Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kristóf István légtornász fordulatokban gazdag élettörténete könyvben

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
A könyv borítója
A könyv borítója   -   Szerzői jogok  Kötetdesign: SzTL

A legkönnyebb recept a legnehezebb a cirkusz világában a boldoguláshoz: legyen az embernek egy saját száma. Egy jó szám akár egy életre biztos sikert és megélhetést ad, akár nemzetközi szinten. Legyen tehát világszám! Vagy legyen valamiben eredeti, merőben új, esetleg beváltan klasszikus. Ennek ötvözetével indították a már gyerekként porondra lépő Kristóf István pályáját szülei. Kisfiú a nagy elefánttal. Egy légtornászokról szóló film hatására még felnőttéválása előtt rájött, hogy ő maga mit szeretne: a világ legjobb fogója lenni! Az idén nyolcvan éves artista pályafutását és a cirkusz világának titkait tárja elénk Sz. Látó Judit könyve, Életem a cirkusz címmel jelent meg.

Kristóf István sorsa a születése pillanatában eldöntetett, emeli ki a könyv fülszövege, utalva arra a filmszerű jelenetre, hogy a híres artista a keszthelyi vásártéren látta meg a napvilágot egy vándorcirkusz kocsijában.

Felmenői is a cirkuszművészet neves alakjai voltak: nagyapja Richter János, apja Kristóf István erőművész, aki a francia Herkulesként vált ismertté.

A család őt is a porondra szánta, alig múlt tíz éves, és már Aidával, az idomított elefánttal lépett a közönség elé. A „Kisfiú nagy elefánttal” című szám a profizmus felé vezető út első lépcsőfoka volt.

Dunántúli Cirkusz
Aida fürdetése - 1954Dunántúli Cirkusz

Az állatidomári pálya felé kitaposott ösvény vezetett tehát, de Kristóf Istvánt kamaszkora elején rabul ejtette a Trapéz című, 1956-ban készült amerikai filmdráma. 

A nézők többségét Gina Lollobrigida és Tony Curtis alakítása csábította a moziba, de a tizenéves István számára a magasban zajló, látványos, de veszélyes, kihívásokkal teli légtornászmutatványok izgalma hatott mágnesként.

Elhatározta, hogy nem éri be kevesebbel, a világ legjobb fogója lesz. Szüksége is volt a kitartásra, mert a háború utáni szűkös körülményekkel éppúgy meg kellett küzdeni, mint a sérülésekkel vagy a túlzott testi megterhelés fizikai korlátaival.

A trapéz című film emlékezetes pillanatai / TRAPEZE (1956)

Apja nem támogatta, hogy légtornásznak álljon fia, ezért testvérével, Pannival kezdett gyakorolni. István szerencséje volt, hogy húgát is vonzotta a trapéz. Az orosz Nyikolaj Panovval Bulgáriában találkozott, saját bevallása szerint tőle tanult a legtöbbet a magasban.

A formabontó megoldásokra és újszerűségre törekedő művésztársaival alapították meg idehaza a Hunor csoportot. 

A nemzetközi szakma is felfigyelt rájuk, amikor a világon először rögzítettek szédítő magasságban hintát, a szokásos magasság kétszereséről ugrottak. Óriási kockázatot vállaltak, a borzongásra vágyó közönség valóban vérfagyasztó produkciót kapott.

Elfi Althoff Jacobi
Hunor-csoport hintával - 1970Elfi Althoff Jacobi

A cirkusz világa közismerten befogadó, egyetlen elvárást támaszt a közösség: szeretni kell a cirkuszt. Akit igazi szenvedély hajt, talál vagy kap feladatot, akinek tehetség is adatott és az szorgalommal párosul, előbb-utóbb a porondon találja magát.

Az igazi cirkuszművész ládája még akkor is útra kész, ha épp nem a vándorkocsikban lakik, hanem állandó lakásán. Ezt az életformát a mindennapokban sem megérteni, sem elviselni nem tudja kívülálló, így nem csoda, hogy Kristóf István a szakmán belül találta meg az igazit: Ilivel, aki szintén artista volt, 1963-ban házasodtak össze.

Nemzetközi Cirkuszfesztivál
Monte-Carlo, finálé - 1977Nemzetközi Cirkuszfesztivál

Alig egy évtized elteltével számos külföldi fellépést követően már az Azúr-part csillogását és munkájuk beérését élvezhették. A sikert a legrangosabb szakmai elismerés koronázta meg. 1977-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc-díjával ismerte el a zsűri tudásukat.

A légtornászok könnyednek tűnő, látványos mutatványai olyan nagy megterhelést jelentenek a művészek számára, hogy a legjobb kondíció esetén is elkerülhetetlenek a sérülések, a test jelzi, hogy hol az emberi teljesítőképesség határa.

A derékrándulásokat gerincsérülés követte, majd a fellépés előtt a gerincbe adott injekciók. Orvosa figyelmeztette Kristóf Istvánt, hogy nem bír el a teste annyit, mint amekkora teljesítményre a szenvedély készteti.

Egy sérülés vetett véget karrierjüknek, Ili lezuhant, amikor németországi turnéjukra próbáltak. Hosszas vívódás után el kellett fogadniuk, hogy az artistaéletnek számukra vége.

Fővárosi Nagycirkusz
A Tihany-díj átvétele Feri bácsitól - 1996Fővárosi Nagycirkusz

Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz vezetőjeként folytatta pályáját. A kulisszák mögött ma is él a legenda, miszerint ha igazgatóként nem tett volna meg mindent az intézmény megmentéséért, a rendszerváltásra már eltűnt volna a Liget és Budapest nagy múltú cirkusza.

A Jászai-díjas és érdemes művész 24 éven át irányította igazgatóként a Fővárosi Nagycirkuszt. Fiával közösen álmodták meg és hozták létre (Monte-Carlo mintájára) a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.

A 2021-ben megjelent könyv bemutatja a művész fordulatokban gazdag életét, Kristóf István és felesége pályafutásán keresztül betekintést nyerhet az olvasó a cirkusz páratlan világába.