Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Legalább negyven férfi holttestére bukkantak egy tömegsírban

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & BBC
Mianmari falusiak egy csoportja, akik a katonai túlkapások elől Thaiföldre menekültek, december 17-én
Mianmari falusiak egy csoportja, akik a katonai túlkapások elől Thaiföldre menekültek, december 17-én   -   Szerzői jogok  Chiraunth Rungjamratratsami/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Tömegsírra bukkant a mianmari hadsereg - a sírban legalább negyven civil férfi holttestét találták meg - írja a BBC. A brit csatorna által megkérdezett 11 szemtanú és túlélő szerint még júliusban vették körbe a falujukat, a katonák közül sokan fiatalok, csupán 17 évesek voltak. A férfiakat és a nőket különválasztották, majd a férfiakat megölték. A gyilkosságról készült, mobiltelefonos videófelvételek és fotók tanúbizonysága alapján többségüket előbb megkínozták, majd haláluk után sekély sírhantokba temették el őket.

A gyilkosságokat négy különböző alkalommal követték el július hónapban az ország középső részén található, ellenzéki bástyáknak számító településeken. A legtöbb áldozatot Jin faluból szedték, ahol legalább 14, megkötözött férfit kínoztak meg és vertek halálra, majd holttestüket egy bozótosba dobták.

"Semmi sem tudtunk tenni, csak álltunk lehajtott fejjel, sírva" - mondta az egyik nő, akinek bátyját, unokaöccsét és sógorát is meggyilkolták. - Könyörögtünk nekik, hogy ne tegyék, de nem foglalkoztak vele. Megkérdezték a nőket: köztük vannak a férjeitek? Ha igen, adjátok meg nekik a végtisztességet."

A közeli Zee Bin Dwin faluban megcsonkított holttestekre bukkantak - köztük egy kisebb, feltehetően gyermek és egy mozgássérült személy testét is megtalálták. Nem sokkal arrébb egy hatvanas éveiben járó, szilvafához kötözött férfi testére akadtak - a felvételeken jól látszanak testén a kínzás nyomai. A családja szerint fia és unokája elmenekültek, mikor a katonsaág megszállta a falut, de ő ott maradt, arra számítva, hogy kora miatt már nem jelent célpontot.

Egy férfi, akinek sikerült elmenekülnie, azt mondja, a katonák borzalmas dolgokat követtek el a férfiakkal a haláluk előtt. "Megkötözték őket, kövekkel és puskatussal verték, majd egész nap kínozták őket. Több katona fiatalnak tűnt, olyan 17-18 év körülieknek, de sokan igen öregek voltak. Egy nő is volt velük".

Úgy gondolják, a tömegmészárlás kollektív büntetés volt azokért a katonai rajtaütésekért, melyet a helyi milícia tagjai hajtottak végre, azt követelve, hogy az ország a februári katonai puccs után térjen vissza a demokráciához. A katonai kormányzat szóvivője nem tagadta a gyanút. "Lehetséges - mondta a csatorna megkeresésére. - Ha ellenségként kezelnek minket, jogunk van megvédeni magunkat."

Mióta átvette a hatalmat az országban, a katonaság az ország több régiójában is masszív ellenállásba ütközött a civilek részéről, akik azt követelik, hogy ismét az Aung Szan Szú Csí vezette, demokratikusan választott kormány irányítsa az országot. A Népi Védekező Erő helyi szervezetei többször harcokba keveredtek a katonasággal, és ezek az összecsapások egyre intenzívebbé váltak a mészárlásokat megelőző hónapokban.

A megölt férfiak családjai azt állítják, hogy szeretteik nem vettek részt a katonák elleni merényletekben - egy nő például könyörgött a katonáknak, hogy hagyják életben a testvérét, "aki még egy katapultot sem tud kezelni". A katona a nő állítása szerint erre csak azt válaszolta: "Ne mondj semmit, fáradtak vagyunk. Meg fogunk ölni titeket."

A februári katonai puccs óta külföldi újságírók nem léphetnek az ország területére és a legtöbb, nem állami kézben lévő médiát leállították, ami lehetetlenné teszi a helyszíni riportkészítést. A BBC megkereste a jelenleg az információs miniszteri posztot betöltő, Zaw Min Tun tábornokot, aki egyben a hadsereg szóvivője is. Ez utóbbi nem tagadta, hogy a mészárlásokat katonák követték volna el.

Az ENSZ jelenleg is vizsgálja, valóban történt-e emberi jogi jogsértés a mianmari hadsereg részéről.