Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hőség és szárazság Magyarországon: eddig két tó tűnt el a Föld színéről

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
euronews_icons_loading
A kiszáradt Vekeri-tó
A kiszáradt Vekeri-tó   -   Szerzői jogok  Euronews

Kiszáradó tavak, az Alföldön elszaporodó kaktuszok, kiégett termés és elmocsarasodó Fertő tó - ez nem a baljós jövő, hanem a jelen.

Eltűnik a víz

Az extrém kevés csapadék miatt az utóbbi hetekben két horgásztó is eltűnt a Föld színéről. A Debrecen melletti Vekeri-tóban egykor még nyüzsögtek a halak, mára csak a tetemeik maradtak. A stégek a semmiben állnak. Az, hogy a tó egy pocsolyává zsugorodott nem csak a természetnek nagy veszteség, de a környékbeli családoknak és a horgászoknak is, hétvégente ugyanis ezrek jártak ide kirándulni.

Az elmúlt egy hónapban a környéken 50 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlaghoz képest - ez egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható.

Euronews
Haltetem a Vekeri-tóbanEuronews

Az ország túlsó szegletén, a Pécs melletti Bicsérdi-tó egy üres medencévé változott. Az egyetlen élőlény egy gólya, amely a haltetemek közt kutat táplálék után. A portásbódé betört ablakán keresztül még látni lehet a trófeákat, és a nagy fogásokról készült képeket, de ez már a múlté.

Euronews
Bicsérdi-tóEuronews

Lukács Balázs ökológus szerint nincsen itt a világ vége, de rengeteget számít, hogy most hogyan kezeljük a vizeinket. Az esővizet gyűjteni, az áradásokkor keletkező többletet pedig raktározni kell. Valamint a kanyarulatokat is érdemes visszaállítani a túlszabályozott folyók esetében, hogy minél nagyobb földterület jusson vízhez.

Ha nincs víz, ami utánpótlást biztosít, akkor a földben lévő mennyiség fogyni fog. Ez látszik, ez már mérhető, tapasztalható. A bőrünkön érezzük. Látjuk, hogy száradnak ki az erdők. Debrecen mellett a Nagyerdő is szárad ki. Az idős tölgyeseknek a gyökere már alig éri el a vízszintet. Emiatt is vették elő újra a CIVAQUA projektet, ami ezt a problémát megoldani hivatott. A Tiszából szivattyúzott vízzel próbálják késleltetni ezt a folyamatot.

A legnagyobb magyar tavak sincsenek biztonságban. A Velencei-tó szintje naponta egy centivel csökken, most alig több, mint 70 centin áll. 

A Fertő tónál is rekord alacsony a vízállás. Van ahol a vitorlások a sárban állnak és a strandokon sem ér a víz deréknél feljebb. Az osztrákok arra kérték a magyar kormányt, hogy kezdje meg a vízkészlet pótlását a Mosoni-Dunából.

Hatalmas a gazdák kára

Az aszály már a mezőgazdaságot is súlyosan érinti. Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó száradt el; a kár 400 milliárd forint - tudtuk meg a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökétől. Petőházi Tamás elmondta, hogy minden művelet után le szokták zárni a talajok felső rétegét, hogy ne párologjon ki  a benne lévő kevéske víz. Idén azonban nem volt ami kipárologjon.

A Tiszántúlon a legrosszabb a helyzet. 9 aszálymonitor állásból 7 jelzett extrém aszályt. Éves szinten 200 milliméter csapadék hiányzik. Az Alföldön fele annyi volt az árpa hozama, mint a nyugati országrészben, ráadásul a minősége is sokat romlott. 

Meteorológiai Szolgálat
Szárazság MagyarországonMeteorológiai Szolgálat

A gazdák kétségbeesésükben már az országos jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé az aszályért. Miután több gépkezelő is életveszélyes fenyegetést kapott tőlük, az Agrárgazdasági Kamara úgy döntött, hogy nem bombázza tovább a felhőket ezüst-jodiddal.

A terméskiesés a legrosszabbkor jött. Az ukrajnai krízis miatt a terményárak már eddig is az egekben jártak, a szárazság pedig tovább ronthat a helyzeten.

Most már láthatjuk, hogy a globális felmelegedés nem csak elérte, de meg is tépázta Magyarországot. Éppen ezért ideje jobban gazdálkodnunk a legnagyobb kincsünkkel: a vízzel.