Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A litván elnök kész közvetíteni Varsó és az Európai Bizottság között

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács  & Euronews
Balról: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök és Ursula von der Leyen, az EB elnöke
Balról: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök és Ursula von der Leyen, az EB elnöke   -   Szerzői jogok  AP Photo, Brüsszel, 2020. október 2. (illusztráció)

Gitanas Nauseda litván elnök kész közvetíteni a lengyel vezetés és az Európai Bizottság között az éleződő jogállamisági vitában. Ezt Vilniusban jelentette be Nauseda kedden.

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén a lengyel alkotmánybírósági döntésről tartott vitában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai jog elsőbbségét hangsúlyozta, míg Mateusz Morawiecki a tagállamok szuverenitását hangoztatta, és kijelentette: nem engedhető meg, hogy az uniós intézmények ráerőltessék döntéseiket a tagállamokra.

A lengyel kormány számára kedvező, hogy a litván elnök álláspontja szerint az európai uniós pénzügyi források felhasználását nem lehet a jogállamisági feltételekhez kötni:

"Még ha ez jogilag lehetséges is lenne, rendkívül káros precedenst teremtene, amely elképzelhetetlen károkat okozna az európai egységnek" - mondta Nauseda.

A litván elnök közvetítőként akkor lehet hiteles, ha az egyeztetések során az EU-s értékek védelmét is szem előtt tartja. A lengyelek több mint 60 százaléka ugyanis EU-párti, így a szavazók és kormányuk nincsenek egy állásponton. Erre való reagálásként a lengyel kormány határozatban szögezte le, hogy nem kíván kilépni az EU-ból.

A konfliktus amiatt vált élessé, hogy a lengyel alkotmánybíróság a lengyel joggal összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós alapszerződés egyes előírásainak azon értelmezését, amely az uniós bíróság bizonyos ítéleteiben megjelent.

Az alkotmánybírósági döntés kapcsán az Európai Parlament sajtószolgálata a múlt héten azt közölte: a testület arra készül, hogy felhívja az Európai Bizottságot (EB) az uniós költségvetési forrásokhoz és a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást elősegítő helyreállítási alaphoz fűződő feltételrendszer alkalmazására Varsó esetében, mégpedig "a tagállami kötelezettségek megszegése" miatt.

Brüsszel a többi között a lengyel bírák, ezáltal az igazságszolgáltatás, illetve a sajtószabadság helyzetét félti Lengyelországban.

A jogi reformban konkrétan a fegyelmi testületek működését kifogásolta az Európai Bizottság, mire Varsó bejelentette, hogy megszüntetik a fegyelmi tanácsot, de keresik a kiskapukat.

A lengyel alkotmánybíróság ítéletével először történt meg, hogy egy tagállam megkérdőjelezte az uniós egyezményeket és alapjogokat egy nemzeti alkotmánybírósági eljárásban. Ebben a patthelyzetben kell tudnia eredményesen közelíteni a feleket annak, aki közvetítésre vállalkozik a vitában.