Tudósítónk Dél-Ukrajnában járt, ahol helyieket kérdezett az életükről és az ukrán ellentámadás sikerébe vetett hitükről. Sokan egyáltalán nem bizakodóak.
HIRDETÉSMiközben az ukrajnai háború keleti frontján hetek óta gyakorlatilag nincs orosz előrenyomulás - egy ukrán elnöki tanácsadó szerint patthelyzet alakult ki - a figyelem egyre jobban az ország déli részére terelődik. Az ukránok hosszú ideje fogadkoznak, hogy ellentámadást indítanak, és visszafoglalják Herszon és Zaporizzsja megyék elveszített területeit, sőt, még a Krímet is. Tudósítónk, Stefan Weichert a térségben járt, hogy helyieket kérdezzen arról, hogyan bírják a viszontagságokat, és milyen kilátásaik vannak az ukrán ellentámadást illetően.
Kerékpárok százai állnak halomban egy dél-ukrajnai kisváros, Zelenodolszk külterületén, mindössze 15 kilométerre a frontvonaltól. Azok az emberek hagyták hátra őket, akik a februárban kitört háború miatt úgy döntöttek, elmenekülnek otthonaikból.
Most, közel hat hónappal az orosz invázió kezdete után a harcok ismét egyre hevesebbé válnak Dél-Ukrajnában, miután Volodimir Zelenszkij elnök ellentámadást hirdetett az Oroszország által megszállt déli területek, például a térség egyik nagyvárosa, Herszon visszaszerzése érdekében.
Bár a környéken az utóbbi időben nem volt orosz előrenyomulás, a bombázás nem állt le. Zelenodolszkban - amely ukrán területen fekszik, és mintegy 130 km-re van Herszontól - az orosz tüzérségi támadások gyakran a városközpontot sem kímélik. Ez sokakat menekülésre kényszerített. Akik maradnak, fával barikádozzák el az ablakaikat, hogy megvédjék magukat a repeszektől.
„Nehéz itt élünk. Állandóan a fejünk felett repülnek a bombák. Sajnos nem tehetünk mást, mint hogy reménykedünk abban, hogy a katonaság megvéd minket. Nagyon remélem, hogy az ellentámadás sikeres lesz. Nem élhetünk így tovább. Ha nem lesz sikeres, nem tudom, mit fogunk csinálni" - mesélte Szvetlana tudósítónknak. Az 53 éves nő egy ételosztásnál állt sorba, miközben a kollégánkkal beszélt. Most ez az egyetlen módja annak, hogy elegendő táplálékhoz jusson. Leírása alapján az élet szörnyű Zelenodolszkban:
Bezártak a gyárak, nincs munkahely
Zelenodolszktól 40 kilométerre északra, a régió egyik legnagyobb városának számító Krivij Rihben is szemmel láthatók a háború következményei. Több gyár bezárt, és a város legnagyobb munkaadója, az ArcelorMittal acélgyár kénytelen volt csökkenteni a termelését. Az orosz invázió előtt 22 ezer ember dolgozott itt, de pontosan nem tudni, hogy hányat bocsátottak el közülük.
A Fekete-tenger orosz blokádja miatt Ukrajna kikötői teljesen leálltak, de az Ukrajna, Oroszország és Törökország között létrejött, az ENSZ által közvetített megállapodás értelmében most már korlátozott mennyiségű gabonaszállítmányt kiengednek a tengerre. A blokád tovább súlyosbítja a helyzetet a Fekete-tengertől távolabb fekvő Krivij Rihben is, számos üzlet zárva tart.
„A gazdasági helyzet nagyon kiélezett. A nagy ipari vállalataink exportjának és importjának 95%-a a Fekete-tengeren keresztül érkezett" - mondta tudósítónknak Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih-i katonai közigazgatás vezetője.
„Rengeteg szörnyű dolgot tesznek. És mondhatom, hogy miután új területeket szabadítunk fel, több olyan helyet is fogunk találni, amelyek rosszabbak, mint Bucsa" - utalt Vilkul az orosz hadsereg Kijev környékén elkövetett háborús bűncselekményeinek emblematikus helyszínére.
A frontvonalban még rosszabb a helyzet
Krivij Rihben több menekülttábor is van, és ezek egyre több embert fogadnak, miután Kijev a Dél-Ukrajnában tervezett ellentámadás miatt menekülésre szólította fel a helyieket. Sokan érkeztek Herszon régióból, amelynek jó részét Oroszország a háború első szakaszában megszállta. Egyikük a 28 éves Léna, aki aközben nyilatkozott az Euronews munkatársának, hogy ruhákat keresett magának és családjának. Szinte minden holmiját hátrahagyta.
„Minden éjjel, amikor aludtunk, a ház remegett. Az ember csak arra várt, hogy egy rakéta végezzen vele. Még mindig félünk. A fiam még most is fél fedett helyre menni, mert attól retteg, hogy Oroszország bombát dob ránk. Itt jobb a helyzet. Sokkal stabilabb. Remélem, hogy egyszer hazatérhetek" - mondta Léna.
Oroszország jelenleg azon dolgozik, hogy népszavazást tartson Herszon régióban, annak érdekében, hogy Oroszországba integrálja azt: hasonló taktikát alkalmaztak a Krím 2014-es annektálásakor is. Léna emiatt attól tart, hogy Ukrajna nem tudja majd visszavenni a területet, és hogy soha többé nem látja viszont az otthonát.
Nem mindenki bízik az ukrán győzelemben
Krivij Rih központjában zsákmányolt orosz tankok és más katonai járművek állnak az ukrán sikerek büszke szimbólumaként. Néhányan azonban kételkednek abban, hogy Kijev vissza tudja foglalni Herszon városát, és egyébként is, sokak számára a legsürgetőbb gondot most nem a háború állása, hanem az anyagi helyzetük jelenti.
A 40 éves Vlagyimir kovácsként dolgozik, de a háború miatt csak heti két napot.
„Kevesebb mint a felét keresem annak, mint korábban. Szóval nehéz. Jobb, mint másoknak, akiknek semmi munkájuk sincs, de még így sincs sok pénzünk. Nem tudom, mit fogunk csinálni télen, ha ez így folytatódik. Arról álmodozunk, hogy a háború véget ér, de attól tartok, hogy nem tudjuk visszaszerezni az elfoglalt területeket. A mostani helyzet nem fenntartható" - magyarázta.
A 60 éves Larisza, aki a fiával él, szintén aggódik:
„Ha megkérdezik tőlem, hogy komolyan gondolom-e, hogy vissza tudjuk foglalni Herszont, azt kell mondanom, hogy kételkedek benne. Reménykedem azért, de nehéz lesz. Ha nem sikerül, és a gazdasági helyzet olyan marad, mint amilyen most, akkor nem tudom, mit fogunk csinálni".