Biden idén találkozott Putyinnal és Hszi Csin Pinggel is.
HIRDETÉSFöldrengésszerűen rázta meg az amerikai demokrácia alapjait, amikor 2021. január hatodikán Donald Trump több ezer híve rohamozta meg a washingtoni Capitoliumot. Előzőleg az elnök beszédét sokan úgy értelmezték, hogy meg kell akadályozni az elnökválasztás eredményének Szenátus általi érvényesítését, mivel Trump szerint a választást elcsalták. A szenátorokat ki kellett menekíteni az épületből, az erőszak öt áldozatot követelt.
Az ország még mindig a sokk hatása alatt állt, amikor Joe Biden letette az esküt az Egyesült Államok 46. elnökeként, míg Kamala Harris lett az első női alelnök. A világjárvány és a támadástól való félelem rányomta a bélyegét a szertartásra, amelyen Biden egységre szólított fel:
- Ez a válság és a kihívás történelmi pillanata. Követnünk kell az egység útját és együtt, Amerikai Egyesült Államokként kell szembenéznünk velük.
Biden választási ígéreteinek több mint egyharmadát teljesítette hivatali idejének első 100 napja alatt, de ambiciózus költségvetési terveinek hatására hamarosan repedések jelentek meg a demokrata többségen.
Az elnök júniusban tette meg első hivatalos külföldi útját. Európai körútra indult, melyen azt hangsúlyozta, hogy Amerika visszatért. A G7 csúcstalálkozón Cornwallban megpróbálta begyógyítani a transzatlanti kapcsolatokban a Trump-korszak során okozott sebeket, és ugyanezt tette napokkal később a NATO-csúcson, ahol Kínát nevezte az új nagy kihívásnak a szövetség szempontjából.
Ugyanezen a héten Svájcban találkozott az orosz elnökkel, akit hetekkel korábban gyilkosnak nevezett és ami diplomáciai válságot robbantott ki. Biden kiszámíthatóbb kapcsolat kialakítását szorgalmazta az Egyesült Államok és Oroszország között, Putyin pedig konstruktívnak ítélte a találkozót.
Szeptemberben Biden bejelentette, hogy katonai szövetséget köt Ausztráliával és az Egyesült Királysággal, amelynek célja Kína megfékezése. Ezel együtt Ausztrália lemondta a több milliárd dolláros francia tengeralattjáró-vásárlást, hogy helyettük amerikai eszközöket vegyen.
Joe Biden a tengeralattjáró-botrány miatt bocsánatot kért Emmanuel Macrontól, amikor Rómában a G20-csúcson, a Glasgow-i klamacsúcs elkőestéjén találkoztak. Az Egyesült Államok és Kína, a bolygó legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói itt megállapodtak abban, hogy együttműködnek a klímavészhelyzet kezelésében.
Később Biden hosszú virtuális beszélgetést folytatott Hszi Csin Pinggel. A két világhatalom elnöke a szép szavakon túl azt is megálapította, hogy Tajvan ügyében szakadék választja el őket.