78 éve kezdődött meg a magyar zsidók gettósítása és deportálása

1944-ben április 16-án kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták - emlékeztet a Shoah alapítvány.

A II. világháborús német megszállást követően 825 ezer magyar zsidónak tiltották meg lakóhelyük elhagyását, majd 1944-ben ezen a napon kezdődött meg gettókba, táborokba kényszerítésük a fronthoz legközelebb eső Kárpátalján, Felvidéken és Észak-Erdélyben. Az ezt követő hónapok során több mint 400 ezer zsidót zártak gyűjtőtáborokba.

Onnan hetek alatt náci koncentrációs táborokba deportálták őket, ahol a munkaképesnek ítélteket rabszolgaként dolgoztatták, többségüket gázkamrákban vagy golyó által kivégezték. A holokausztnak 550-600 ezer magyar zsidó esett áldozatul.

"A deportáláshoz és a zsidók legyilkolásához azonban egy jóval hosszabb folyamat vezetett, amelynek a gettósítás csupán az egyik lépcsőfoka volt: 1920-ban a Teleki-kormány meghozta a 'numerus clausus' törvényt, amely korlátozta a zsidó fiatalok jelenlétét a felsőoktatásban, majd az 1930-as évek végétől a magyar kormány fokozatosan vonta el a zsidók jogait, hogy végül a német megszállás után átadja őket a náciknak" - emlékeztet a magyar állam felelősségére Klacsmann Borbála történész a Telexen.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német törzskar a magyar közigazgatás és a csendőrség közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba.

"2001 óta minden évben április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. Ez a nap a magyar történelem egyik sötét pillanatára irányítja a figyelmünket. 1944-ben ekkor kezdődött meg a hazai zsidóság gettóba zárása, a rendelkezés célja a teljes elkülönítésük volt a lakosság többi részétől. Ez a szégyenteljes folyamat a deportálásokkal végső soron sokszázezer honfitársunk halálához vezetett" - írja közleményében a KDNP frakcióvezetője.

Simicskó István szerint "Magyarország kormánya mindent megtesz azért, hogy biztonságban, békében élhessenek az ország polgárai", felhívja a figyelmet, hogy "minden élet egyformán értékes, nem szabad engedni, hogy az erőszak legyen úrrá a világon! Emlékezzünk a holokauszt áldozataira és ne engedjük, hogy ez megismétlődjön!"

Közleményben emlékezik meg az áldozatokról az ellenzéki LMP is, "az emberiség örök szégyenének" nevezve a holokausztot. "Az 1944. április 16-án kezdődő magyarországi holokauszt örökké fájdalmas sebként fog égni nemzeti emlékezetünkben. Az ártatlan áldozatok százezreinek értelmetlen halála a magyar nemzet számára családi tragédia" - írja a párt két társelnöke, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté.

Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.