek vesztették életüket, milliók váltak földönfutóvá, és súlyos humanitárius válság alakult ki. Az ENSZ Élelmezési Világprogramja szerint Tigrében a gyermekek csaknem egyharmada alultáplált, 2,4 millió ember napi élelmezése bizonytalan, és a lakosságnak csaknem 90 százaléka segélyre szorul.