Hogyan változtatta meg a zöld politika Európa térképét, és mi kéne ahhoz, hogy ne csak koalíciós partnerek vagy önkormányzati vezetők, de kormányzó pártok lehessenek?
HIRDETÉSMíg pár évtizeddel ezelőtt még 'idealista hippikként" vagy "környezetvédő csodabogárként" tekintettek a környezet védelmében kiálló vagy épp tüntető "zöldekre", a korábban kigúnyolt és lenézett politikai mozgalmak mára megkerülhetetlen erővé váltak az európai politika színpadán.
Már a 2019-es európai parlamenti választásoknál látni lehetett, hogy zöld fordulat jön: a zöld pártok több országban is történetük legjobb eredményét érték el és megerősödött frakcióval vágtak neki az új ciklusnak.
Még ebben az évben folytatódott a "zöldhullám" más fronton is: a zöld pártok 2019 óta 13 európai országban tudták növelni támogatottságukat az országos választásokon - legutóbb épp Németországban, ahol a Die Grüne 14 százalék körüli eredményt ért el - ami jelentős erősödés a négy évvel ezelőtti 8,9 százalékukhoz képest. A németek ezzel harmadik helyen végeztek a két "nagy" párt után és már a koalíciós kormányról tárgyalnak a győztes SPD-vel.
Koalícióban vagy önkormányzatban - a zöldek mindenütt előre törtek
Ausztria, Belgium, Finnország, Írország, Luxemburg és Svédország - ezekben az országokban pedig már meg is valósult a zöld koalíció valamely formája, a környezetvédelmet zászlajukra tűző pártok pedig minden esetben rá is tudták venni koalíciós partnereiket, hogy ambíciózus célokat tűzzenek ki maguk elé a környezet- és klímavédelem, elsősorban a károsanyag-kibocsátás területén.
Másutt zöld polgármesterek próbálják a legnagyobb európai városokat a szén-dioxid semlegesség irányába tolni - Amszterdam vagy Budapest polgármesterei 2050-re és 2030-ra ígérik, hogy városaikat karbonsemlegessé teszik. Ne feledkezzünk meg a 2020-as francia önkormányzati választásokról sem, ahol szinte földcsuszamlás-szerű győzelmet arattak a zöldek. Lyon, Bordeaux, Strasbourg, Poitiers, Besançon, Annecy, Grenoble - ezek a francia nagyvárosok zöld polgármestert választottak maguknak, míg Marseille, Montpelier és Párizs részben zöld városvezetőt kapott.
A Zöldek a legtöbb országban mégsem elégedettek. Annalena Baerbock, a német zöldek társelnöke például a szeptemberi jó választási eredményeik ellenére is úgy nyilatkozott: bizonyos szinten elbukták a választást. "Többet akartunk és ezt nem sikerült elérni" - mondta. De mi tartja vissza a zöldeket, hogy még a látványosan gyorsuló klímaváltozás ellenére sem sikerül vezető politikai szerepet elérniük? Ennek próbáltunk utánajárni cikkünkben.
Félelem a változástól
Az egyik magyarázat szerint azért nem tudnak jobban megerősödni a zöldek, mert a hagyományos nagy pártok legfontosabb témái között szerepel a klímaváltozás is. "Attól, hogy aggódsz a klímaváltozás miatt, még nem fogsz feltétlenül a zöldekre szavazni - mondta a BBC-nek Adam Fagan, a londoni King's College politológusa. - Ez csak annyit jelent, hogy tüzetesen megvizsgálod a nagy pártok nyilatkozatait, hogy megtudd, mennyire zöldek."
"Az emberek azt gondolják, hogy a zöldeket hatalomba segíteni kevésbé veszélyes - véli Philippe Lamberts, az európai parlamenti zöld frakció társelnöke. - Jobbról és balról is mindig ugyanaz a kérdés: tényleg rábízhatjuk a gazdaságot a zöldekre?"
Az országos választások azt mutatják, hogy a kérdésre a válasz: nem.
Az egyszeri szavazó nem mer fajsúlyos gazdasági kérdéseket rájuk bízni
Ahhoz, hogy csökkenteni tudják a károsanyag-kibocsátást, a zöldek a gazdaság szintjén szükséges nagy, strukturális változásokról beszélnek kampányaikban - ami azonban megrémiszti a kisembereket, és ezért szavazatukat inkább valaki másra adják, még akkor is, ha ezek a reformok valóban szükségesek - mondja Jamila Schäfer, az egyetlen olyan zöld német képviselő, akit a híresen konzervatív Bajorországban óriási meglepetésre közvetlenül beválasztottak a szövetségi parlamentbe, a Bundestag-ba, mint a dél-müncheni körzet képviselőjét.
"Attól félnek, hogy ők lesznek a vesztesei a nagy változásoknak - teszi hozzá Schäfer. - És a kontroll elvesztésétől is félnek. Ezért arról kell meggyőznünk az embereket, hogy a mi politikánk nem arról szól, hogy nincs többé kontroll." A 28 éves képviselő a voksok csupán 0,8 százalékával szerzett többet, mint riválisa.
Sikerének szerinte három oka volt: egyrészt meggyengült a keresztény-konzervatív CSU, és szavazóik közül sokan inkább rá szavaztak. Másrészt a német választások egyik fő kampánytémája a klímaváltozás volt, ami a zöld pártok felé terelte a szavazókat. Harmadrészt pedig ő emberközeli kampányt folytatott, melynek fókuszába nem a zöld politikát, hanem a lakhatási helyzet javítását, a nyugdíjakat és az adókat állította.
Nem bírják elhinni, hogy pont az ő országuk gazdasága öli meg a bolygót
Még a konzetvatív Bajorországinál is nehezebb helyzetben vannak azok a zöld politikusok, akik Dél- vagy Kelet-Európában próbálnak érvényesülni. A zöldek támogatottsága itt ugyanis nem létező vagy erősen töredezett. Felmérések szerint a posztszovjet országokban, mint amilyen Lengyelország, Csehország vagy Litvánia, a klímaváltozás egyáltalán nem szerepel a legfontosabb kampánytémák között.
A szavazók és a pártok általában jobban aggódnak a gazdasági fejlődés vagy a migráció miatt, a környezetvédelmi ügyekért, melyeket általában a civil szervezetekre hagynak. Lamberts szerint a választópolgárok egyszerűen beemelhetetlennek érzik, hogy épp az ő országuk gazdasági modellje öli meg a bolygót, ezért inkább nem is gondolnak rá.
Magyarország a kivétel?
Sok poszt-szovjet országgal ellentétben úgy tűnik, Magyarországon mégis lehet sikeres a zöld politika - ezt mutatja többek között Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterré választása is. Karácsonynak 2019 végén úgy sikerült legyőznie Tarlós Istvánt, hogy kampányában nem csak környezetvédelmi célokra koncentrált, hanem gazdasági és társadalmi ügyekre is.
A főpolgármester később úgy nyilatkozott: a volt kommunista országokban a társadalmi igazságosságnak kéz a kézben kell járnia a zöld átmenettel. "Nem tehetjük a fenntarthatóság költségeit a társadalom leghátrányosabb rétegeinek a vállára - mondta. - Magyarországon ma háromfajta válsághelyzet van. Egy demokratikus válság, egy társadalmi válság és egy klímaválság. A zöld kormányzás előnye, hogy nekünk mindháromra van megoldásunk."
Ami működött Budapesten, természetesen nem biztos, hogy működni fog mindenütt másutt is. Az azonban biztosan megállapítható, hogy a zöld jelöltek ott tudtak átütő sikert elérni Európában, ahol egyesített ellenzéki erők élén, a választói elégedetlenséget kihasználva, többtémás kampányt folytattak, mely nem csak a környezetre és annak védelmére koncentrált. Ha a zöldek ehhez hasonlóan tudnak építkezni a jövőben is, szép eredményeket érhetnek el a politikában - összegezte a King's College professzora.