NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tízszer annyi NATO-katona van az EU és Oroszország határán, mint tavaly

NATO-katonák egy bázison
NATO-katonák egy bázison Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A NATO-nak már 40 ezer katonája van Európa és Oroszország határán, Magyarországon is új harccsoportot állítottak fel.

HIRDETÉS

A NATO parancsnoksága alatt álló, a szövetség keleti szárnyán állomásozó katonák száma elérte a 40 ezret, ami közel tízszerese a tavalyinak.

2021 februárjában, vagyis egy évvel azelőtt, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, 4650 katona állt a NATO közvetlen parancsnoksága alatt az orosz határvidéken Európában.

Ezek a csapatok négy többnemzetiségű harccsoportban állomásoztak Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban.

Ukrajna orosz megszállására reagált a NATO az új egységekkel

Ezután Oroszország megkezdte csapatainak és képességeinek telepítését közös ukrajnai határa mentén, felgyorsítva ezeket a lépéseket tavaly év végén és januárban, azzal érvelve, hogy ez Ukrajna NATO-törekvése és a transzatlanti szövetség keleti terjeszkedése miatti védekező lépés volt az 1990-es évek óta.

A NATO és 30 tagállama az orosz csapatok felhalmozódására úgy reagált, hogy több katonával és képességekkel erősítette meg keleti pozícióit.

Magyarországon is új alakulatot állítottak

Egy hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, 40 ezer szövetséges katona állt a NATO közvetlen parancsnoksága alatt.

Mindegyik alakulat jelentősen megerősödött. Lengyelországé 1010 katonáról 10 500-ra nőtt, míg Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában négy új harccsoportot állítottak fel.

Amerikai csapatokat is kért több ország

Ezenkívül számos európai ország kétoldalú megállapodások révén további amerikai csapatokat kért területére, így az amerikai katonák összlétszáma Európában 100 ezerre emelkedett, ami 2005 óta a legtöbb.

Az orosz agresszió arra késztette az európai NATO-tagokat is, hogy jelentős mértékben megemeljék védelmi kiadásaikat annak érdekében, hogy elérjék a szövetség GDP-arányos 2%-os célját. 

A NATO-tagállamok újratervezik stratégiájukat. Céljuk, hogy tovább erősítsék bevethetőségüket és képességeiket földön, tengeren és levegőben egyaránt.

Svédország és Finnország hivatalosan is kérte csatlakozását a védelmi szövetséghez, ami gyakorlatilag megkétszerezné a szövetség Oroszországgal közös határának hosszát, Törökország egyelőre gátolja a csatlakozási folyamat megkezdését.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Új katonai egységek lesznek Nyugat-Oroszországban

Újabb orosz vezető ismerte el, hogy problémás a háború

Felkészült-e a NATO és Európa egy ukrajnai vereségre?