EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A litván elnök kész közvetíteni Varsó és az Európai Bizottság között

Balról: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök és Ursula von der Leyen, az EB elnöke
Balról: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök és Ursula von der Leyen, az EB elnöke Szerzői jogok AP Photo, Brüsszel, 2020. október 2. (illusztráció)
Szerzői jogok AP Photo, Brüsszel, 2020. október 2. (illusztráció)
Írta: Gábor ÁcsEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Először történt meg, hogy egy tagállam megkérdőjelezte az uniós egyezményeket és alapjogokat egy nemzeti alkotmánybírósági eljárásban. Ebben a patthelyzetben kell tudnia eredményesen közelíteni a feleket annak, aki közvetítésre vállalkozik a vitában.

HIRDETÉS

Gitanas Nauseda litván elnök kész közvetíteni a lengyel vezetés és az Európai Bizottság között az éleződő jogállamisági vitában. Ezt Vilniusban jelentette be Nauseda kedden.

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén a lengyel alkotmánybírósági döntésről tartott vitában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai jog elsőbbségét hangsúlyozta, míg Mateusz Morawiecki a tagállamok szuverenitását hangoztatta, és kijelentette: nem engedhető meg, hogy az uniós intézmények ráerőltessék döntéseiket a tagállamokra.

A lengyel kormány számára kedvező, hogy a litván elnök álláspontja szerint az európai uniós pénzügyi források felhasználását nem lehet a jogállamisági feltételekhez kötni:

"Még ha ez jogilag lehetséges is lenne, rendkívül káros precedenst teremtene, amely elképzelhetetlen károkat okozna az európai egységnek" - mondta Nauseda.

A litván elnök közvetítőként akkor lehet hiteles, ha az egyeztetések során az EU-s értékek védelmét is szem előtt tartja. A lengyelek több mint 60 százaléka ugyanis EU-párti, így a szavazók és kormányuk nincsenek egy állásponton. Erre való reagálásként a lengyel kormány határozatban szögezte le, hogy nem kíván kilépni az EU-ból.

A konfliktus amiatt vált élessé, hogy a lengyel alkotmánybíróság a lengyel joggal összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós alapszerződés egyes előírásainak azon értelmezését, amely az uniós bíróság bizonyos ítéleteiben megjelent.

Az alkotmánybírósági döntés kapcsán az Európai Parlament sajtószolgálata a múlt héten azt közölte: a testület arra készül, hogy felhívja az Európai Bizottságot (EB) az uniós költségvetési forrásokhoz és a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást elősegítő helyreállítási alaphoz fűződő feltételrendszer alkalmazására Varsó esetében, mégpedig "a tagállami kötelezettségek megszegése" miatt.

Brüsszel a többi között a lengyel bírák, ezáltal az igazságszolgáltatás, illetve a sajtószabadság helyzetét félti Lengyelországban. 

A jogi reformban konkrétan a fegyelmi testületek működését kifogásolta az Európai Bizottság, mire Varsó bejelentette, hogy megszüntetik a fegyelmi tanácsot, de keresik a kiskapukat.

A lengyel alkotmánybíróság ítéletével először történt meg, hogy egy tagállam megkérdőjelezte az uniós egyezményeket és alapjogokat egy nemzeti alkotmánybírósági eljárásban. Ebben a patthelyzetben kell tudnia eredményesen közelíteni a feleket annak, aki közvetítésre vállalkozik a vitában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A lengyel miniszterelnök szerint az EU zsarolja az országát

Pénzbüntetést kér Lengyelországra a bírói fegyelmi kamara miatt Brüsszel

Kína rákényszeríthetné Putyint a háború befejezésére a lengyel külügyminiszter szerint