Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mi Oroszország szerepe az európai földgázválságban?

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & Lauren Chadwick
Mi Oroszország szerepe az európai földgázválságban?
Szerzői jogok  Stefan Sauer/dpa via AP

Sokan tartanak attól, hogy Oroszország, az EU fő földgázimportőre visszaél a jelenlegi válsággal, és nyomást gyakorol a hatóságokra és az Európai Bizottságra is az Északi Áramlat 2 gázvezeték érdekében. Az Euronews több szakértő segítségével próbálta meg felderíteni, hogy mi lehet Kreml szerepe a mostani válságban.

Az orosz elnök megnyugtatta a piacot

Mikor Vlagyimir Putyin orosz elnök október 6-án felajánlotta, hogy készek növelni a szállítást a gázpiacok stabilizálásának érdekében, a piacok szinte azonnal fellélegeztek.

A földgáz ára azon a szerdán is az egekbe szökött, az utóbbi hónapok tendenciáját követve, amit elsősorban az okozott, hogy megnövekedett kereslet (a járvány miatti lezárások után újra megnyíló gazdaságok miatt) a tavalyi hosszú tél után Európában csökkentett készletekkel párosult.

Oroszország mindig is megbízható gázszállítója volt és marad fogyasztóinak a világ minden táján, Ázsiában és Európában egyaránt. Mindig is maradéktalanul teljesítette minden kötelezettségét. Mindig - és ezt szeretném hangsúlyozni.
Vlagyimir Putyin
orosz elnök, 2021, október 6.

Oroszország szállítja a legtöbb földgázt az importtól egyre jobban függő EU-ba, és megvan rá a hatalma, hogy megváltoztassa a folyamatokat, ahogy Putyin kijelentése után a piac is megnyugodott.

Egyelőre csak ígéret a rekordmennyiségű gázexport

Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Putyin beszéde óta, vagy akár előtte Oroszország növelte volna a szállítmányokat. Az orosz elnök október 13-án megerősítette korábbi kijelentését. "Rekordmennyiségű gázt exportálhat Oroszország idén a világpiacra, és erre vonatkozó kérés esetén Európába is kész többet szállítani" - fogalmazott.

Oroszország azt állítja, hogy teljesítette hosszú távú szerződéseit, szakértők körében azonban felmerült a kérdés, hogy vajon miért nem használták ki az oroszok a magas árakat arra, hogy többet kereskedjenek az európai piacon.

"Az orosz gáz Európába irányuló csővezetékes exportjára monopóliummal rendelkező Gazprom szállítása a szokásos ütemben történik. Tudomásunk szerint minden szerződéses kötelezettséget betartottak" - mondta Dennis Hesseling, az EU Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének infrastruktúra-, gáz- és kiskereskedelmi osztályának vezetője az Euronewsnak.

Elmondta, hogy általában a gázexportőrök több gázt bocsátanak rendelkezésre, hogy csillapítsák az emelkedő árakat.

"Azt várná az ember, hogy a felek reagálnak az árjelzésekre. A múltban láttuk, hogy a Gazprom reagált az európai piac által kínált lehetőségekre. Ez most nem történik meg, és nem tudjuk, miért nem ez a helyzet" - mondta.

Lehetőség nyomásgyakorlásra a vitatott gázvezeték érdekében

Egyes európai politikusok és szakértők azon aggódnak, hogy Oroszország megpróbál nyomást gyakorolni a szabályozó hatóságokra a nemrég elkészült Északi Áramlat-2 gázvezeték jóváhagyása érdekében; más szakértők szerint Oroszországnak nincs felesleges gázkészlete, és a tél előtt megpróbálja feltölteni saját tárolóit.

Putyin szerdán egy oroszországi rendezvényen arról beszélt, hogy szerinte a szállítások növelése az Északi Áramlat-2 gázvezetéken keresztül csökkenthetné a feszültséget az európai gázpiacon, de ezt adminisztratív akadályok gátolják. Hozzátette, hogy ebben az ügyben a német szabályozó hivatott dönteni. Azt viszont visszautasította, hogy Oroszország politikai megfontolásból fogná vissza európai gázexportját. Álláspontja szerint a gázszállításokat növelni csakis a szerződések függvényében lehet, és az orosz fél sohasem utasította vissza az igények teljesítését.

Az EU-ban a földgáz az otthonok fűtésének fő energiaforrása, ezért télen sokkal nagyobb a kereslet iránta.

A Gas Infrastructure Europe szerint jelenleg Európában a földgáztárolás alacsony, mintegy 76%-os. Tavaly ilyenkor még 95% körüli volt a töltöttség.

Jack Sharples, az Oxford Institute of Energy Studies kutatója, aki Oroszország és a Gazprom szakértője is, azt mondta, hogy Putyin befolyása a piacra azt mutatja, hogy "ez egy nagyon ideges piac".

"A keresleti és kínálati alapok mellett valószínűleg elég sok spekulációval is találkozunk. Ez abban látható, hogy az ármozgások [október elején] messze nem álltak arányban az Európába érkező fizikai gázszállítmányok ingadozásával" - értékelte a piaci folyamatokat Sharples.

"Most már eléggé nyilvánvaló", hogy Oroszországnak köze van a válsághoz, mondta az Euronewsnak Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet vezető munkatársa.

Meg akarják mutatni, hogy a gáz fontos, hogy az orosz gáz fontos Európa számára.

Tagliapietra hozzátette: "most talán ők is közreműködnek abban, hogy véget vessenek ennek a válságnak, hogy megmutassák, megbízható beszállítók". Ellenkező esetben ugyanis csak tovább rontanák a képet a már most megbízhatatlan üzemanyagnak tartott gázról és annak szerepéről az európai energiakeverékben - magyarázta.

A válság továbbra is nyomás alatt tarthatja a német szabályozó hatóságot és az Európai Bizottságot, hogy hagyják jóvá a vitatott Északi Áramlat 2 gázvezetéket, amely évente 55 milliárd köbméter földgázt pumpálna az EU-ba.

Moszkva többször hangsúlyozta, hogy a vezeték elindítása segíthetne enyhíteni az európai gázválságot.

Brüsszeli aggályok

Szeptember közepén egy, több mint negyven EP-képviselőből álló csoport levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy "sürgősen indítson vizsgálatot, hogy a Gazprom esetleg szándékosan manipulálta-e a piacot vagy megsértette-e a az uniós versenyszabályokat."

"Tudom, hogy önök közül néhányan aggódnak az uniós energiapiac esetleges manipulációja miatt, és ezek komoly aggodalmak" - mondta Kadri Simson energiaügyi biztos az Európai Parlament október 6-ai ülésén. Megvizsgáljuk ezeket az aggodalmakat versenyjogi szempontból - ígérte, kiemelve, hogy az első értékelésük szerint "Oroszország teljesítette a hosszú távú szerződéseit, miközben nem nyújtott további ellátást".

Ursula von der Leyen pedig Norvégiát hozta fel követendő példaként.

"Norvégia, az egyik beszállítónk most fokozza erőfeszítéseit és növeli az ellátást" - mondta, hozzátéve, hogy "úgy gondolom, hogy ez nagyon jó példa, melyet mások is követhetnének".

Tudna-e egyáltalán több gázt szállítani Oroszország?

Hasonló üzenetű közleményt adott ki pár nappal előtte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), melyben azt írták, hogy "Oroszország tehetne többet annak érdekében, hogy növelje az Európa számára elérhető gázmennyiséget és biztosítsa a tárolók megfelelő feltöltöttségét a téli fűtési szezonra való felkészüléshez".

Fatih Birol az IEA vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva kijelentette: Oroszország 15 százalékkal növelhetni exportját a szokásos téli szezonban küldött mennyiséghez képest.

Sharples hangsúlyozta azonban, hogy Oroszországnak nem kötelessége több gázt adni az európai piacra.

Bár idén a meglévő vezetékeken keresztül érkező orosz szállítmányok mennyisége alacsonyabb volt, különösen Ukrajnán és Belaruszon át, ennek háttérben állhatott az a probléma is, hogy minden igényt ki kell elégíteniük.

"A Gazprom által az elmúlt negyedévekben közzétett adatok alapján úgy tűnik, hogy nem állnak messze a teljes termelőkapacitásuktól" - mondta Sharples.

Szerinte ami valóban "kicsit kellemetlen igazság lehetett" az orosz gázóriás számára, hogy komoly kihívást jelentett számukra a belföldi kereslet kielégítése, a saját tárolóik feltöltése és az Európába irányuló exportkötelezettségek teljesítése egyszerre - magyarázta a kutató.

Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Oroszország csak a "szerződéses kötelezettségvállalások" alapján tud szállítani, és megkérdezte, hogy elegendő gázt rendeltek adtak le az országba.

Európa legnagyobb energiavállalatai a Reutersnek megerősítették, hogy a Gazprom teljesítette a szerződésekben foglalt kötelezettségeit.

Sharples szerint nem lehet biztosan tudni, hogy Oroszország miért nem használta még ki a magas európai árakat.

"Ezt csak akkor tudhatjuk majd biztosan, ha azt látjuk, hogy amint jóváhagyják az Északi Áramlat 2 kereskedelmi üzemeltetését, hirtelen előhúznak a hátsó zsebükből egy kis tartalék gázt, amiről nem is tudtuk, hogy van nekik" - fogalmazott az Euronewsnak a szakértő.

"Ezzel szemben, ha az Északi Áramlat 2 jóváhagyása és elindítása után hirtelen azt látjuk, hogy az Ukrajnán keresztül jövő gáztranzit nagyon alacsony szintre csökken, az annak a jele lehet, hogy a Gazpromnak valóban nincs tartaléka, és az Északi Áramlat 2 célja egyszerűen Ukrajna kiszorítása" - vázolt Sharples egy másik lehetséges forgatókönyvet.