Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

ENSZ-főbiztos: Mariupol ostroma kiolthatatlan nyomot hagy a jövő nemzedékekben

Access to the comments Kommentek
Írta: euronews
euronews_icons_loading
People walk among buildings destroyed during fighting in Mariupol
People walk among buildings destroyed during fighting in Mariupol   -   Szerzői jogok  AP/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Súlyos emberi jogi jogsértéseket követhettek el Mariupol ostroma során az orosz csapatok – közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosa a világszervezet Jogi Tanácsának ülésén.

Február és április vége között Mariupol volt a leghalálosabb hely egész Ukrajnában_” – mondta Michelle Bachelet, aki szerint „_a civil lakosságnak okozott atrocitások kiolthatatlan nyomot fognak hagyni a jövő nemzedékekben.”

“_Eddig 1348 polgári személy, köztük hetven gyerek halálát tudták megerősíteni a városban. Ezeket a haláleseteket bombázások, harckocsi- és tüzérségi támadások, valamint az utcai harcok során könnyűfegyverek idézték elő. A halottak valós száma ráadásul „akár több ezerrel is magasabb lehet_” – tette hozzá az emberi jogi főbiztos.

Az ENSZ megfigyelői nem tudtak bejutni a városba. Információkat a Mariupolból elmenekült emberektől, illetve műholdképek alapján gyűjtöttek.

"Sokan lőfegyverek által haltak meg, mások megégtek vagy megfulladtak a tüzekben, amelyeket nem tudtak eloltani, mert nem állt rendelkezésre tűzoltóság. Az ivóvízhiány miatt az emberek hosszú és veszélyes utakat tettek a kutakhoz vagy a nyitott víztározókhoz. Voltak, akik havat olvasztottak, vagy különböző berendezésekből próbáltak vizet kinyerni" - sorolta a főbiztos.

A kikötőváros az első települések közé tartozott, amelyeket az orosz haderő bombázni kezdett a február 24-én indult háborúban. Az épületek 90 százaléka megsemmisült, 350 ezren menekültek el. Mariupolt végül májusban foglalták el teljesen.

Az ENSZ jelentése szerint a helyiek továbra sem férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz, orvosi ellátáshoz, és nem mozoghatnak szabadon.