Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A belarusz-lengyel válsághoz hasonlótól tart a finn ellenzék, bizalmatlansági indítványt adtak be

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & David Mac Dougall
Sanna Marin finn miniszterelnök, akinek kormánya ellen nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék
Sanna Marin finn miniszterelnök, akinek kormánya ellen nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék   -   Szerzői jogok  Johanna Geron/REUTERS

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a finn ellenzék a parlamentben az országot vezető kormánykoalíció ellen. Az ellenzéki pártok ugyanis attól tartanak, hogy az ország keleti, Oroszországgal közös határa lengyel-belarusz mintára hamarosan nemzetbiztonsági kockázatnak lehet kitéve, a kormány pedig nem tesz eleget ennek megakadályozására.

Az ellenzék azt követeli, hogy zárják le a határt

Az indítványt a jobboldali Kereszténydemokraták, a Mozgásban Most és a Nemzeti Koalíció a szélsőjobb Finnek Pártjának vezetésével nyújtotta be, mert véleményük szerint a Sanna Marin vezette piros-zöld koalíció túl keveset tesz a finn határ védelmének biztosítására egy, az oroszok által potenciálisan bevethető "hibrid taktika" esetén. Az ellenzéki tömb egészen pontosan azt szeretné, ha törvényt hoznának arról, hogy az 1340 km hosszú keleti határt zárják le, még a menedékkérők előtt is.

A téma azután került reflektorfénybe, hogy a lengyel-belarusz határon krízishelyzet alakult ki az ott veszteglő illegális bevándorlók miatt. A lengyelek szerint a fehérorosz rezsim Moszkva tudtával vagy utasítására vitte a lengyel határhoz a Közel-Keletről Minszkbe csábított, majd a lengyel-belarusz határon sorsára hagyott, többezer, Európába vágyó migránst.

"Finnországnak meg kell akadályoznia, hogy a menedékkérőket kihasználva idegen országok hibrid taktikát alkalmazzanak ellene - mondta Kai Mykkänen, a Nemzeti Koalíció elnöke kedden. - Ez az egyetlen módja, hogy kivédjünk egy olyan szituációt, ami humanitárius katasztrófához vezethet, ami tízezrek életére lehet hatással és amely fenyegetést jelent a befogadóország nemzeti szuveneritására és biztonságára."

Forrás Kokoomus
Sajtótájékoztatón jelenti be az ellenzék a bizalmatlansági indítvány kezdeményezésétForrás Kokoomus

A bevándorlásellenes Finnek pártja már régóta követeli, hogy zárják le a határokat, "megálljt parancsolva az unión kívülről érkező menedékkérők ellenőrizetlen beáramlásának".

Bár kevéssé valószínű, hogy a benyújtott bizalmatlansági indítványt megszavazzák, az orosz fenyegetettség olyan téma, mely minden finn szívében érzékeny húrokat penget. Mykkänen, aki az előző finn kormányban belügyminiszter volt, azt modja: ő csak biztos akar lenni abban, hogy Finnország szomszédainak "nem lesz eszköze arra, hogy a menedékkérőket és a menekültügyi eljárást felhasználva hibrid hadműveletbe kezdenek."

A finn félelmek nem alaptalanok

A finn politikusoknak jó okuk van rá, hogy tartsanak egy, az orosz-finn határon kialakuló, a lengyel-belarusz helyzethez hasonló szituációtól. 2016 január-februárjában ugyanis majdnem ezer, a határon átlépni kívánó illegális bevándorló érkezett a Finnország és Oroszország között húzódó, északi-sarki határmezsgyéhez. A finnek szerint az orosz hatóságok buszokkal és hotelekben való elhelyezéssel is segítették őket, sőt, azt is elmondták nekik, hogyan kell menedékkérelmet benyújtani, amint a határra érnek.

Jussi Nukari/AP
A salla-i határátkelő 2016 január 23-án, mikor az illegális bevándorlók oda érkeztekJussi Nukari/AP

Ez volt az oroszok első - és ami még fontosabb, sikeres - uniós tagállammal szembeni hibrid támadása - bár 2016-ban a finn hatóságok és politikusok ódzkodtak attól, hogy így nevezzék az esetet.

A Nemzetközi Tanulmányok Finn Intézetének professzora, Charly Salonius-Pasternak szerint "Oroszországnak úgy kellett megmutatnia, hogy képes befolyásolni a bevándorlók áradását, majd véget vetni annak, hogy ne legyen teljesen egyértelmű, ők állnak az egész mögött."

"Az észak-sarki határ a világ vége. Olyan nincs, hogy valaki csak úgy véletlenül odakerül. Vagyis kiválasztottak egy csoportot, amit okosan úgy tettek meg, hogy ne legyen nagyon homogén és aztán egyesével, tizesével küldték őket a határra. Aztán mikor Finnország politikai szintre terelte az ügyet, hirtelen véget vetettek az egésznek - ezzel is mutatva, hogy bármikor meg tudják állítani a dolgot" - mondta el a szakértő.

A finn hatóságok azonban viszonylag gyorsan leleplezték az oroszokat, miután kiderítették, hogy az állítólagos "menedékkérők" több mint fele öt-tíz éven át legálisan élt az oroszoknál, és egyébként legalább negyven különböző országból érkeztek. Egyszerűen nem stimmelt a szisztéma, mert nem azok és nem olyan arányban érkeztek a határra, mint akik Európa más részein felbukkantak ebben az időben - szíriaiak, irakiak vagy afgánok.

A finnek nagyon gyorsan felmérték, hogy akár százezres nagyságrendben is érkezhetnek hasonló módon a határra Oroszországból, elfogadták hát az oroszok ajánlatát, miszerint két népszerű határátkelőt hat hónapon át nyitva hagynak ugyan, de azokat csakis az orosz, fehérorosz és finn állampolgárok használhatják. Az oroszok, miután bemutatták, mit tudnának tenni, ha akarnának, elfogadták az egyezséget, és amint a szerződést aláírták, a menedékkérők hada eltűnt.

Miért nem építenek a finnek kerítést az orosz-finn határra?

Bár több, mint valószínű, hogy a finn kormánykoalíció túléli az ellene kezdeményezett bizalmatlansági szavazást - melynek egyébként még az időpontját sem tűzték ki - de a határkérdést ettől függetlenül muszáj lesz megoldaniuk.

Az oroszok 2016-os hibrid támadása óta sem a mostani, sem az előző kormány nem dicsekedhetett azzal, hogy felkészültek volna egy hasonló, jövőbeni támadás kivédésére. Az sem igazán segített az ügynek, hogy a múlt héten a finn bel- és külügyminiszter is szinte egyszerre jelentette ki: a finn határnak mindig nyitva kell állnia a potenciális menedékkérők előtt, eleget téve ezzel a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek is - majd egy nappal később mindketten visszakoztak, muníciót szolgáltatva ezzel az ellenzéknek a kormánnyal szemben.

Mykkänen szerint kerítést kéne építeni a határra - bár ezt a gyakorlatban csak nagyon nehézkesen lehetne megvalósítani, miután a határ nagy részét óriási erdős területek fedik, így nem csak az építkezés költségei volnának hatalmasak, de az emberi munkaerő, majd a folyamatos határőrzés és járőrözés fenntartása is - nem is beszélve az ezzel okozott természeti károkról, az erdő ökoszisztémájának felrúgásáról, az állatok lakhelyének tönkretételéről.

Dmitri Lovetsky/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Gőzmozdonnyal közlekedő retrovonat szeli át az orosz-finn határvidéket Kareliában 2021. február 17-énDmitri Lovetsky/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

A finn határőrség vezetője, Pasi Kostamovaara kedden a Helsingin Sanomat-nak adott interjújában elvetette a kerítés ötletét, mondván: a határ őrizete elégséges, nincs szükség további védelmi intézkedésekre. Egyes határőrök mégis arról beszélnek, hogy lehetséges volna kiterjeszteni vagy megerősíteni a fizikai akadályokat a kulcsfontosságú pontoknál, ha erre igény mutatkozik.

Maga Kostamovaara erre reagálva azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha láthatná azokat a speciális intézkedéseket, melyek az új, vészhelyzeti készültség keretén belül születtek, és melyek lehetővé teszik, hogy lezárják a határt a menedékkérők előtt "bizonyos kivételes feltételek teljesülése esetén". "Az már csak a törvényhozáson múlik, hogy ezt megteszik-e" - mondta.

"Határvédelmi együttműködésünk jelen pillanatban jól működik, és nincs okunk azt gondolni, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozna. De természetesen mindig fel kell készülnünk a lehető legrosszabb lehetőségre is" - tette hozzá.