A másolat előnye, hogy nem védi üveglap, mint az eredeti felületeket, és közelről tanulmányozhatja a részletgazdag dekorálást a szemlélődő.
HIRDETÉSA fáraó sírkamrájának felfedezése - II. Amenhotep és kora című tárlat úgy mutatta be az ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését, hogy közben a feltárt sír pontos rekonstrukcióját is bejárhattuk a budapesti Szépművészeti Múzeumban 2022. január 9-ig.
A legendás fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója a közeli és aprólékos szemlélődés lehetőségét kínálja. Egyiptomban már hosszú évek óta a látogatószám csökkentésével és védőüveg felhelyezésével óvják a sírkamrák állapotát, így az eredeti helyszíneken már nem gyönyörködhetnek hosszasan a részletekben a turisták.
Emiatt nőtt meg a rekonstrukciós tárlatok jelentősége. Egy-egy ilyen rendezése azonban rendkívül költséges, és hosszas szakmai előkészítő munka előzi meg, ezért mondható világszenzációnak, ha egy múzeum pontos, méretarányos rekonstrukcióra vállalkozik.
A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg.
A sírkamra körül a látogató az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélheti a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphet II. Amenhotep lenyűgöző sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába.
Patrizia Piacentini kurátor, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője mesélt a feltárás izgalmairól a budapesti kiállítás megnyitóján Fekete Péter államtitkárnak és Baán László főigazgatónak a világhírű egyiptológus, Victor Loret (1859-1946) erőfeszítéseiről, amik a szenzációs leletegyüttes megismeréséhez vezettek.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény első nagy kiállítása nyílik meg a koronavírus-világjárvány kezdete óta. Az eredetileg 2020 tavaszára tervezett tárlatot el kellett halasztani, de nem adták fel a szervezők, így minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni - magyarázta a siker kulcsát Baán László.
Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője felidézte, hogy Victor Loret francia régész 1898-ban fedezte fel II. Amenhotep sírját: ez volt az első alkalom, hogy saját sírkamrájában sikerült feltárni egy fáraó múmiáját.
Mint aztán kiderült, az oldalsó kamrákban további tizenöt másik fáraó és főember maradványait fedezték fel, őket még az ókorban helyezték át másik sírokból, a rablók elleni védekezésül.
Loret 1899-ben hagyta el végleg Egyiptomot, felfedezését pedig csupán egy rövid cikkben publikálta, ezért is volt nagy jelentőségű a feltárás alatt vezetett jegyzeteinek felfedezése a 2000-es évek elején.
A Milánói Egyetem 2002-ben vette meg a régész feljegyzéseit, ezek a dokumentumok jelentették a kiindulópontját annak a kiállításnak, amely 2008-ban Kairóban, 2017-ben Milánóban, majd egészen más megközelítésben most Budapesten nyílhatott meg - mondta Patrizia Piacentini.
Az olasz kurátor kiemelte, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál.
Patrizia Piacentini a budapesti kiállítás megnyitóján felidézte, hogy a fáraó sikeresen megtartotta apja, az Egyiptom Napóleonjának is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek az Eufrátesztől a Nílus 4. kataraktájáig terjedtek. Ám II. Amenhotep, miközben kitűnt harctéri sikereivel és személyes fizikai erejével is, csak akkor viselt hadat, ha erre szükség volt.
A kurátor elmondása szerint a tárlat első része II. Amenhotep családját és életét mutatja be, majd megismertet a korabeli újbirodalmi elit kifinomult életével.
A tárlat leglátványosabb eleme a király sírkamrájának pontos másolata, az utolsó két terem pedig a 18. dinasztia időszakának temetkezési szokásait és hiedelmeit idézi meg a 2022. január 9-ig látható kiállításon.