Az ország már áprilisra túllépte a 2026-ra tervezett költségvetési hiányt. Az orosz gazdaság mélyponton van, amihez jelentősen hozzátesz az ukrán haderő által sikeresen végrehajtott, jórészt az energetikai létesítményeket célzó dróntámadások száma.
Pénteki cikkében a Financial Times azt írja, hogy egy Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter februári jelentése szerint Oroszország háborús kiadásai idén 28 milliárd dollárral haladhatják meg a tervezett szintet. A jelentésben növekvő költségvetési nyomásra figyelmeztetnek, és hogy más ágazatok kiadásait kell megvágni a növekvő katonai költségek ellensúlyozása érdekében.
Moszkva a 2026-os költségvetésében 238 milliárd dollárt különített el védelmi és biztonsági kiadásokra, mely a teljes kormányzati kiadások közel 40 százaléka. A költségvetési hiány már áprilisra meghaladta a 2026-ra prognosztizált, 56 milliárd dolláros éves célt, április végére már 82 milliárdnál járt a mutató. Az összeg az éves orosz GDP 2,5 százalékának felel meg, egyben a legnagyobb hiány, amit az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta feljegyeztek.
A jelentés szerint a pénzügyminisztérium februárban úgy becsülte, hogy a további katonai kiadások által teremtett közvetlen finanszírozási hiány 28 milliárd dollár lesz, de pesszimista forgatókönyv szerint ez 2028 elejéig akár 56 milliárd dollárra nőhet.
A háborús kiadások Moszkva számára prioritást élveznek
Az iráni háború, illetve az annak köszönhető globális olaj- és gázkrízis közvetve növelték Moszkva háborús kasszáját, az oroszok ugyanis jó áron tudták eladni a tengeren ragadt készleteiket, ráadásul 2022 óta először kúszott 100 dollár fölé az orosz olaj hordónkénti ára.
A Financial Times viszont megjegyzi, hogy a további energiabevételek valószínűleg nem fogják teljes mértékben ellensúlyozni az orosz háborús erőfeszítések növekvő költségeit. Alekszandra Prokopenko, az orosz jegybank volt tisztviselője szerint a levél jól szemlélteti, hogyan váltak a katonai kiadások Moszkva legfontosabb költségvetési prioritásává. „A dokumentum azt mutatja, hogy a háborús kiadásokat minden másnál fontosabbnak kezelik” – mondta Prokopenko.
Kifizetetlen számlák
Az ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat nemrégiben közzétett, a moszkvai Kreml-párti Makrogazdasági Elemző és Rövid Távú Előrejelző Központ (CMACP) belső jelentésére hivatkozó értékelése szerint az orosz bankszektorban a nem teljesítő eszközök aránya a harmadik egymást követő hónapban is a nemzetközileg elismert válságküszöb felett maradt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabványai szerint egy bankrendszert rendszerszintű válságban lévőnek tekintenek, ha a nemteljesítő eszközök meghaladják a teljes szektorbeli vagyon 10 százalékát. A CMACP jelentése a válságot továbbra is „látens jellegűnek” minősítette, az orosz állami bankok pedig elfedik a nem teljesítéseket és átütemezik a vállalati adósságokat, hogy megakadályozzák a szélesebb körű pánikot.
A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a vállalatok likviditása Oroszország-szerte gyorsan romlik. Az orosz vállalkozások közel fele súlyos fizetési késedelmekről számol be, és azt jelöli meg a legnagyobb fenyegetésként 2026 közepéig, hogy a nem teljesítés kockázata egyre növekszik, magyarán: rengeteg kifizetetlen számla és hitel lesz, ami láncreackiót indíthat a gazdaságban.
Ukrán berepülés
Volodimir Zelenszkij hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú csapásai az elmúlt hónapokban 10 százalékkal vették vissza az orosz olajfinomítók teljesítményét, és arra kényszerítették az energiacégeket, hogy leállítsák a kutakat. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszország hiánya már meghaladta az egész éves előrejelzéseket, és hogy „Putyin a csőd felé vezeti Oroszországot”. A folyamatot pedig felgyorsítják az energetikai létesítményekre mért ukrán rakéta- vagy dróncsapások.