Kína úgy tekint Tajvanra, mint egy szakadár tartományra, amely előbb-utóbb ismét az ő ellenőrzésük alá kerül.
HIRDETÉSKína "provokációnak" tartotta Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatását, ezért nyíltan fenyegető jellegű, nagyszabású hadgyakorlatot kezdett a tajvani felségvizek közvetlen közelében. A kommunista vezetés az "egy Kína" elvet úgy értelmezi: ha kell, erőszakkal is "újraegyesíti" a most még demokratikus szigetországot Kínával.
Kína a hadgyakorlatok előtt figyelmeztette a repülőgépeket és a hajókat, hogy kerüljék el a területeket a vasárnapig tartó gyakorlatok idejére. Úgy tűnik, a gyakorlatok egy esetleges blokád és a sziget inváziójának próbája lehet, amely szinte biztosan bevonja a konfliktusba Tajvan legfőbb támogatóját, az Egyesült Államokat, valamint szövetségeseit, köztük Japánt és Ausztráliát - írja elemzésében az AP hírügynökség.
A Kína által most demonstrált élőerős, éleslövészeti gyakorlatok a hadsereg azon képességének próbája, hogy a tényleges hadviseléshez leginkább hasonló körülmények között tudja végrehajtani a feladatokat. Azt hivatottak bemutatni, hogy Kína mekkora erőt tudna bevetni Tajvan ellen, ha Peking úgy döntene, beváltja ígéretét, és átveszi a sziget feletti ellenőrzést, megbüntetve a demokratikus szigetország függetlenségének támogatóit.
Alkotmányos elszakadás-ellenesség
Peking az elmúlt időszakban egyre határozottabb tónusban jelentette ki, hogy Tajvant szükség esetén erőszakkal is ellenőrzése alá vonja, dacolva Washingtonnal és a sziget demokráciájának más támogatóival.
Hszi Csin-ping elnök is elmondta, hogy a Tajvannal való újraegyesítést "teljesíteni kell", és nem zárta ki az erő alkalmazását ennek érdekében. Amerikai katonai tisztviselők is megerősítették, hogy Kína a következő években katonai megoldásra törekedhet.
Az "Egy Kína elvet" a kínai alkotmány is tartalmazza, amely Tajvant területének részének tekinti. A 2005-ös "elszakadásellenes törvény" pedig kifejezetten invázióval fenyeget, ha "a békés újraegyesítés lehetőségei teljesen kimerülnek", ami a függetlenség hivatalos kinyilvánítása vagy külföldi beavatkozás esetén érvényesül.
A kontinentális Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre fekvő, 23 milliós lakosú Tajvan (Kínai Köztársaság) az úgynevezett "első szigetláncban" helyezkedik el, amely egy sor olyan Amerika-barát területet foglal magában, amelyek kulcsfontosságúak az Egyesült Államok külpolitikája szempontjából - írja a BBC.
Ha tehát Kína elfoglalná Tajvant, nyugati szakértők szerint szabadabban terjeszthetné ki hatalmát a Csendes-óceán nyugati térségében, és még olyan távoli amerikai katonai támaszpontokat is fenyegethetne, mint Guam és Hawaii. De hogy került Tajvan a kommunista nagyhatalom fennhatósága alá?
A korábban már az irányításuk alatt álló szigetet Kína 1945-ben foglalta el újra, miután Japán elvesztette a második világháborút. A Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány és Mao Ce-tung kommunistái között kitört polgárháborúban 1949-ben a kommunisták győztek, a nacionalista párt, a Kuomintang megmaradt erői pedig Tajvanra menekültek, ahol a következő évtizedekben uralkodtak.
Stratégiai kétértelműség
Kína erre a múltra hivatkozva állítja, hogy Tajvan eredetileg kínai tartomány volt. A tajvaniak azonban ugyanerre a történelemre hivatkozva azt állítják, soha nem voltak részei az 1911-ben alakult modern kínai államnak, vagy a Mao alatt 1949-ben létrehozott Kínai Népköztársaságnak.
Jelenleg csak 13 ország és a Vatikán ismeri el Tajvant szuverén országként. A kommunista Kína jelentős diplomáciai nyomást gyakorol más országokra, hogy ne ismerjék el a demokratikus szigetországot, és ne is tegyenek semmi olyat, ami elismerésre utalna.
Mostanáig Washington "stratégiai kétértelműség" politikája azt jelentette, hogy szándékosan nem tisztázta, egy esetleges támadás esetén megvédi-e Tajvant, illetve hogyan tenné azt. Diplomáciai szempontból Amerika is az "egy Kína" politikához ragaszkodik, amely csak egy kínai kormányt ismer el, Pekinget, és hivatalos kapcsolatokat Kínával tart fenn, nem pedig Tajvannal.
Májusban azonban Joe Biden amerikai elnök úgy tűnt, hogy keményít Washington álláspontján. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok szükség esetén megvédi-e katonailag Tajvant, Biden azt válaszolta: "Igen".