1944 júliusára a magyar vidéki zsidóságot szinte teljes egészében meggyilkolták: május közepe és július eleje között 435 ezer zsidót deportáltak jórészt Auschwitz-Birkenauba.
HIRDETÉS
A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján több helyszínen is megemlékezéseket tartottak Budapesten. A Dohány utcai zsinagógánál Agárdi-Nyárai Andrea, az Élet Menete alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy ezen a napon emlékezünk meg a mintegy félmilliónyi mártírról, akik áldozatául estek az antiszemitizmusnak, a "mindent-ami-zsidó" elpusztítani szándékozó gyűlöletnek.
Közben a hangszórókból hallhatók voltak az áldozatok nevei, ezzel tisztelegve emlékük előtt, majd Frölich Róbert országos főrabbi Kaddist mondott.
A Páva utcai Holokauszt Múzeumban dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy “az emlékezés nemcsak zsidók dolga és felelőssége, hiszen a gettósítás és a deportálás államilag szervezett akció volt, a zsidóság elpusztítását felülről szervezték, de alulról, a széles néptömegektől élvezett támogatást.”
Magyarországon 81 éve, 1944. április 16-án kezdődött meg a vidéki magyar zsidóság gettóba zárása, amit hamarosan a deportálás követett. Több százezer ártatlan magyar állampolgárt hurcoltak haláltáborokba, 1944 júliusára a vidéki zsidóságot szinte teljes egészében meggyilkolták.