Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Alig haladja meg az uniós átlagot a járvány miatti magyarországi többlethalálozás

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
euronews_icons_loading
Légzéstámogatással ápolt beteg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 2021. október 14-én
Légzéstámogatással ápolt beteg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 2021. október 14-én   -   Szerzői jogok  Veres Nándor/MTI

Az uniós középmezőnyben foglal helyet Magyarország a koronavírus-járvány okozta többlethalálozást tekintve. Az adatok alapján a legjobban - vagy inkább legkevésbé rosszul - a skandináv országok jártak, a legrosszabb pedig a keleti tagállamokban a helyzet. A különbségek óriásiak: a bolgár többlethalálozási ráta több mint négyszerese a dánnak vagy a svédnek.

A koronavírus-járvány gyökeresen megváltoztatta az Európai Unió tagállamainak demográfiai jellemzőit. A születéskor várható élettartam majdnem egy évvel csökkent az EU-ban, az átlag 81,3 évről 80,4-re esett. Csak 2020-ban félmillióval több ember halt meg a tagállamokban, mint 2019-ben. A járvány áldozatainak száma már a hivatalos statisztikák szerint is átlépte az egymilliót. A koronavírus családok százezreit szakította szét és rengeteg gyereket hagyott árván.

A hivatalos adatok szerint második, többlethalálozásban kilencedik Magyarország

A veszteségek pontos mértékét nagyon nehéz felmérni, de az biztos, hogy a hivatalosan közzétett, állami halálozási statisztikákban Magyarország továbbra is borzasztó helyen áll. Az egész világon csak Peruban, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában jelentettek lakosságarányosan több Covid-halálesetet, mint hazánkban. A kormány ezen adat emlegetésekor rendszeresen azzal védekezik, hogy inkább a többlethalálozást kell nézni, mert az összehasonlítható, és nem is olyan kedvezőtlen Magyarországra nézve. 

A többlethalálozást számosszakértő is megbízhatóbb összehasonlítási alapnak tartja, bár ennek a módszernek is megvannak a korlátai. A járvány kezdete óta több összehasonlító elemzés született, mi pedig most elkészítettünk egy újabbat: ezúttal azt vizsgáltuk, hogy a koronavírus-járvány első két évében hogyan alakult a többlethalálozás az uniós tagállamokban. A módszerekről és körülményekről majd később, nézzük elsőként az eredményeket!

A fenti térképen az uniós tagállamok a többlethalálozási rátájuk arányában vannak színskálázva, ha pedig az egeret föléjük visszük, akkor azt is láthatjuk, hogy szám szerint mennyivel többen haltak meg a várakozáshoz képest az adott országban. 

Magyarország a 16,15 százalékos többlethalálozásával nagyjából a középmezőnyben van az uniós tagállamok között. A számok alapján a legsúlyosabb áldozatot az oltásokkal leginkább lemaradt Bulgáriában követelte a járvány, de Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Csehországban is bőven 20 százalék feletti volt a többlethalálozás a vizsgált időszakban. 

A skála másik végén a skandináv országok vannak: Dániában, Svédországban és Finnországban is 7 százalék körül alakult a többlethalálozás, és rajtuk kívül egyedül Németország fért be 10 százalék alá. Nagy általánosságban elmondható, hogy az északi és nyugati, fejlettebb tagállamokban kisebb halálozástöbbletet okozott a járvány, mint a keleti, fejletlenebb országokban. 

Ha ránézünk a sorrendre is, Magyarország a kilencedik legrosszabb helyen áll a huszonhat tagállam között (Írországból nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű adat, ezért nem szerepel a kimutatásban). A helyezést árnyalja, hogy a nyolcadik horvátnál több mint másfél százalékponttal jobb a magyar mutató, a jobban teljesítők közül viszont Olaszország, Lettország, Spanyolország, Hollandia, Görögország és Ciprus is közel van Magyarországhoz. 

A magyar adat a 15,64%-os uniós átlaghoz is rendkívül közel esik. A vizsgált időszakban 43 752 áldozat jelent meg a hivatalos járványstatisztikában, miközben mi 41 905 fős többlethalálozást számoltunk - a két adat közötti 4,4 százalékos eltérés rendkívül alacsony, vannak olyan tagállamok, ahol a különbség a 100 százalékot is meghaladja.

A fent bemutatotthoz hasonló kép bontakozik ki az Egészségügyi Világszervezet kutatóinak jóval bonyolultabb módszerrel készült, és ezért a valóságot pontosabban tükröző számításai alapján. A néhány héttel ezelőtt publikált tanulmányból az látszik, hogy a rendszerváltás előtt a szocialista blokkba tartozó uniós tagállamokat számba véve Magyarország a legjobbak között van, már ami a többlethalálozást illeti.

A fejlett tagállamok jobban bírták a járvány elleni harcot

És hogy mi áll a számok hátterében? A Defacto blog két közgazdásza épp a mai napon publikált egy cikket a Telexen, amiben ezt vizsgálják, bár más idősávban felvett, de a miénkhez hasonló adatok alapján. Kovács Emese és Mihályi Péter elsősorban arra jutott, hogy a posztszocialista országok szinte mind rosszabbul teljesítettek az EU többi tagállamánál, Észtországot és Lettországot kivéve. 

A fejlettségen kívül a 29, egyenként vizsgált indikátorból csak az egészségügyben dolgozó ápolók száma, a krónikus betegek aránya, illetve a depresszióban szenvedők aránya mutatott statisztikai értelemben jelentősnek mondható kapcsolatot a többlethalálozással.

Ezen változók persze mind összefüggnek a fejlettséggel is, de van itt még valami, ami hozzájárulhat hazánk régiós jó szerepléséhez a többlethalálozás összevetésében. Kovács Emese és Mihályi Péter felhívta arra a figyelmet, hogy Magyarországon már a járvány kitörése előtt is magas volt a halálozások száma, így a helyzeten a koronavírus már relatíve keveset tudott rontani. 2019-ben az 1000 főre vetített halálozás Magyarországon 13,3 fő volt, míg Szlovákiában például 9,9, Ausztriában pedig 9,4 fő. 

Rosta Tibor/MTI
Szakápolók dolgoznak az orosházi kórház Covid-osztályán 2021 áprilisában. Nagyon nem mindegy, hány van belőlükRosta Tibor/MTI

A többlethalálozási ráta sem csodaszer

Ami a saját számításainkat illeti, először is fontos leszögezni, hogy az Eurostat hagyományos gyakorlatától eltérően nem naptári évekre, hanem a koronavírus-járvány első két évére vetítve vizsgáltuk a többlethalálozást. Az időintervallumot 2020 kilencedik hete és 2022 nyolcadik hete között határoztuk meg, az összehasonlítási alapot pedig a 2014-2016, 2016-2018 és 2018-2020-as évek ugyanezen időszakainak adataiból képzett átlag jelenti. 

Görögország, Ciprus és Románia esetében kivételt kellett tennünk: mivel a 2014-2016-os időintervallum adatai nem szerepelnek maradéktalanul az Eurostat honlapján, ezért ezen országok esetében csak a két későbbi időszak alapján képeztük az átlagot. Írországot pedig teljesen kihagytuk az összehasonlításból, mert a honlapon szereplő ír halálozási adatok rendkívül hiányosak.

A többlethalálozás-alapú összehasonlítás kiküszöböli a hivatalosan közölt járványadatok legnagyobb hiányosságát: azt, hogy a különböző tagállamok eltérő módon határozzák meg és kommunikálják a halálokokat. Azt azonban a többlethalálozás nem mondja meg, hogy pontosan hány áldozatot szedett a koronavírus. 

Ahogy Ferenci Tamás biostatisztikus fogalmaz, az eredmény egy nettó mutató, ami egybeméri a járvány összes, indirekt és direkt hatását. Ezen hatások lehetnek pozitívak és negatívak is. A járvány miatt bevezetett óvintézkedések (távolságtartás, kézmosás, házi karantén, stb.) például segíthetnek megelőzni más betegségek terjedését is, vagy éppen hozzájárulhatnak a közúti balesetek számának csökkenéséhez. 

Más részről viszont az egészségügyi rendszer átállítása miatt megnehezedhet az egyéb betegségekben szenvedők ellátása, de akár az öngyilkosságok száma is növekedhet a válsághelyzet miatt. Számos ilyen tényező fejti ki a hatását párhuzamosan, de azt a többlethalálozás vizsgálatával nem tudjuk kideríteni, hogy melyik milyen mértékben járul hozzá a halálozási adatok alakulásához. Amit látunk, az csak a végeredmény.