Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Moszkva szerint csak blöfföl a Nyugat az ukrajnai helyzettel

Access to the comments Kommentek
Írta: Efi Koutsokosta
euronews_icons_loading
Moszkva szerint csak blöfföl a Nyugat az ukrajnai helyzettel
Szerzői jogok  euronews

Miközben Oroszország és a Nyugat között továbbra is diplomáciai tárgyalások folynak, a feszültségek nem csitulnak. Oroszország több ezer katonát vonultatott fel az ukrán határnál, mire az Amerikai Egyesült Államok válaszul magasabb szintű készültségbe helyezte csapatait, készen arra, hogy Európába vezényelje őket. Közelebb van a háború, mint valaha? A Global Conversation kérdéseire Vlagyimir Csihov, Oroszország európai uniós nagykövete válaszol.

Euronews: Nagykövet úr, Oroszország készen áll arra, hogy lerohanja Ukrajnát, vagy ez az egész csak blöff?

Vlagyimir Csihov: Oroszország sem Ukrajna, sem bármelyik más ország lerohanását nem tervezi. Ez valóban csak egy blöff, amit azokban az országokban találtak ki, amelyek most ezt a hisztérikus üzenetet terjesztik, úgy fogalmaznék, hogy Európában és a világon.

Euronews: Hisztérikus üzenetet említett, az azonban tény, hogy Oroszország telepített elsőként támadó fegyvereket és rendszereket Ukrajnától lőtávolságon belülre. Ha ez nem közvetlen kihívása Ukrajna szuverenitásának, akkor micsoda?

Vlagyimir Csihov: Meg fog lepődni, hogy a NATO mennyi támadó fegyvert telepített az orosz határok mentén, és akkor még nem beszéltem a katonai bázisokról. Statisztikai adatként pedig még azt is hozzátenném, hogy az orosz határok mentén, a Fekete-tenger térségében tavaly például 60 százalékkal nőtt az átrepülések száma.

Euronews: Oroszország tehát úgy látja, hogy a biztonságát súlyosan veszélyezteti a NATO. De hiszen pont Oroszország vonultatott fel több ezer katonát az ukrán határnál. Mi most a tét Oroszország számára?

Vlagyimir Csihov: Oroszország számára az orosz nemzetbiztonság forog kockán. Ez az oka annak, hogy Oroszország olyan megállapodástervezetet kezdeményezett az Egyesült Államokkal és a NATO-országokkal, amely jogilag kötelező erejű formában számos olyan kötelezettségvállalást tartalmazna, amelyekről az elmúlt 30 évben, a Szovjetunió összeomlása óta, amikor a NATO megígérte, hogy nem terjeszkedik kelet felé, megállapodtak. Az akkori amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az észak-atlanti szövetség egy centivel sem megy ennél keletebbre. Ehhez képest azóta a NATO keleti irányú bővítésének nem kevesebb, mint öt hullámával szembesültünk. Amikor tehát ma egyesek amiatt izgulnak, hogy Oroszország egyre közelebb kerül a NATO-hoz, akkor nem Oroszország kerül egyre közelebb a NATO-hoz, hanem a NATO kerül egyre közelebb Oroszországhoz.

Euronews: De Oroszország, ahogy Ön is mondta, benyújtotta a követeléseit, beleértve a NATO keleti terjeszkedésének, valamint Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseinek leállítását. Nem a régi szovjet befolyási övezetek újrateremtésére látunk kísérletet az Önök részéről?

Vlagyimir Csihov: Nem. Amit az elmúlt hetekben és hónapokban hallunk a Nyugat részéről, legyen az az Egyesült Államok, a NATO vagy akár az Európai Unió, az valójában annak az elvnek az ismételt hangoztatása, hogy minden független és szuverén országnak joga van a saját biztonsági döntéseihez, és a NATO ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Szerintem azonban mindig kihagyják az Európai Biztonsági Chartában szereplő formula második részét, amelyről 1999-ben Isztambulban állapodtak meg. Idézek belőle: "Minden résztvevő államnak egyenlő joga van a biztonsághoz. Megerősítjük minden egyes államnak azt a jogát, hogy szabadon választhatja meg és változtathatja meg biztonsági megállapodásait, beleértve a szövetségi szerződéseket is". Sőt, mi több, az is benne van a chartában, hogy "minden államnak joga van a semlegességhez is. Minden résztvevő állam tiszteletben tartja a többi állam jogait e tekintetben, és nem erősíti saját biztonságát más államok biztonságának rovására".

Euronews: Azt akarja mondani, hogy Ukrajna vagy bármely más posztszovjet demokrácia csatlakozási törekvése veszélyezteti Oroszország biztonságát?

Vlagyimir Csihov: Bármilyen szándéknak, bármilyen biztonsági szövetséghez való csatlakozási tervnek figyelembe kell vennie más államok - ebben az esetben a szomszédos országok - nemzetbiztonsági érdekeit. A NATO nyitott ajtók politikája úgy van megfogalmazva, mintha a NATO légüres térben lenne. Mintha nem lenne körülötte senki más.

Euronews: Tehát minden lehetőség elképzelhető az Önök számára, a katonai eszközöket is beleértve?

Vlagyimir Csihov: Kivéve a nukleáris háborút.

Euronews: Ezt jó tudni.

Vlagyimir Csihov: Mi a diplomáciában hiszünk, és csak remélni merem, hogy tárgyalópartnereink itt Európában és az Atlanti-óceánon túl is ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy minden nézeteltérést diplomáciai eszközökkel lehet és kell megoldani.

Euronews: Bármilyen katonai eszkaláció az Északi Áramlat-2 gázvezeték működését is veszélyeztetheti. Ön ezt valós kockázatnak tartja? Megengedheti-e magának Oroszország, hogy ez megtörténjen?

Vlagyimir Csihov: Tudja, ez nem csak az Északi Áramlat 2-re érvényes, hanem az európai biztonsággal kapcsolatos általános helyzetre is. Az európai biztonsági rendszerre, ahogyan azt 1975-ben Helsinkiben elképzeltük.

Euronews: Nem beszélt az Északi Áramlat-2 gázvezetékről. Aggódik a projekt elhalasztása miatt?

Vlagyimir Csihov: Úgy gondolom, hogy elsősorban az európai fogyasztóknak kellene aggódniuk, mert a viszonylag olcsó és nagy mennyiségben elérhető orosz gáz nélkül kell majd élniük, és más módot kell találniuk otthonaik fűtésére. A télnek még messze nincs vége, és a háztartásaik áramellátását is meg kell oldaniuk.

Euronews: De Oroszországnak is hatalmas, eurómilliárdokra rúgó költségei lesznek.

Vlagyimir Csihov: Nos, Oroszország meg fogja találni a módját, hol adja el a gázt.