Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A NATO modern fegyverzetet küld Ukrajnának, hogy megvédje magát

Access to the comments Kommentek
Írta: euronews
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a március 24-i NATO-csúcs utáni sajtótájékoztatón
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a március 24-i NATO-csúcs utáni sajtótájékoztatón   -   Szerzői jogok  AP Photo

Fegyverzetet, hadifelszerelést, kibervédelmi támogatást, illetve atom-, vegyi és biológiai fegyverek elleni védekező felszereléseket ad Ukrajna számára az észak-atlanti védelmi szervezet – közölte a NATO-tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete után Brüsszelben a szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján a nemzedék legnagyobb biztonsági fenyegetésének nevezte az orosz offenzívát, amely egy új biztonsági realitást teremtett. Az oroszok által indított háború hosszú távra megváltoztatja mind Európa, mind a világ biztonsági környezetét, de a NATO felkészült erre a hosszútávú kihívásra is – közölte.

A NATO támogatja Ukrajna jogos önvédelmét az orosz agresszió ellen, és az ukrán nép az elmúlt egy hónapban bátorságot és elhatározottságot mutatott arra, hogy kivívja szabadságát és a saját maga választott jövőjét – fogalmazott a főtitkár.

Mint mondta, a NATO-tagállamok vezetői a rendkívüli csúcson megállapodtak, hogy az ukrajnai háború miatt megerősítik a szervezet katonai jelenlétét a keleti határon fekvő tagállamokban, 40 ezer katonát mozgósítanak a régióban, Szlovákiába, Magyarországra, Bulgáriába és Romániába harcoló alakulatokat fognak küldeni.

A védelmi szövetség keleti szárnyát alkotó országokban tehát jelentősen megemelik a szárazföldi csapatok létszámát, a légvédelemnél több harci gépet állítanak hadrendbe, a haditengerészetnél pedig a hordozóhajókról indítható támadó légi alakulatokat, a tengeralattjárókat és a hadihajókat állandó készültségbe helyezik.

Szijjártó Péter: öt ország jelezte, hogy csatlakozna a magyar zászlóaljhoz

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcs után a közösségi oldalán jelezte, hogy eddig öt ország jelezte, hogy csatlakozna a magyar zászlóalj-harccsoporthoz. Tájékoztatása szerint az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország jelezte csatlakozási és katonák küldésének, delegálásának szándékát. Előreláthatólag ezen országok néhány száz főnyi katonát delegálnak majd a magyar zászlóaljcsoportba - jegyezte meg.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy ezek a katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ahol a honvédség bázisaiban közös kiképzéseken, gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO-együttműködés keretében.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: Magyarország legfontosabb célja továbbra is, annak garantálása, hogy az ország "nem kavarodik, nem sodródik bele" a szomszédban zajló háborúba. A NATO csütörtöki csúcstalálkozója ebből a szempontból a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelő eredményt hozott - értékelt a magyar diplomácia vezetője.

Szijjártó Péter nagy sikernek nevezte, hogy érvényben maradt a NATO azon álláspontja, amely teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel. Tehát a NATO nem hadviselő fél a szomszédságban zajló háborúban, nem is akar hadviselő féllé válni és "mindent meg kell tenni annak érdekében hogy ez a háború ne eszkalálódhasson, ne terjedhessen túl Ukrajna határain".

A miniszter ismertetése szerint a NATO - annak érdekében hogy megerősítse a szerepvállalását a szövetség keleti, délkeleti szárnyán - "előretolt védelmi jelenlétet hozott létre". Ez azt jelenti, hogy nyolc zászlóalj-harccsoport jön létre a szövetség keleti, délkeleti szárnyán - mondta.

Ezek közül az egyik lesz az a magyar zászlóalj-harccsoport, amely már korábban létrejött. "Mi magyarok hoztuk ezt létre, a Magyar Honvédség hozta ezt létre, az magyar vezetés alatt áll" - hangoztatta, hozzátéve, hogy az egység eddig is a NATO keretében működött.

Szijjártó Péter közölte: megnyitották a lehetőséget, hogy ehhez a zászlóalj-csoporthoz más NATO-tagországok is csatlakozhassanak a saját katonáikkal.

Stoltenberg: prioritássá vált az orosz földgáz - és kőolajszállítások kiváltása

A NATO főtitkára újságrói kérdésre elmondta, hogy a NATO-szövetségesek koordinálják álláspontjaikat az energia-utánpótlás ügyében is: az orosz földgáz- és kőolajszállítások kiváltása más forrásokkal prioritássá vált. A Kínára vonatkozó kérdésre pedig azt válaszolta: Pekingnek is határozottan el kellene ítélnie ezt a „brutális háborút”, Moszkvát pedig nem szabadna támogatnia sem katonailag, sem gazdaságilag.

A NATO-tagállamok vezetőinek a sajtótájékoztatóval egy időben nyilvánosságra hozott közös nyilatkozata elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását, és felszólítja Putyin elnököt a háború azonnali beszüntetésére, illetve az orosz csapatok Ukrajnából való kivonására. Felszólítja továbbá az orosz vezetést a komoly tárgyalások megkezdésére a tűzszünet érdekében.

A közlemény elítéli az orosz hadsereg polgári célpontok, nők és gyermekek elleni direkt támadásait, és a felelősök, a humanitárius és a nemzetközi jog megsértőinek a megbüntetését ígéri, valamint felszólítja az orosz hadsereget a humanitárius folyosók létrehozására, az elsősegély és a mentőalakulatok beengedésére az ostromlott ukrán városokba.

A NATO vezetői a nyilatkozatban újonnan kifejezték támogatásukat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, Putyin elnök háborús döntését pedig egy stratégiai hibának nevezték, amelynek „súlyos következményei lesznek Oroszországra nézve".