Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

PSZ: Januártól több iskolában is leállhat az oktatás a kötelező oltás miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Olivia Harangozó
euronews_icons_loading
Oltják a pedagógusokat a Péterfy Kórházban, 2021 áprilisában
Oltják a pedagógusokat a Péterfy Kórházban, 2021 áprilisában   -   Szerzői jogok  Euronews

Januártól több iskolában is leállhat az oktatás a kötelező oltás miatt a Pedagógusok Szakszervezetéhez beérkezett visszajelzések szerint. A kormány október végén rendelte el a kötelező oltást az állami fenntartású iskolákban - aki pedig nem oltatja be magát december közepéig, az nem is taníthat. A PSZ becslései szerint több mint ötezer pedagógus elvből nem kéri az oltást, és vélhetően otthagyják az egyébként is tanárhiánnyal küzdő iskolákat.

A pedagógusok közül kiemelkedően sokan kérték már az oltást

Bár a pedagógusok körében nagyon magas az átoltottsági arány: az EMMI adatai szerint 90 százalékuk be van már oltva a koronavírus ellen – és a PSZ is a kezdetektől lobbizott, hogy a tanárok minél előbb hozzájuthassanak a vakcinához, attól azonban tartanak, hogy a szakma megérezné, ha a védőoltást elutasítók más munkahely után néznének.

„A fennmaradó tíz százalék közül többeket azért nem lehet oltani, mert a pedagógus társadalom alapvetően idős, ebből következően pedig krónikus betegsége nagyon sok kollégámnak van” - mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke. A többiek, akik elvből nem kérik az oltást, körülbelül ötezren vannak.

„De mi van akkor, ha a már meglévő 11-12 ezer fős pedagógushiánnyal számolva még rájön ez a több, mint ötezer fő, aki nem akarja magát beoltatni és elküldik őt fizetés nélküli szabadságra? Mert hogy ez a következmény az állami iskolákban, ha nem oltatja be magát.”
Szabó Zsuzsa
elnök, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből például olyan konkrét visszajelzés érkezett a szakszervezethez, hogy öt iskolából 62 tanár mondta, hogy nem fogja felvenni az oltást és inkább elhagyja a pályát.

Tízezrek mennek nyugdíjba a közeljövőben, az utánpótlás egyre fogy

A pedagógusok átlagéletkora 55 év, a következő öt évben mintegy 22 ezer pedagógus megy nyugdíjba, a szakma pedig nem vonzó a fiatal pályakezdők számára sem a 150 ezer forintos nettó bér, sem a munkateher, sem a megbecsültség hiánya miatt – tette hozzá a szakszervezet elnöke. A pedagógushiánynak pedig a gyerekek látják a kárát, illetve a maradó kollégák, akikre így még több teher kerül.

A tanárhiány pedig nem csak vidéken, hanem már Budapesten is gondot jelent. Volt olyan fővárosi állami iskola, ahol tizenegy tanári pozícióra mindössze négyen jelentkeztek – mesélte Szabó Zsuzsa.

A kormány legutóbbi, 10%-os, alapbéren kívüli juttatásra tett ajánlatát a PSZ friss felmérése alapján a pedagógusok 97,7 százaléka tartja kevésnek, a válaszadók több, mint fele átlagban 54 százalékos béremelést tartana elfogadhatónak.

A Pedagógusok Szakszervezete 2021. november 19-től november 29-ig mérte fel a a közoktatásban dolgozó pedagógusok véleményét a kormány javaslatairól, a kérdőívet 5749-en töltötték ki.

A magániskolákban a fenntartó dönt, megindult az "átvándorlás"

Az állami iskolákban elrendelt kötelező védőoltás miatt ráadásul a PSZ tapasztalatai szerint nő a feszültség az állami, illetve a magánintézmények között. Utóbbiak esetében a kormány a munkáltatóra, vagyis az iskola fenntartójára bízta a döntést a kötelező oltás elrendeléséről.

Az intézkedés megosztotta a pedagógusokat, a PSZ szerint egységes szabályokra lenne szükség a szektorban, mert már megfigyelhető egy "elvándorlás" az állami iskolákból az egyházi iskolák felé – ami nem mellesleg a szülőket is aggasztja.

"Nagyon sok visszajelzés, nagyon sok tapasztalat mutatja azt, hogy már most is hatalmas a tanárhiány, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egy ekkora probléma mellett még akár több ezer pedagógus vagy elhagyja a pályát, vagy átmenjen egy másik intézménybe" - mondta a Szülői Hang alapítója, Miklós György.

"Már most is jóval nagyobb a pedagógushiány az állami intézményekben. A magánintézmények könnyebben találnak pedagógust. Ha ez a folyamat a mostani intézkedéssel felerősödik, akkor tovább nő ez az olló, és tovább fog romlani az állami intézményekben az oktatás színvonala."
Miklós György
a Szülői Hang Közösség alapítója

Miklós György tapasztalatai szerint évek óta problémát jelent, hogy a szakképzett pedagógushiány miatt olykor nem megfelelő képesítéssel tanítják az egyes szaktárgyakat, aminek a gyerekek isszák meg a levét.

Kompromisszumban bíznak

A Szülői Hanghoz beérkezett visszajelzések alapján megoszlik a szülők véleménye a kötelező védőoltásról: míg sokan támogatják, mert szeretnék, hogy a gyerekeik és ők maguk is a lehető legnagyobb biztonságban legyenek, ugyanakkor azt is szeretnék, hogy legyen, aki tanítson.

A járványügyi intézkeséket többen is hiányolják, például a rendszeres szűréseket, vagy karanténszabályokat: "Nem igazán világos, hogyha más területen egyáltalán nincs egy konzisztens átgondolt szakmai védekezési koncepció, akkor miért kéne pont ezt az egy dolgot ilyen kőkeményen átvinni" - mondta Miklós György.

Esetleges áthidaló megoldásként felmerült a tanárok rendszeres tesztelése, a maszkviselés, az oltatlan tanárok esetében a hibrid oktatás bevezetése.

A PSZ legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett pedagógusok 76,6 százaléka egyetért azzal, hogy a teljes oktatási ágazatban dolgozók számára azonos járványügyi intézkedésekről szóló jogszabályok legyenek, fenntartótól függetlenül. 78,7 százalék pedig a fizetés nélküli szabadság elrendelése helyett más „kötelező intézkedések” bevezetését (például heti rendszeres tesztelés, FFP2-es maszk kötelező viselése) támogatja az oltatlan pedagógusokra vonatkozóan.

Kompromisszumban bízik a Szülői Hang és a szakszervezetek is. A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága ma tárgyalt a kormány képviselőivel, legközelebb december 15-én folytatják.

A bérek emelése, az óraszámok, munkaterhek csökkentése és a fiatalok bevonzása, megtartása a fő cél, de sztrájkkövetelésként a nevesített kormányrendelet visszavonását is felvették, mert diszkriminatívnak tartják.