Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

[ÖSSZEFOGLALÓ] Húsz éve nem volt ilyen magas a részvétel az EP-választáson Európában

Sorban állás egy barcelona-i szavazókörben
Sorban állás egy barcelona-i szavazókörben
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel a tegnap esti európai parlamenti választásokon, húsz éve nem volt ilyen jó az arány. Emellett ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel a megelőző választáshoz képest. A legutóbbi választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány.

De nézzük az országonként lebontást! A 28 uniós tagálam eredményeit az országok részévteli aránya szerinti sorrendben közöljük.

Belgium

Belgiumban az ország legnagyobb pártja, a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb mandátumot az EP-választáson a vasárnap éjfél után közzétett, közel végleges eredmények szerint. 14,1 százalékukkal három mandátumot szereztek - eggyel kevesebbet, mint 2014-ben. Váratlanul nagyot nyert azonban az erősen jobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang), amelynek 12 százalékkal ugyancsak három képviselője lesz.

A Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) nevű párt 10, míg a Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt 9,1 százalékot ért el, ami mindkét esetben két helyre elég Strasbourgban. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fővel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a) és a Groen zöldpárt.

A franciaajkú közösség a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH), a zöld Ecolo, a liberális Reformer Mozgalom (MR), illetve a Szocialista Párt (PS) két-két politikusát juttatta mandátumhoz. Az országosnak számító Belga Munkáspárt (PVDA) egy képviselőt küldhet a testületbe.

A huszonegy belga EP-képviselő közül egyébként a hollandul beszélő flamandok tizenkettőt, a franciaajkú vallonok nyolcat, a német kisebbség egyet adhat.

Luxemburg

A luxemburgiaknál is rekordmagas részvételt mértek (lásd táblázatunkban), az élen a liberális Demokratikus Párt és a Keresztényszociális Néppárt végzett 21,44 illetve 21,10 százalékkal. Mindketten 2 képviselőt delegálhatnak az EP-be. A harmadik zöld párt és a negyedik szociáldemokraták pedig 1-1-et.

Málta

A Máltai Munkáspárt a szavazatok 55,9 százalékát szerezte meg, ez az idei EP-választás legnagyobb győzelme a összes országot tekintve. Ez 4 helyet jelent az EP-ben. A konzervatív Nemzeti Erő 36,20 százalékkal, két képviselővel a második.

Dánia

A liberálisok nyerték a választásokat Dániában a voksok 23,4 százalékával, dacára annak, hogy a választás előtti prognózisok szerint a szociáldemokrata párt számított befutónak. A szavazatok 96 százalékos összesítése alapján Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök pártja hat és fél százalékponttal erősödött, és négy helyet szerzett, kétszer annyit, mint 2014-ben. Ez sokkal jobb eredménynek számít, mint amit az előzetes közvélemény-kutatások jósoltak a pártnak.

A szociáldemokraták a voksok 21,9 százalékát gyűjtötték össze, ami csaknem három százalékponttal több a korábbinál, de nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy növelni tudják az általuk szerzett három hely számát. A dán Szocialista Néppárt a voksok 13,1 százalékát szerezte meg, két EP-képviselői helyhez jutva. A szociálliberális párt ugyanennyi helyet szerzett a szavazatok 10,2 százalékával.

A bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) nem tudta megismételni öt évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű eredményét, a 26,6 százalékot, és 11 százalékkal most a negyedik helyen végzett, eddigi négy EP-képviselőjéből hármat elveszítve, és kiesett az 1979 óta az EP-ben ülő euroszkeptikus dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű történelmi erő. A részvételi arány rekordmagas, 65,9 százalékos volt Dániában.

Spanyolország

Spanyolországban a szocialistákra szavaztak a legtöbben, összesen 20 mandátumot kapnak az EP-ben. Az ügyvezető kormánypártra a szavazók 32,8 százaléka voksolt a dél-európai országban. Második helyen a konzervatív Néppárt (PP) végzett 12 mandátum megszerzésével a rájuk leadott 20,1 százaléknyi szavazatnak köszönhetően.

Harmadik lett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely így 7 képviselőt delegálhat Brüsszelbe, miután megkapta a szavazatok 12,2 százalékát. A Podemos radikális baloldali párttömörülés 6 mandátumot nyert a szavazatok 10 százalékával. A VOX radikális jobboldali pártnak 3 mandátumot jelent a megszerzett 6,2 százaléknyi támogató voks.

Bejutott az európai parlamentbe a Köztársaságokat most (Ahora Republicas) nevű katalán, baszk és galiciai baloldali nacionalista pártokat tömörítő formációi is, 3 képviselői helyük lesz a voksok 5,7 százalékával. Velük nyert mandátumot Oriol Junqueras volt katalán elnök is, aki több mint 18 hónapja van előzetes letartóztatásban. Képviselő helyet szerzett továbbá Carles Puigdemont volt katalán elnök is, aki másfél éve önkéntes száműzetésben él Belgiumban, ahova a katalán függetlenségi politikusok elleni per elől menekült.

Spanyolország 54 uniós mandátummal rendelkezik jelenleg, amely öttel növekedhet Nagy-Britannia távozása után.

Németország

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtötte a legtöbb szavazatot. A CDU a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, ami 7,3 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest. A csak a 16. tartományban, Bajorországban működő CSU az ország egészében leadott szavazatok arányában 7,2 százalékot ért el, ami viszont 1,1 százalékpontos erősödés az öt évvel ezelőtti 6,1 százalékhoz viszonyítva.

A pártszövetség így együtt 29,4 százalékot szerzett, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de a 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest 6 százalékpontos visszaesés, és valamennyi eddigi országos szintű választást tekintve a leggyengébb szereplés.

Történelmi mélypontra süllyedt a CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választói támogatottsága is, a párt a szavazatok 16,1 százalékát szerezte meg, ami 11,2 százalékpontos gyengülés a 2014-es 27,3 százalékhoz képest.

Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet, a baloldali irányultságú ökopárt 21,2 százalékot szerzett, támogatottságát csaknem megduplázta, 10,5 százalékponttal növelte a 2014-ben elért 10,7 százalékhoz képest. A negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 10,1 százalékkal, 3 százalékponttal erősödve a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága 5,4 százalékos, 2 százalékponttal emelkedett az öt évvel ezelőtti 3,4 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 5 százalékot ért el, 2,4 százalékponttal gyengülve a 2014-es 7,4 százalékhoz képest.

A választási részvételi arány 61,3 százalékos volt, több mint 33,3 millióan szavaztak, ami 13,3 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti - 26,2 millió választót jelentő - 48,1 százalékhoz képest.

Ausztria

Nagy fölénnyel megnyerte a Sebastian Kurz kancellár vezette, konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) Ausztriában az európai parlamenti választást, amelyen a voksok 35,4 százalékát sikerült megszereznie. Ez az ÖVP eddigi legjobb EP-választási eredménye. A második az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) lett a szavazatok 23,6 százalékával.

Az ÖVP volt koalíciós partnere, az FPÖ az Ibiza-botrány után a voksok 18,1 százalékát kapta. A Zöldek pártja (Die Grünen) 13 százalékon áll, őket az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) követi 8,1 százalékkal.

Olaszország

Óriási győzelmet aratott Olaszországban a Matteo Salvini vezette Liga, ami az előzetes eredmények szerint első lett a szavazatok 33,64 százalékával, ez 28 helyet jelent nekik a Salvini által alakított új frakcióban. Meglepetésre második helyen nem a Ligával koalícióban kormányzó Öt csillag Mozgalom, hanem a balközép Demokrata Párt végzett 23,52 százalékkal és 19 hellyel, és csak harmadik az Öt Csillag (16,65%). A Forza Italia, Berlusconi pártja a negyedik lett 7,81 százalékkal.

Görögország

Görögországban vesztett a kormánypárt, ezért előrehozott választás lesz. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pártja, a baloldali Sziriza vereségét látva a kormányfő közölte: a vasárnapi eredmény nem felel meg az elvárásaiknak, ezért a június 2-án tartandó helyhatósági választások második fordulója után azonnal kezdeményezni fogja az államfőnél az előrehozott parlamenti választások kiírását.

Az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia párt a voksok 33 százalékát szerezte meg, míg a Sziriza csak a szavazatok 24 százalékát nyerte el az első részeredmények szerint.

Svédország

Svédországban a szociáldemokraták szerezték a legtöbb szavazatot - 23,6 százalékot - a vasárnapi európai parlamenti választáson, míg második helyen a konzervatív Mérsékelt Párt végzett a voksok 16,8 százalékával - közölte a svéd választási bizottság a szavazatok 94 százalékos feldolgozottsága alapján.

A magukat a politikai fősodortól élesen elkülönítő, bevándorlásellenes Svéd Demokraták jelentősen megerősödtek, és a részeredmények alapján a voksok 15,5 százalékát szerezhették meg. A Zöld Párt, amely öt évvel ezelőtt még a második helyre futott be, most gyengébben teljesített, és csak a szavazatok 11,4 százalékát nyerte el.

Litvánia

Litvániában a hétfő hajnalban közölt hivatalos részeredmények szerint a jobbközép Haza Szövetsége - Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) nevű párt 18,06 százalékkal állt az élen a Litván Szociáldemokrata Párt (LSDP) előtt (16,64 százalék). A harmadik helyen a Litván Földművesek és Zöldek Szövetsége állt a voksok 13,5 százalékával. A negyedik helyet a litván Munkáspárt (DP) szerezte meg a szavazatok 9,7 százalékával.

Franciaország

Nincs egy százalék különbség Le Pen és Macron pártja között. Marine Le Pen jobboldali Nemzeti Tömörülése a voksok 23,23 százalékát szerezte meg, míg Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártja a szavazatok 22,31 százalékát kapta. Le Pen várhatóan 22, a liberális EP-frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai pedig 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe.

A részeredmények szerint az Európa Ökológia A Zöldek (EELV) párt 13,4, a balközép pártok közös listája 8,48, a radikális baloldali Lázadó Franciaország pedig 6,31 százaléknyi szavazatot szerzett.

Marine Le Pen már vasárnap este, az első becslések bejelentésekor azt hangoztatta, hogy pártja megnyerte a választásokat, és Macronnak "le kell vonnia a következtetést", az országban előrehozott parlamenti választást kell kiírni. Édouard Philippe miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány érti a választók üzenetét, de az eredmény nem változtat a kormány reformpolitikáján.

Írország

A Fine Gael, a kormányzó konzervatív párt lett a győztes 29 százalékkal Írországban, négy képviselőt delegálhatnak az EPP-be. A második a Fianna Fáil, ők a Sinn Féinnel együtt a szélsőbaloldali frakcióba delegálnak 4 képviselőt az Unió a Nemzetek Európájáért csoport tagjaként. Emellett két zöld és egy liberális képviselőt szavaztak meg az írek. A Zöld Párt ezzel az eredménnyel húsz év óta először juthat be ismét az EP-be.

Románia

Rekordmagas részvétellel zárultak a romániai EP-választások, és az ezzel egy időben tartott, az államfő által kiírt korrupcióellenes népszavazás is átlépte az érvényességi küszöböt. Az EP által közölt előrejelzés szerint a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki PNL is azonos, 25,8 százalékot megközelítő eredményt értek el, az USR-PLUS ellenzéki szövetség pedig a voksok 23,9 százalékát szerezhette meg. Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania párt szerezhet mandátumot az EP-ben 5,7 százalékos, illetve Traian Basescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) 5,2 százalékos eredménnyel.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is a brüsszeli képviseletre esélyes pártok között szerepel 5,4 százalékkal, a PSD koalíciós partnere, a liberális ALDE viszont az előrejelzés szerint a voksok 4,9 százalékát kapta, tehát nem lépi át az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Ciprus

Cipruson a jobbközép Demokrata Tömörülés kapta a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választások vasárnap éjjel összesített végleges eredménye szerint. A mediterrán szigetország kormánypártja a voksok 29,02 százalékát kapta, és két képviselőt küldhet Strasbourgba. A pártnak ugyanennyi mandátuma van a jelenlegi ciklusban is, de választási eredménye most 9 százalékponttal rosszabb, mint öt évvel ezelőtt.

Második a kommunista Progresszív Munkáspárt (AKEL) lett a szavazatok 27,49 százalékával, és ők szintén két EP-képviselőre számíthatnak. A hat ciprusi EP-mandátumból a választási eredmény alapján még egy-egy jut a nemzeti liberális Demokrata Pártnak (DIKO) és a balközép Szociáldemokrata Mozgalomnak (EDEK). érdekesség, hogy most először lesz török származású képviselő.

Magyarország

A magyar eredményekért lásd részeltes cikkünket itt.

Lengyelország

A kormányzó Jog és Igazságosság párt végzett az első helyen, mivel 43,1 sázalékát szerezte meg a voksoknak, ezt a párt vezetői "történelminek" minősítették.

A fő ellenzéki erő, Donald Tusk vezette Európai Koalíció pártszövetség (KE) lehet a második a voksok 38,41 százalékával. Az ellenzék egyesítése "csak az út eleje" - jelentette ki a koalíció képviselője.

Az EP által közzétett becslések szerint a PiS, amely eddig az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) tagja volt az EP-ben, 23 mandátumot szerzett. A KE 18 mandátumot kap az Európai Néppárt (EPP) frakciójában, további 2-2 mandátumot érvényesíthet az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportban (ALDE) is.

Az EP-be az új, az S&D-vel együtt kampányoló balliberális párt, Robert Biedron Tavasza (Wiosna Roberta Biedronia) is bejutott három mandátummal. Három mandátumot szerzett az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Konfederáció (Konfederacja) nevű koalíció is, mely többek között az EFDD - Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájába sorakozhat be az új EP-ben. Nem jutott be azonban a szuverenista Kukiz´15, mely a harmadik legerősebb tömörülés a lengyel alsóházban.

A becsült részvételi arány a lengyel EP-választáson 43 százalékot tett ki, ami közel kétszer annyi, mint az előző, 2014-es EP-választáson (24 százalék).

Hollandia

Hollandiában a legtöbb szavazatot a szociáldemokrata Munkapárt (PvDA) szerezte meg. A Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) "csúcsjelöltjét" is soraiban tudó párt a szavazatok 19 százalékát szerezte meg. A Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) lett a második 14,6 százalékkal.

A holland kormánykoalíció további tagjai közül a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 12,1 százalékkal a harmadik, a 66-os Demokraták (D66) 7 százalékkal a hatodik, a Keresztény Unió (CU) 6,8 százalékkal a hetedik legtöbb szavazatot szerezte. Negyedik-ötödik helyen az euroszkeptikus Fórum a Demokráciáért és a Baloldali Zöldek párt végzett 10,9 százalékkal.

Hollandia a 2019-2024-es időszakban összesen 26 EP-képviselői hellyel rendelkezik, de Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően a képviselői helyek számra 29-re emelkedhet. Éppen ezért a Geert Wilders vezette, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és a Szocialista Párt (SP) csak a Brexit után juthat mandátumhoz.

Finnország

Finnországban a konzervatív Nemzeti Koalíció nevű párt kapta a legtöbb szavazatot. 20,8 százalékos eredményével a párt 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, akárcsak a jelenlegi ciklusban. A második helyen a zöldek futottak be a voksok 16 százalékával, így két EP-képviselőjük lesz.

Harmadik helyre futottak be a szociáldemokraták, akik a jelenlegi ciklushoz hasonlóan két politikust küldhetnek, Juha Sipila miniszterelnök liberális Centrumpártja pedig rontott 2014-es eredményéhez képest, és a jelenlegi három helyett csak két mandátumot szerzett az EP-ben. A nacionalista, euroszkeptikus Finnek nevű párt - akárcsak a 2014-ben alakult EP-ben - két mandátumot szerzett 13,8 százalékos eredménnyel.

Észtország

Észtországban - szintén részeredmények szerint - a jobbközép Észt Reformpárt kapta a legtöbb szavazatot, 26,2 százalékot. Őt követik a szociáldemokraták a voksok 23,3 százalékával. Harmadik helyen a Jüri Ratas miniszterelnök vezette Észt Centrumpárt áll a voksok mintegy 14 százalékával. A radikális jobboldali Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) a negyedik helyen áll a szavazatok körülbelül 12 százalékával.

Nagy-Britannia

A Brexit Párt győzelmét és a Liberális Demokraták előretörését mutatják az első brit eredmények.

Nigel Farage alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Pártja a voksok 33 százalékát szerezhette meg.

A brit parlamenti választásokon általában harmadik helyen befutó, erőteljesen EU-párti Liberális Demokraták a számítások szerint 20 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerülhettek, megelőzve a második legnagyobb brit országos ellenzéki erőt, a Munkáspártot, amelynek az első adatok 13 százalékot jeleznek. Jól teljesített a Zöld Párt is, amely 12 százalékkal a negyedik helyben reménykedhet.

A Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza. A 2010 óta kormányon lévő konzervatívoknak soha nem volt ilyen alacsony szavazatarányuk brit népképviseleti választáson. A toryk az előző, 2014-es brit EP-választáson 23,1 százalékkal a harmadik helyen végeztek, és már akkori eredményük is mélységi rekord volt.

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna.

Lettország

Az Új Egység (JV) nevű jobbközép párt nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választásokat Lettországban a szavazatok 26,24 százalékával a hivatalos végeredmények szerint. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) leköszönő alelnökének pártja két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe (EP).

A második helyen a Harmónia nevű oroszpárti szociáldemokrata párt végzett a voksok 17,45 százalékával, szintén két képviselői helyet szerezve az EP-ben. Őt követi a jobboldali Nemzeti Szövetség (NA), amely a szavazatok 16,4 százalékát megszerezve szintén két képviselőt küldhet az EP-be. A Fejlődésért/Érte! nevű liberális párt 12,42 százalékával egy képviselői helyhez jutott, csakúgy mint a Lett Oroszok Szövetsége, amely a voksok 6,24 százalékát szerezte meg.

Bulgária

Bár Bulgáriában kötelező a részvétel a szavazáson, a szavazóknak csak 30,83 százaléka járult az urnákhoz. A jobbközép GERB párt szerezte a legtöbb voksot (30,6 százaléknyit) és a szocialista párt végzett a második helyen (26,42 százalék). Összességében öt képviselő csatlakozhat asz ocialista frakcióhoz, hét a Néppárthoz, három a liberálisokhoz, ketten pedig a konzervatívokhoz.

Horvátország

Horvátországban fej-fej mellett végzett a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP). A HDZ 22,72 százalékos, az SDP 18,71 százalékos eredményével 4-4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe a voksok 97,85 százalékának feldolgozása alapján.

Egy-egy képviselőt küldhetnek Strasbourgba 8,51 százalékkal a Horvát Szuverenisták, 7,89 százalékkal a Mislav Kolakusic vezette független lista, 5,66 százalékkal a Zivi Zid (Élőlánc) rendszerellenes párt és 5,20 százalékkal a liberális Amszterdami Koalíció. A részvételi arány 29,57 százalékos volt, az eddigi három horvátországi EP-választás közül a legmagasabb.

Cseh Köztársaság

A vezető kormánypárt, az ANO nyerte az európai parlamenti választást Csehországban 21,2 százalékkal, ami hat mandátumot jelent - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal.

Négy EP-képviselői mandátumot szerzett az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) 14,5 százalékkal, három-három mandátuma van az ellenzéki Cseh Kalózpártnak és a TOP 09 -Függetlenek és Polgármesterek (STAN) koalíciónak 14 százalékkal, illetve 11,7 százalékkal.

Ötödik helyen végzett 9,1 százalékkal az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), míg a hatodikon a kereszténydemokrata KDU-CSL 7,2 százalékkal. Utolsóként, hetedikként Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 6,9 százalékkal egy mandátumot szerzett. A pénteken és szombaton tartott választáson a részvételi arány 28,72 százalék volt.

A kisebbik kormánykoalíciós tag, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) egyetlen mandátumot sem szerzett. Eddig a pártnak négy EP-mandátuma volt. A választási részvétel 28,72 százalékos volt, az eddigi négy csehországi EP-választás közül a legmagasabb. A korábbi rekord, 28,32 százalék, 2004-ből van.

Portugália

Portugáliában a kormányzó szocialisták nyerték a voksolást. António Costa kormányfő Szocialista Pártja (PS) a szavazatok 33,7 százalékát szerezte meg. Ez az EP összesítése szerint 10 képviselői helyet jelent a pártnak az uniós parlamentben a Portugáliának jutó 21 mandátumból. Öt évvel ezelőtt a PS 2,2 százalékponttal kevesebbet szerzett.

A második helyre ezúttal a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) futott be a voksok 22,15 százalékával, 6 mandátummal. Harmadik pedig a Baloldali Blokk lett 9,8 százalékkal, 2 képviselői hellyel. A kommunisták és zöldek koalíciója 6,7 százalékot szerzett, és 1 mandátummal számolhat. A portugál Néppárt és az Emberek-Állatok-Természet nevű zöld párt egy-egy képviselőt küldhet Strasbourgba.

A részvételi arány ebben az országban rekordalacsonynak bizonyult, csak 31 százalékos volt.

Szlovénia

Szlovéniában a konzervatívok kapták a legtöbb szavazatot. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a Szlovén Néppárt (SLS) közös listája kapta ugyanis a legtöbb voksot. A Janez Jansa volt miniszterelnök vezette migrációellenes párt és a SLS 26,48 százalékos eredményével 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A második helyen a Szociáldemokraták (SD) végeztek a voksok 18,57 százalékával, így 2 képviselőt küldhetnek Strasbourgba. Marjan Sarec kormányfő listájának (LMS) 15,61 százalékos eredménnyel szintén két EP-képviselője lesz. Egy EP-képviselői helyet szerzett a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) 11,10 százalékos eredménnyel. A részvételi arány 27,91 százalékos volt.

Szlovákia

Szlovákiában alacsony részvétel mellett a liberálisok győztek, az MKP és a Most-Híd nem szerzett mandátumot. A legtöbb voksot, az összes szavazat 20,1 százalékát - a júniusban hivatalba lépő új államfőt, Zuzana Caputovát az elnökválasztáson indító - Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) koalíciója kapta. Ez az előrejelzéseket meghaladó eredmény 4 képviselői mandátumot jelent az alig másfél éve létrejött politikai csoportosulásnak, amelynek képviselői várhatóan az EP Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű frakciójában politizálnak majd.

A második helyen a voksok 15,7 százalékával a Robert Fico vezette, baloldali Irány (Smer-SD) végzett. A pozsonyi kormánykoalíció legnagyobb pártjának eredménye 10 százalékponttal elmaradt az öt évvel ezelőttitől, és 3 mandátumot hoz nekik az EP-ben, ahol eddig 4 képviselővel a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű frakció tagjai voltak.

A harmadik legjobb eredményt a voksok 12,1 százalékával az erőteljesen bevándorlásellenes, radikális jobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) érte el. Ez az eredmény 2 képviselőhelyet jelent a Marián Kotleba vezette mozgalomnak, amely a Szövetség a Békéért és a Szabadságért (APF) európai pártcsaládhoz tartozik, és képviselői a függetlenek padsoraiban ülnek az EP-ben.

A negyedik helyen a voksok 9,7 százalékát megszerezve a jelenleg parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) végzett. Ez - az öt évvel ezelőttihez képest gyengébb - eredmény 2 helyet jelent az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládjához tartozó mozgalomnak, amelynek eddig is két képviselője volt az EP-ben.

A pozsonyi parlamenten kívüli, de az EP-ben eddig egy hellyel rendelkező tisztán magyar párt, a Menyhárt József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) a voksok 4,96 százalékát szerezte meg, több szavazatot kapott, mint öt éve, és csak néhány száz vokssal maradt az 5 százalékos bejutási küszöb alatt. A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt, amely öt évvel ezelőtt csaknem 6 százalékos eredményt ért el, 2016-ban pedig még 6,5 százalékkal jutott be a pozsonyi törvényhozásba, most csak 2,6 százalékos eredményt ért el.

Az ország történetének negyedik EP-választásán az uniós tagállamok átlagához képest alacsony, 22,74 százalékos volt a részvételi arány, ugyanakkor jelentősen meghaladta az öt évvel ezelőtti összeurópai negatív rekordot, amikor a választóknak csupán 13 százaléka járult az urnákhoz Szlovákiában. A mostani részvételi arány egyben az eddigi legmagasabb volt a szlovák EP-választásokon.

Az EP-be kerülésért rekordszámú, 31 politikai párt küzdött, közülük hat szerzett mandátumot.