Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Türkmenisztán újra megpróbálja lezárni a Pokol kapuját

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
A pokol kapuja
A pokol kapuja   -   Szerzői jogok  Alexander Vershinin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

Félúton a türkmén főváros, Asgabat és a történelmi üzbég oázisok között, a kies Karakum sivatagban sohasem sötét az este. Az eget hatalmas narancssárgás fény világítja meg, mintha egy egész város állna lángokban. A Pokol kapuja évtizedek óta tátong egy 350 lelkes falu, Derweze mellett. Azt azonban senki se tudja, hogy miként keletkezett. Az egyetlen ami biztos, hogy a hatalmas kráterből ömlik ki a földgáz, amely éjt nappallá téve élteti a perzselő lángokat. 

Alexander Vershinin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
A Pokol kapuja éjszakaAlexander Vershinin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

Éppen ez szúrt szemet az ország elnökének, Gurbanguly Berdimuhamedownak is, aki szerint túl sok gázt veszít így Türkmenisztán, ráadásul a szivárgás a környék lakóinak az egészségét is veszélyezteti. Ezért az államfő elrendelte a kráter betemetését...ismét.

2010 áprilisában az elnök egyszer már a helyszínre látogatott és azt nyilatkozta, hogy Türkmenisztán földgázkitermelésének megháromszorozását tervezi az elkövetkező 20 évben. Elrendelte a lyuk betemetését, mivel szerinte a szivárgás miatt a környező lelőhelyek veszítenek kapacitásukból. 

Ez nem könnyű feladat, hiszen a lyuk hatalmas, a közelében elviselhetetlen a hőség és félő, hogy a betemetés gázrobbanást idéz majd elő. Arról nem is beszélve, hogy a Pokol kapuja évente több tízezer turistát vonz és az elmúlt években ez lett Türkmenisztán egyik fő látványossága. 

A 70 méter széles és 20 méter mély izzó gödör keletkezéséről különböző teóriák születtek. A többség szerint egy 1971-es szovjet gázfúrás sikerült rosszul és az üreg egyszerűen beszakadt. 

Egy kanadai kutató, George Kourounis 2013-ban a kráter mélységét vizsgálta és arra jutott: nem lehet megállapítani, hogy természetes vagy mesterséges folyamatok alakították-e ki a meder formáját. 

Ezzel szemben a türkmén geológusok kitartanak amellett, hogy a kráter természetes úton jött létre a 60-as években, de a gáz csak 20 évvel később később kapott lángra.