Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Élet-halál kérdése az ázsiai vendégmunkásoknak a hőség

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike Luszailban 2019 decemberében
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike Luszailban 2019 decemberében   -   Szerzői jogok  Ali Haider/MTI/MTVA

Több millió ázsiai vendégmunkás életét veszélyezteti a világon, hogy nap mint nap****rendkívüli melegben dolgoznak építkezéseken, bányákban vagy gyárakban.

Egy forró nap délutánján Raj, az Északnyugat-Indiából származó munkás szédülni kezdett, miközben nehéz beton- és homokzsákokat cipelt egy építkezésen Szingapúr belvárosában. A hőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot, de folytatta a munkát, és hamarosan hasogató fejfájás tört rá. Perceken belül térdre rogyott és hányt.

A 32 éves, kétgyermekes apa egyike az Ázsiában építkezéseken, hajógyárakban, bányákban, gyárakban, farmokon és ültetvényeken dolgozó több millió vendégmunkásnak, akik a hőségnek és páratartalomnak való tartós kitettségük miatt sebezhetővé válnak.

"A hőség megrémít, de nincs más választásom. Dolgoznom kell, hogy eltartsam a családomat" - mondta Raj a CNN-nek

A tudósok évek óta arra figyelmeztettek, hogy az éghajlati válság felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, amelyek így halálosabbak és gyakoribbak lesznek. Most a világ számos részén veszélyes mértékű hőséget tapasztalnak. Olyan országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Portugália, Franciaország és Kína nemrégiben rendkívüli hőségriasztást adtak ki, és a tudósok még magasabb hőmérsékletet jósolnak.

"Aggasztó látni, hogy az események úgy alakulnak, ahogy a tudomány előre jelezte" – mondta Radhika Khosla, az Oxfordi Egyetem Smith School of Enterprise and Environment docense. "Kevesebb fát és több beépített betonozott területet látunk, ami a hőstressz magasabb arányát eredményezi. Nyilvánvalóan nem figyeltünk oda és nem alkalmazkodtunk." 

Nem mindenkinek jár hűtés

A közelmúltbeli hőhullámok idején a kormányok és az olyan globális szervezetek, mint az ENSZ, azt tanácsolták az embereknek, hogy maradjanak a lakásokban, és kapcsolják be a légkondicionálót a hőséggel kapcsolatos betegségek megelőzése érdekében. Ez azonban szinte lehetetlen a vendégmunkások és más munkavállalók számára, akik nem férnek hozzá a hűtési technológiához.

"A migráns munkavállalók túl gyakran kimaradnak az éghajlati válságról szóló diskurzusból, holott egyértelműen ők az egyik legkiszolgáltatottabb veszélyeztetett csoport" – mondta Andy Hall brit kutató. Emlékeztetett arra, hogy például Szingapúrban és Malajziában a rendkívüli hőség ellenére még mindig a szabadban dolgoztatják a vendégmunkásokat.

A legtöbb légkondicionált közterületre, például bevásárlóközpontokba és más épületekbe nem engedik be őket, mert a bérbeadók és bérlők szabályai tiltják a belépésüket, illetve azért, hogy elkerüljék a lakossági panaszokat. Ehelyett parkokban, fák és hidak alatt pihenve menekülnek a hőség elől.

Egy 2021-es jelentés szerint tíz év alatt több mint 6700 migráns – Indiából, Pakisztánból, Nepálból, Bangladesből és Srí Lankáról érkezett – munkavállaló halt meg Katarban, miközben a 2022-es labdarúgó- világbajnokság építkezésein dolgoztak. Ennek is részben a hőség volt az oka.

A hosszan tartó hőségnek való kitettség más ázsiai országokban is problémát jelent, például Indiában, ahol májusban jelentősen csökkent a terméshozam a gazdák és a munkások hőterhelése miatt. Thaiföldön pedig a cukornádvágók áprilisban súlyos hőkimerültségről számoltak be a hosszú ideig tartó földmunkák miatt.

Ahnaf, egy bangladesi munkás a CNN-nek elmondta, hogy egy malajziai olajpálma-ültetvényen 12 órás, kimerítő munkanapokat kell elviselnie, amelyeket forró, álmatlan éjszakák követnek egy túlzsúfolt és rosszul szellőző hálóteremben.

A munkaadók felelőssége

Jason Lee Kai Wei, a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Yong Loo Lin Orvosi Iskolájának munkatársa elmondta, hogy a hűtőrendszerek hiánya sok vendégmunkás számára "élet-halál kérdése". 

A migráns munkásokat foglalkoztató vállalatok részéről megoldás lehet a nap legmelegebb időszakában megfelelő szünetek bevezetése a munkavállalók egészségének védelme érdekében. "Végső soron a munkaadókat meg kell győzni arról, hogy az egészség és a termelékenység (a migránsok munkájával) együttesen érhető el - nem pedig az egyik vagy a másik" – magyarázta Kai Wei.

Jolovan Wham, a szingapúri migráns munkavállalók jogainak vezető aktivistája szerint a kormány a legutóbbi forróság idején nem rendelt el "munkabeszüntetést" a migráns munkavállalóknál. A vállalatok tehát továbbra is ragaszkodhatnak ahhoz, hogy a munkások akkor is folytassák a munkát, amikor a hőmérséklet magasabb a normálisnál.

Ahogy a globális hőmérséklet emelkedik, a Climate Impact Lab tanulmánya szerint a gazdag és szegényebb országok közötti szakadék tovább fog nőni.

"A gazdagabb népesség meg tudja védeni magát a felmelegedés hatásaitól, de a szegényeknek nincs meg ez a luxus" – mondta Solomon Hsiang, a tanulmány társszerzője. Hozzátette, hogy a légkondicionálóhoz és az elektromos ventilátorokhoz való hozzáférés a következő évtizedekben is elérhetetlen marad a globális lakosság több mint fele számára.

Egy tanulmány szerint a 30 fokos hőmérséklet túllépése esetén a munkabalesetek kockázata akár 7 százalékkal is megnőhet, 38 fok felett pedig 15 százalékkal. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az optimális munkahőmérséklet 16 és 24 fok között van.

Míg Ázsiában a hőségben való dolgozás esetére egyelőre kevés szabályozás létezik vagy egyáltalán nincs is, addig Európában már felismerték a probléma jelentőségét: aSzakszervezetek Európai Szövetsége azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy szabályozzák, legfeljebb hány fokban szabadna dolgozni - ez az érték az egész kontinensre érvényes lenne. Érdekesség, hogy a hat országból, amelyben érvényben van hasonló törvény, az egyik éppen Magyarország.