Az orosz elnök hónapokig tagadta, hogy támadást indít Ukrajna ellen. Most az a kérdés, hol áll meg?
HIRDETÉSVlagyimir Putyin hónapokig tagadta, hogy támadást tervezne Ukrajna ellen, február 24-én azonban bejelentette, hogy „különleges katonai műveletet” indít a Donyec-medencében.
Az akció azonban nem állt meg a Donbaszban. Élő közvetítésben tett bejelentését robbanásokról szóló hírek követték az ukrán fővárosban, Kijevben, valamint az ország más részein, még az Ivano-Frankivszk-i reptéren is, légvonalban nagyjából 250 kilométerre a magyar határtól.
Az orosz elnök azt mondta: Oroszország nem tervezi Ukrajna megszállását, de törekedni fog a demilitarizálására. Putyin csütörtök hajnali beszédében hozzátette, hogy az ukránok szabadon választhatnak majd, ki irányítja az országot – magyarán: a többi között a választott ukrán vezetés megbuktatására készül.
Putyin akciója napokkal azután kezdődött, hogy felrúgta a minszki békemegállapodást, és csapatokat vezényelt két lázadók kezén lévő keleti régióba, a donyecki és luhanszki „népköztársaságokba” – szavai szerint a „béke fenntartása” érdekében. Az ENSZ főtitkára határozottan elutasítja, hogy Moszkva a „békefenntartó” kifejezést használja.
Hol áll meg?
Oroszország az elmúlt hónapokban legalább kétszázezer katonát telepített Ukrajna határai közelébe. Félő, hogy a hajnalban kezdődött támadás egy kiterjedt invázió első lépése.
2014-ben oroszbarát szakadárok beszivárogtak Ukrajnába, nagy területeket foglaltak el keleten, és azóta is harcolnak az ukrán katonák ellen. A Nyugat már hetek óta arra figyelmeztetett, hogy Moszkva újabb inváziót tervez a 41,6 millió lakosú, az Oroszországgal és az Európai Unióval is határos Ukrajnában.
Putyin pedig arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy további vérontásért lesz felelős, ha nem állítja le az ellenségeskedéseket keleten.
Putyin: Ukrajna a Nyugat bábállama
Oroszország régóta ellenzi Ukrajna közeledését az európai intézményekhez: a NATO-hoz és az Európai Unióhoz egyaránt. Putyin azt állítja, hogy Ukrajna a Nyugat bábja, ráadásul megkérdőjelezte államiságát is.
A Kreml garanciákat követel a Nyugattól és Ukrajnától, hogy Kijev nem csatlakozik a harminc országot tömörítő védelmi szövetséghez, a NATO-hoz; elvárja továbbá Ukrajna demilitarizálódását, és azt, hogy semleges állammá váljon.
A volt szovjet köztársaságként Ukrajna társadalmi és kulturális szempontból szorosan kötődött Oroszországhoz. Ukrajnában sokan beszélnek oroszul, de a Krím 2014-es elcsatolása után a kapcsolatok elhidegültek. Moszkva azok után annektálta a félszigetet, hogy előtte megbuktatták Viktor Janukovicsot, az oroszbarát elnököt. Az Ukrajna keleti részében folyó háború azóta több mint 14 ezer emberéletet követelt.
A minszki békemegállapodás felrúgása
A donyecki és luhanszki „népköztársaságokat” orosz megbízottak irányították. Putyin rendeletében ismerte el függetlenségüket, és ekkor derült ki először, hogy orosz csapatok állomásoznak a térségben, ahol katonai támaszpontokat építhetnek.
A két rebellis terület a minszki békemegállapodás értelmében különleges státuszt kapott volna Ukrajnán belül, Putyin lépése azonban ezt meghiúsította.
A helyzetet még riasztóbbá teszi, hogy a két lázadó államalakulat nem csak a birtokában lévő területre tart igényt, hanem az egész Donyec-medencére.
Oroszország azzal a hamis váddal készítette elő a terepet a háborúhoz, hogy Ukrajna „népirtást” követett el keleten. Az eltelt években több mint 700 ezer útlevelet osztott ki a szakadárok által uralt területeken, így bármilyen akciót saját állampolgárainak a védelmével indokolhat.
Hol a határ?
Putyin elnök megállhat a keleti békeszerződések felbontásánál. De ennek egyre kisebb az esélye.
HIRDETÉSA diplomáciai megoldás sem látszik biztatónak. A Nyugat attól tart, hogy Putyin tovább fog lépni.
„Úgy gondoljuk, hogy Ukrajna fővárosát, Kijevet fogják célba venni, egy 2,8 millió ártatlan ember lakta várost” – erre figyelmeztetett néhány napja Joe Biden amerikai elnök.
Az orosz erők egyik feltételezett célja, hogy keletről, északról és délről végigsöpörjenek Ukrajnán, és megpróbálják eltávolítani a demokratikusan megválasztott ukrán vezetést.
A brit védelmi minisztérium térképen mutatta meg a potenciális orosz támadási útvonalakat.
HIRDETÉSUkrajna az elmúlt években növelte fegyveres erői létszámát, ráadásul Oroszországnak az ellenséges érzületű lakossággal is szembe kell néznie. A hadsereg mozgósította az összes 18-60 év közötti tartalékost, akikkel az ukrán sereg 1,1 millió katonára duzzadhat.
Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke szerint azonban az orosz erők nagyságrendje „szörnyű” forgatókönyvet jelenthet a sűrűn lakott városi területeken.
Putyin szándéka
Oroszország „az igazság pillanatáról” beszélt a NATO-val való kapcsolatának átformálásában, és három követelést emelt ki.
Először is, jogilag kötelező érvényű ígéretet akar arra vonatkozóan, hogy a NATO nem fog tovább terjeszkedni. „Számunkra lényegbe vágó, hogy Ukrajna soha, de soha ne legyen a NATO tagja” – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.
HIRDETÉSAz orosz elnök eközben arra panaszkodott, hogy Oroszországnak „nincs hová tovább hátrálnia – azt hiszik, hogy mi csak ülünk tétlenül?”
Tavaly Putyin elnök hosszú írást közölt, amelyben az oroszokat és az ukránokat „egy nemzetnek” nevezte, most pedig azt állította, hogy a modern Ukrajnát teljes egészében a kommunista Oroszország hozta létre. A Szovjetunió 1991 decemberében bekövetkezett összeomlását a „történelmi Oroszország szétesésének” tekinti. Azt állította továbbá, hogy ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, a szövetség megpróbálhatná visszafoglalni a Krímet.
Követelései közé tartozik, hogy a NATO ne telepítsen „csapásmérő fegyvereket Oroszország határainak közelében”, és hogy a szövetség vonja ki a haderőt és a katonai infrastruktúrát azokból a tagállamokból, amelyek 1997 után csatlakoztak a szövetséghez, azaz Közép- és Kelet-Európából, valamint a Baltikumból.
A NATO azonban egy védelmi szövetség – állítja a szervezet –, amely tárt ajtókkal várja az új tagokat.
HIRDETÉSUkrajna elnöke viszont „világos, megvalósítható időkeretet” kért a NATO-csatlakozáshoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint csak a tagság tudná garantálni Ukrajna biztonságát.
Ez azonban jó ideig kilátástalan, amint azt Olof Scholz német kancellár is világossá tette.