Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Brit kutató: katasztrofális katonai döntésekhez vezet az önkényuralom

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & The Observer
Vlagyimir Putyin a Kremlben 2022 augusztus 9-én
Vlagyimir Putyin a Kremlben 2022 augusztus 9-én   -   Szerzői jogok  Pavel Byrkin/Sputnik via AP

Az orosz vezetés katasztrofális döntéseket hozott az Ukrajna elleni invázió során, ennek fő oka pedig az, hogy a rendszer autokratikusan működik, állítja a hadvezetés tudományának egyik legfontosabb kutatója. Lawrence Freedman szerint Putyinnak már rég tűzszünetet kellett volna kérnie, de ehelyett tovább erőlködik, beleragadva a rossz döntéseinek hálójába.

A londoni King's College professor emeritusa, Lawrence Freedman a közelmúltban megvizsgálta a különböző katonai konfliktusokat a koreai háborútól az Ukrajna elleni orosz agresszióig a katonai döntéshozatal szempontjából. Freedman az Observernek adott interjújában elmondta: a kutatás legfontosabb konklúziója az, hogy bár a demokrácia sem jelent garanciát a sikerre, az önkényuralmi rendszerek egy háborúban jellemzően nagyon rosszul teljesítenek a hadvezetési döntéseket illetően.

Hiányzik a kritika

A tudós szerint ez az állítás ugyanúgy igaz Vlagyimir Putyin rendszerére, mint ahogy Szaddám Husszein iraki diktátor rezsimjére is az volt korábban. A jelenség nyitja a katonai és politikai vezetők közötti kapcsolatban keresendő. Freedman szerint az autoriter rendszerekben a döntéshozatal során nincs helye nyílt beszédnek és kritikus megjegyzéseknek, ez pedig ahhoz vezet, hogy rossz döntések születnek.

„Az autokráciákba nincs beépítve a visszajelzés mechanizmusa, miközben abba a hitbe ringatják magukat, hogy az önkényuralom előnyére válik a bátor és határozott döntéshozatal. Bizonyos helyzetekben a nagy túlerő miatt belefér, hogy sok rossz döntés születik, de amikor szoros az állás, akkor egy rossz döntés és egy kis balszerencse tönkreteheti az egyik felet" - magyarázta a szerző.

Oroszország korábbi háborúiban a túlerő sokszor adott volt Freedman értékelése szerint, most azonban más a helyzet, mert az elnök belpolitikai okokból nem hajlandó általános mozgósítást elrendelni. A helyzet a közelmúlthoz képest is nagyban eltér: Putyin Csecsenföldön, a Krímben, Grúziában, Szíriában, sőt, még 2014-ben Kelet-Ukrajnában is korlátozottan nyúlt csak katonai erőhöz, sikeresen. Most viszont sokkal nagyobb léptékű a támadás.

Efrem Lukatsky/AP
Kiégett orosz tank KijevbenEfrem Lukatsky/AP

Putyin elhitte, hogy gyorsan győzhet

A tudós úgy véli, hogy Putyin valóban hitt abban, hogy itt csak egy néhány napos különleges katonai műveletről lesz szó, aztán amikor bebizonyosodott, hogy ez nem így van, már nem volt hátraarc. Freedman szerint az orosz elnök nem fogta fel, hogy mekkora kockázatot vállal, és annak ellenére is bízott Ukrajna gyors összeomlásában, hogy az elemzők ezt nem látták valószínűnek.

A szerző arra a megállapításra jutott, hogy Putyin azért juthatott a hibás következtetésre, mert a körülötte lévő emberek vagy egyszerűen nem értettek eléggé Ukrajnához, vagy nem akartak ellentmondani a vezetőjüknek. A döntés előkészítésben csak egy szűk kör tagjai vettek részt, az Ukrajna-szakértőkkel nem konzultáltak. A tűzhöz közel lévő vezetők pedig érinthetetlenek, semmilyen felelősséget nem kell vállalniuk a döntéseikért, állítja Freedman:

Nincsenek ösztönözve az emberek arra, hogy elmondják az igazat a feletteseiknek. A legfontosabb katonai vezetők, mint Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök a belső kör tagjai. Számos tábornokot váltottak már le ők ketten, mióta kiderült, hogy baj van. De a baj okozóját sosem magukban keresték, mindig valaki más volt a hibás.

Moszkvának már tűzszünetet kellett volna kérnie

A kutató szerint szemléletes, hogy Moszkvának a kezdeti villámháborús tervek összeomlása után egészen májusig tartott rájönnie arra, hogy mi az, amivel sikereket tud elérni: egy rövidebb frontszakasz erőteljes tüzérségi támadására kell koncentrálnia, amivel Ukrajna nem nagyon tud mit kezdeni azon kívül, hogy várja a nyugati fegyverek beérkezését. Freedman úgy látja, hogy az energiaválság gerjesztése sem a legjobb taktika:

„Most a Kreml egyetlen létező győzelmi tervének az tűnik, hogy a Nyugat majd hátat fordít Ukrajnának az energiaválság miatt. Meg vagyok lepődve, hogy Moszkva nem kért még tűzszünetet. Ezzel nagy nyomást helyezne Zelenszkijre, aki nem fogadhatná el a fegyverszünetet" - magyarázta a kutató, aki szerint az energiaválság miatt nem fogják elárulni a szövetségesei Ukrajnát, az orosz gazdaságnak pedig így szörnyű kilátásai vannak.

Ennek ellenére Vlagyimir Putyin tovább folytatja a harcot, azt mutatva, hogy még többet szeretne elérni ezzel a háborúval, mint amennyi területet már most megszerzett. És Freedman szerint ha nem jön még egy olyan kudarc, mint amilyen március elején Kijev környékén érte az orosz erőket, akkor folytatni is fogja a hadsereg a támadást az eddigi mederben. Ha másért nem, akkor azért, mert nincs jobb ötletük. 

„A Kreml meg van bénulva" - foglalta össze véleményét a kutató.